Múzeumba került a Jeti, Nessi, a dodó és a kvagga

A mítoszokból, mesékből ismert lények valóban csak a képzeletünkben léteznek? Lehet, hogy nem, ugyanis most múzeumban nézhetjük meg az életnagyságú jetit, chupacabrát és társaikat.

Ön elhiszi, hogy Északkelet-Indiában él a vad erdei ember, a Himaláján a Jeti, a mongol sivatagban az Almasti, Ausztráliában a Yowies, a Sziklás-hegységben pedig ezek „genetikai mutációja”, a Nagylábú? Valódinak tartja a skóciai Loch Ness-i szörnyről, a Nessienek nevezett óriásgyík-sárkányról készült fotókat? Esetleg azt sem hiszi el, hogy egykor élt az erszényes farkas, a dodó, a kvagga, az amerikai oroszlán vagy a mamut?

Mielőtt mindegyik kérdésre nemmel válaszolna, érdemes megemlíteni, hogy idén július 10-én a portlandi Avon streeten újra megnyílt a világ első Nemzetközi Kriptozoológiai Múzeuma, ahol szinte mindegyik kihalt (?), majdnem kihalt, vagy állatrendszertanilag nem ismert/elfogadott/rendszerezett, illetve létezésében sem bizonyított állatból akad egy-egy kitömött példány, vagy jobb híján ezeknek egy-egy „élethű” másolata. Mielőtt belevágnánk a kiállítás darabjainak bemutatásába, a jobb közérthetőség kedvéért tisztázzuk a kriptozoológia fogalmát.

Magát a kifejezést Bernard Heuvelmans zoológus alkotta meg 1958-ban, amely meghatározása szerint „a rejtőzködő állatok tanát” jelenti. Ez annyit tesz, hogy az ide sorolható egyedekről szóló leírásokat egyelőre csak szóbeszéd, mitológia, vagy éppenséggel a folklór alapján ismerjük. Az állatok létezése és valódisága így bár kérdéses, ám egyes szemtanúk időnként mégiscsak látni vélik magányos egyedeiket.

Ezen állatok és nyomaik, illetve létezésük más bizonyítékai után kutatnak a kriptozoológusok, akik gyakran fantasztikus és áltudományos, ám sokszor értékes információkat is tartalmazó kutatási eredményeik miatt általában negatív megítélés alá esnek a biológusok körében. Tetézi a bajt, hogy a kriptozoológusok gyakran összemossák kutatási eredményeiket a paleozoológusok és paleontológusok munkájával is, azaz egy kihaltnak mondott ősállatról azt állítják, hogy még mindig él, csak rejtőzködve (például Nessie, amely szerintük nem más, mint egy plezioszaurusz).

Átjáró tudomány

Loren Coleman biológus 1960-óta foglalkozik a kriptozoológiával. Eddig 17 könyvet és több mint 300 cikket írt a témában. A szociológus-antropológus diplomával is rendelkező egykori docens gyakori vendége az amerikai és a brit televízió- és rádiócsatornáknak, tanít az USA több egyetemén. Mivel a kutatót nem lehet szobatudósnak nevezni, 53 évnyi terepmunka után úgy döntött, hogy Portlandben oktatási célból egy magánmúzeumot alakít ki kriptid gyűjteményéből és kutatásai eredményeiből. (Egy hasonló tematikájú múzeumot már 1997-ben is felavatott a kutató, ám azt hamar bezárták.)

Az alapító szándéka szerint az újonnan létrehozott Nemzetközi Kriptozoológia Múzeum szórakoztatva avatná be a nagyközönséget a kriptozoológiába, amely Coleman szerint egy olyan „átjáró tudomány, amely megalapozhatja a következő generáció érdeklődését ehhez a feltáró és a kutatás-orientált új tudományághoz.” A múzeumban a legunalmasabb tárgyi relikviák az amerikai Nagylábúnak hívott jeti „lábnyomáról” vett hatalmas méretű gipszminták számítanak.

Ettől a polctól nem messze látható a híres Skvader, a mezei nyúlból és nyírfajdból összegyúrt állat kitömött példánya, amelyről először Plinius írt Kr. u. 24-ben, majd 1874-ben látták másodjára a svédországi Sundswall városa mellett. Rudolf Granberg híres preparátor 1918-ban el is készítette a „vérnyúl” másolatát, amelyet a mai napig a sundsvalli Norra Berget Múzeumban is meglehet nézni.

A Skvader alakját egyébként többféleképpen is felhasználták a skandináv országokban. Közúti táblákon és jelzéseken gyakran találkozni a hibriddel. Az elnevezés megjelent a svéd köznyelvben is: ha valaki azt mondja, hogy „skvader”, akkor az olyan mintha azt mondaná, hogy „rossz kompromisszum” vagy „ellentmondó elemek kombinációja”. De Skvader lett a beceneve az 1950-es években néhány kombinált (öszvér) kisbusznak és tehergépjárműnek is. A nyúlmadár 1994-ben kapott szobrot Svédországban.

Ehhez az állathoz hasonló a Wolpertinger. Az alpesi erdőkben „honos” állatnak a német folklór szerint van szárnya, agancsa, farka és agyara is, de a legelterjedtebb leírása a nyúl és szarvas keveréke. A legendákban még arról is értesülünk, hogy egy félénk jószággal van dolgunk, amit csak akkor kaphatunk el, ha éjjel sót hintenek a farkára, vagy ha teliholdkor fogunk egy lapátot, zsákot, botot valamint gyertyát. A bottal kitárjuk a zsák nyílását, majd mellé tesszük az égő gyertyát. A Wolpertingert vonzani fogja a gyertya fénye és így ásóval könnyen belökhetjük majd a zsákba. De más is vonzza még az állatot: a fiatal és csinos nők a félhomályban, az erdő szélén.

A Wolpertinger olyan népszerű Németországban – főleg sok sör mellett –, hogy gyakran valódi kitömött állatokból állítják össze, és fogadók beltéri falaira akasztják ki másolatukat. Még a nagy festő-grafikust, a magyarországi Ajtóson született Albrecht Dürert is megihlette az állat egy rajz erejéig. (Ha valaki nem akar elutazni az Egyesült Államokba, hogy a lényt megnézze, akkor a müncheni Deutsches Jagd-und Fischerei vadászati és halászati múzeumban is láthatja ezt a preparációt.)

Picivel arrébb látható a Dartmoor-i Ragadozó másolata, amelyet 1604-ben láttak először az angliai Dartmoor lápvidék környékén. Ez a Pokol Kutyájának hívott teremtény egy kutya és egy vaddisznó keverékéből áll össze, amelynek mozgása a nagymacskákra jellemző. A kriptozoológia szerint ez egy kihaltnak hitt ősemlős, az Entelodon nevű párosujjú patás. A folklór olyan mélyen gyökeret vert a környéken, hogy Sir Arthur Conan Doyle is e legenda alapján írta meg A sátán kutyája című könyvét.

Ember a fészekben

A Sátán kutyája mellett az embereket és állatokat egyaránt elragadó fenevad, az 5 méter fesztávolságot is meghaladó Nagymadár makettje látható, amely valószínűleg a napjainkban kihaltnak gondolt Argentavis lehetett. A gigamadárról először 1821-ben írt James Burton tudós. Ő ugyanis ekkor találta meg a Vörös-tenger partján azt a három hatalmas kúp alakú madárfészket, amelyeknek a magassága meghaladta a 4,5 métert, szélessége a csúcsnál a 150 centimétert, az alapnál pedig a 4 métert.

A fészkek különféle anyagokból épültek: rőzséből, algákból, halcsontokból és gyapjúrongyokból. Az egyik fészekbe egy régi cipő és egy XVIII. századi óra is be volt építve, a másikba pedig egy emberi mellcsont. A környékbeli arabok elmondták, hogy ezek óriásmadarak fészkei, akik nemrég hagyták el törzshelyüket. A helybéliek a hatalmas madarat a Kr.e. II. évezredben épült piramisokban található ábrázolásokhoz hasonlították, melyről azt feltételezték, hogy évszázadokkal ezelőtt kihaltak.

Az 1850-es években történ egy indián törzs tagjával, Fehér Medvével a következő eset. Ez év telén elhagyta törzsét és az albertai Banfftól északkeletre fekvő Devil's Head hegységben próbált élelmet szerezni. Sikerült elejtenie egy szarvast, amit aztán a hátára kötött. Hamarosan egy óriási árnyat vett észre feje fölött és óriási karmok ragadták meg a hátára kötözött szarvast és vele együtt az égbe emelte. A gigantikus madár egy szirtre vitte és beleejtette a fészkébe, amiben két fióka is volt. Az anyaállat továbbrepült más élelemért. A férfi ismerte a legendáikból az állatot, melyet nyelvükön „Omaxsapitau”-nak, Viharmadárnak hívtak. Fehér Medve kitépett pár tollat a fiókák testéből, kiugrott a fészekből, majd hazaindult, hogy elmesélje történetét népének és megmutassa a tollakat.

Az egyik legtragikusabb eset Missouriban történt, Tippah megyéjének egy iskolájában 1878-ban. Az egyik tanár szerint egy óriási sas mindig visszatért a környékre már évek óta. Egy tavaszi napon azonban az iskola épületétől kicsit távolabb játszó gyerekek közül felkapta a 8 éves Jemmie Kennedyt, majd felrepült vele. A gyerekek elkezdtek kiabálni, mire néhány tanár is észrevette a szörnyű esetet. Megkongatták a vészharangot, mire a madár megzavarodott és elengedte a magasból a gyereket. Sajnos olyan magasból esett le, hogy a kisfiú meghalt. 1895. február 22-én a 10 éves Landy Junkist rabolta el egy madárszörnyeteg a nyugat-virginiai Webster megyében. A kislányt sosem találták meg.

1913-ban a svájci Alpokban egy csapzott tollú madár elrabolta a testvérével játszó 5 éves Marie Delexet. A rendőrség azonnal elkezdte keresni a kislányt. Egy hatalmas fa tetején megtalálták a madár fészkét, de ott csak kecske és birkacsontokat találtak, a kislányt nem. Két hónappal később azonban egy helybéli juhász megtalálta a lány holttestét egy meredek sziklán.

1948. április 4-én Walter Siegmend ezredes figyelt meg St. Louis közelében egy körülbelül 1200 méter magasságban szálló madarat. Később katonáitól megtudta, hogy a helyiek közül már több százan látták. 1977. július 25-én az Illionois állambeli Lawndale-ben két óriási, keselyűhöz hasonló madarat láttak horgas csőrrel, fehér gyűrűs nyakkal. A szárnyfesztávolság itt is meghaladta a három métert. Az egyik madár a 10 éves Marlon Lowe-t felkapta a házuk előtt, majd 10-12 méternyi repülés után ledobta a sivalkodó, kapálódzó gyereket.

2001 karácsonyán Rio Grandéban Joé Suárez kecskéjét érte egy támadás. Az állatot darabokra tépve találta meg gazdája. Nyomok azonban nem voltak a talajon, így azt feltételezték, hogy a támadás csak az égből jöhetett. Az ornitológusok szerint egyetlen ma élő madár sem elég nagy és erős ahhoz, hogy egy 27 kilónál nagyobb súlyt felragadjon a levegőbe. A Nemzetközi Kriptozoológiai Társaság kutatásai szerint erre csak az Argentavis volt képes.

Érdekes lény a Fidzsi hableánynak nevezett egyed is. A maradvány feje majoméhoz, a teste pedig halra hasonlított. P.T. Barnum cirkusza mutatta be a mumifikálódott lényt 1842-től USA-szerte. Félig emlősnek és félig halnak mondták, mely alapot adott a hableány történeteknek. Bár a fidzsi hableány szinte biztosan egy átverés, számos legenda és leírás maradt fenn a sellőkkel kapcsolatban is.

Loren Coleman legexkluzívabb tárgyi relikviája a nyolc és fél méter magas, 300 kilós Nagyláb, azaz az amerikai jeti. Természetesen nem az eredeti, hanem csak egy jól sikerült jelmez. A docens a filmgyártól vette meg, amely olyan nagysikerű, ZS-kategóriás horrorfilmekben szerepelt, mint a Jeti bosszúja, vagy a Jeti visszatér.

Forrás: GyártásTrend


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.