Az ígéret földje

Japán tavaly Magyarország 10. legnagyobb küldőországa volt. A szakemberek további növekedést jósolnak, bár az idén vissza is eshet a kelet- ázsiai országból hozzánk utazók száma. Általában a japánok ugyanis Münchenen át repülnek Magyarországra, oda viszont alig lehet repülőjegyet kapni a futball-vb körüli időszakban.

Japán meghatározó szerepet játszik a világ turizmusában. Az elsősorban küldőterületként jelentős ország 16,8 millió külföldi utazással és 38,2 milliárd dolláros költéssel a világ 14. legtöbbet utazó és negyedik legtöbbet költő országa volt 2004-ben. Japánban a belföldi turizmus is jelentős: amíg tíz lakosra egy külföldi utazás, addig több mint húsz belföldi vendégéjszaka jut. A belföldi vendégéjszakák száma alapján Japán a harmadik legjelentősebb ország Franciaország és az Egyesült Királyság után – mondta a Magyar Turizmus Zrt. „A hónap küldőországa” című rendezvénysorozatának prezentációján Kiss Kornélia, az MT Zrt. kutatási igazgatója.

A japán kiutazóturizmus 1996-ig folyamatosan növekedett. Az 1997-es kelet-ázsiai gazdasági válság hatására 1996-ról 1998-ra a nemzetközi kiutazások száma hat százalékkal, a külföldi utazásokra fordított kiadások értéke pedig 20 százalékkal csökkent. A japán kiutazóforgalom a gazdasági konszolidáció után 2001-ig ismét növekedést mutatott, a 2001-es New York-i terrortámadás azonban újra visszavetette a turizmus fejlődését. 2003-ig nem regisztráltak újabb növekedést a SARS-járvány miatt. Az előrejelzések alapján 2006-ig fellendülés prognosztizálható: 2004-ről 2006-ra a kiutazások száma várhatóan hét százalékkal, a nemzetközi turisztikai kiadásoké pedig 21 százalékkal növekszik.

2003-ban a japánok külföldi utazásainak 44 százaléka Ázsiába, 24 százaléka Észak-Amerikába és 20 százaléka Európába irányult. Európán belül a legkedveltebb desztinációk között az első helyen Németország állt 2003-ban, ahová az európai utazások 16,7 százaléka, az összes külföldi utazás 3,3 százaléka irányult. Utána következik Olaszország, Franciaország, Svájc és az Egyesült Királyság. Magyarország részesedése az európai forgalomból 1,7 százalékot, az összforgalomból pedig 0,3 százalékot tett ki, ezzel hazánk az Európába utazó japán turisták 16. legkedveltebb úti célja. Régiónkban csak Ausztriát (7.) és Csehországot (13.) keresik fel gyakrabban a japán utazók. Lengyelország a 19., Szlovákia a 26. legkedveltebb desztináció.

A japán kiutazóforgalom szezonálisan kiegyenlített: 2005-ben a japánok külföldi utazásainak havi megoszlása alapján elmondható, hogy egyetlen hónap részaránya sem éri el a 10 százalékot. A legalacsonyabb részesedésű hónap május (7 százalék), a legtöbb utazás márciusra, augusztusra, szeptemberre, októberre és novemberre esik (9 százalék). A WTO előrejelzése szerint 2020-ra Japán 142 millió külföldi utazással és több mint 9 százalékos világpiaci részesedéssel Németország után a világ második legnagyobb küldőországa lesz.

A japán beutazóturizmus

A magyarországi japán vendégforgalom az elmúlt tíz évben két jelentős – az 1998-as és a 2003-as, a külföldi utazásokban általában is tapasztalható – visszaesés kivételével folyamatosan és dinamikusan növekedett. 2004-ben Japán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma alapján a 11., a vendégéjszakák száma alapján pedig a 13. legfontosabb küldő országunk volt. 2005-ben az ország tovább javította pozícióját: a kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma alapján a nyolcadik, a vendégéjszakák száma alapján pedig a tizedik helyen szerepelt.

A japán turisták hazánkat általában európai körutazásuk egyik állomásának tekintik, ezért átlagos tartózkodási idejük alacsony, 2,3 nap, szemben a külföldiek 3,1 napos átlagával. A japán vendégforgalom területi koncentrációja magas, 2005-ben a Budapest-Közép- Dunavidék és a Közép-Dunántúl régióban regisztrálták az összes japán vendégéjszaka 95,5 százalékát. A japánok 97 százaléka szállodai szolgáltatást vett igénybe, és mivel fő motivációjuk a kevésbé szezonális városlátogatás, a japán vendégéjszakák számának megoszlása hazánkban is szezonálisan kiegyenlített.

A japán utazók számára rendkívül fontos a biztonság – a Közel-Kelet országait a japán utazók kevesebb mint 0,8 százaléka keresi fel – és az egészségügyi ellátás magas színvonala. Szeretik, ha a saját nyelvüket használhatják, és ha számukra is ismerős ételeket fogyaszthatnak. Hazánk számára kedvező, hogy 2003-ban a japánok 24,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a következő években Európát is fel fogja keresni, ezzel az „Öreg kontinens” várhatóan minden más földrészt maga mögé fog utasítani.

Mit keresnek?

Kósa Bálint, az MT Zrt. tokiói képviseletének vezetője elmondta, hogy évente 120 céget keresnek meg, és 25 médiumban jelennek meg. Több magyar városnak – Veszprémnek, Szolnoknak, Kecskemétnek, Sopronnak – van már japán testvérvárosa. A japán vendégekről azt érdemes tudni, hogy nagyon érdeklődőek, minimum háromcsillagos szállodában szállnak meg, lehetőleg olyan helyeken, ahol fürdőkádat is találnak, nagyon szívesen költik a pénzüket, és főleg az idősebbek utaznak. Utazási döntéseik meghozatalakor Magyarország mellett szól földrajzi elhelyezkedése, a biztonság, a világörökségi helyszínei, a gasztronómia és a japán-barát légkör. Hátrány, hogy nincs és valószínűleg a közeljövőben sem lesz közvetlen légi járat, hogy szűkös a szállodai kapacitás, nyelvi nehézségek vannak, hiányos a tájékoztatás (fürdőkben, múzeumokban, a BKV járművein), esetenként kifogásolható a kiszolgálás. Az idén vissza is eshet a Japánból hozzánk utazók száma, mert általában Münchenen át repülnek Magyarországra, oda viszont nem lehet repülőjegyet kapni a futball-vb körüli időszakban. Az év második felében ismét emelkedés várható.

A japán gazdaság

Japán a világ 10. legnépesebb, ám csak 61. legnagyobb területű állama: a 378 ezer négyzetkilométer területű országot több mint 127 millióan lakják. Népsűrűsége igen magas, 337,2 fõ/négyzetkilométer, ami a magyarországi népsűrűség háromszorosa. A magas népsűrűség egyik oka, hogy a születéskor várható élettartam Japánban 81,15 év, amely a világon a hatodik legmagasabb érték. Japán az USA után a világ második legnagyobb gazdasága. A gazdaság fejlõdése az ezredforduló után megtorpant, ám 2004-ben 2,6 százalékos, reálértéken számolt GDP-bõvülést mutatott. Japán külgazdasági kapcsolatai folyamatosan fejlõdnek a közép-európai térség országaival. A külkereskedelem relatív súlya ugyanakkor szerénynek mondható. A japán–magyar kapcsolatok legfontosabb elemei a japánok hazánkban történõ működõtõke-befektetései, amelyek értéke 2004-ben elérte a 2 milliárd dollárt.

Japán az első tízben
   Kereskedelmi szálláshelyek, 2005    
   Vendégek száma (ezer)  2004  helyezés  Vendégéjszakák száma  (ezer)  2004  helyezés
1. Németország  736  1.  3272  1.
2. Egyesült Királyság  300  4.  814  4.
3. Ausztria  239  2.  700  2.
 ...        
8. Japán  112  11.  254 (10.)  13.
   Szállodák, 2005    
    Vendégek száma (ezer)   2004  helyezés   Vendégéjszakák száma  (ezer)   2004  helyezés
1. Németország  585  1.  2336  1.
2. Egyesült Királyság  280  3.  762  3.
3. Olaszország  201  2.  538  2.
 ...        
8. Japán  110  8.  246  10.

  Forrás: KSH    


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.