Az IPK piackutató cég szerint Magyarország a külföldi üdülések alapján a hetedik legkedveltebb ország az osztrákok körében. Ausztria a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján Németországot követően Magyarország második legfontosabb küldőországa volt 2004-ben. A Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának kutatásai alapján az osztrákok közül sokan olyan jól ismerik Magyarországot, hogy hazánkra, mint belföldi úti célra, vagy mint a 10. osztrák tartományra tekintenek. Magyarország legfőbb vonzerejének a megkérdezettek 34 százaléka a turisztikai szolgáltatások kedvező árérték arányát tartja. Az osztrákok legkedveltebb úti céljai: Sopron és a határ menti régió (46 százalék), Budapest (34 százalék) és a Balaton (19 százalék). Az osztrákok 73 százaléka autóval érkezik hozzánk, 15 százalékuk autóbuszt és 7 százalékuk vonatot vesz igénybe. Nagy részük hotelben száll meg (56 százalék), 10 százalékuk magánszálláshelyet választ, 9 százalékuk pedig barátoknál, rokonoknál alszik. A magyarországi utazás tervezése és az itt-tartózkodás során használt információforrások között a legjelentősebb az internet (35 százalék), valamint az utazási irodák (32 százalék) részaránya.

Vendégből ingatlantulajdonos

Az, hogy a 90-es évek óta nagyarányú csökkenést mutat az osztrák vendégéjszakák száma, és ezzel egyidejűleg növekszik a rövid tartózkodású osztrák turisták részaránya, elsősorban az ingatlanvásárlások számlájára írható. Az osztrák tulajdonban lévő magyarországi ingatlanok száma 120 ezerre tehető, ezekben 10 millió vendégéjszakát is eltöltenek szomszédaink. Erdei János, az MT Rt. Németország– Ausztria–Svájc régiós igazgatója szerint nem várható, hogy az osztrák vendégéjszakák száma valaha is eléri a 90-es évek elejére jellemző évi 1 milliós nagyságrendet, de fejlődésre a jelenlegi szinthez képest mindenképpen számíthatunk. A szakember az egészségturizmusban lát kitörési pontot: az elmúlt évben 55 százalékkal nőtt a gyógy- és wellness-szállodákban eltöltött osztrák éjszakák részaránya. Az ország keleti része, sőt még Budapest is kiaknázatlan lehetőségeket rejt. Az osztrák utaztatók egyelőre túlnyomórészt csak a Dunántúlra szerveznek utakat. Az igazgató kiemelte, hogy Ausztriában a legkisebb beruházással, ugyanakkor a legnagyobb hatékonysággal az interneten keresztül hirdethet a magyar szolgáltató. Erdei szerint a marketingköltségek 80 százalékát érdemes erre a területre áldozni.

A bevásárló is sokat költ, bár nem turista

Probáld Ákos, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője kutatásaikra hivatkozva arra hívta fel a prezentáció résztvevőinek figyelmét, hogy a hazánkba érkező osztrák látogatók nagyobb része – az ötmillióból mintegy hárommillió – egyetlen vendégéjszakát sem tölt el nálunk. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az egy napra érkező „sógorok” rengeteg pénzt hagynak itt: az összes költésnek csaknem egyharmadát, mintegy 52 149 millió forintot. Éppen ezért előrelépés, hogy ha a vendégéjszakák száma nem is, a látogatóké viszont növekedett az elmúlt évben mintegy 7,53 százalékkal, és elérte az 5,2 milliót. A KSH adatai szerint az egynapos látogatók közül még mindig messze a legtöbben, mintegy 1,4 millióan vásárolni jönnek, 700-700 ezer az átutazó, illetve a szabadidős turista.