A fenntarthatóságot a turizmus területén a Térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) rendszerének kiépítése elősegítheti. Ez az alulról építkező, a köz- és a magánszektor összefogásával létrehozott, saját forrással és felkészült szakemberekkel rendelkező menedzsment irányítani tudja a turizmus teljes folyamatát. A fenntartható turizmus megteremtésének kulcsa a desztinációs menedzsment modelljének megértése. A modell középpontjában álló környezet települési szintű fenntartása nélkül azonban az egész rendszer bizonytalanul működhet, ezért szükséges a környezetvédelem helyi desztinációs menedzsmentjének létrehozása is. Ennek lényegét a már kilenc éve működő gyenesdiási modellen keresztül lehet látni.

A gyenesdiási modell

A modell középpontjában a környezet áll. Ezen múlik, hogy a turizmus ki tudja-e elégíteni a látogatói és a lakossági igényeket vagy sem. Ennek érdekében a környezetvédelemnek helyi szinten is programszerűen kell megfogalmazódnia.

A turisztikai vállalkozásoknak el kell sajátítaniuk a vendég- és környezetbarát szemléletet, mely ellen a jelenlegi rövid szezon kihasználásának kényszere erősen hat. A szűk keresztmetszetek település szintű felmérése, a felszámolásukat szolgáló cselekvési programok megvalósítása és új turisztikai termékek létrehozása együttesen biztosíthatják a megfelelő kínálat létrehozását.

A helyi lakosság részvétele és támogatása nélkül a fenti szakmai elképzelések nem valósulhatnak meg. Érdekeiket, civil szerveződéseik kezdeményezéseit figyelembe kell venni minden turisztikai döntésnél, hiszen a turizmus ugyanazt az infrastruktúrát használja, mint a helyi közösségek. A helyben élők bevonása fontos azért is, mert ezáltal biztosítható a hagyományok életben tartása és a lakosok turista- és környezetbarát szemléletének elsajátításának biztosítása is. Az önkormányzatok és a turisztikai vállalkozók szintén beletartoznak ebbe a közösségbe.

Az önkormányzatnak mint a helyi közhatalomnak kiemelkedő szerepe van a turizmus alakításában. Önként vállalt kötelezettségük a települési, kistérségi turizmus szervezése, és ennek a települési rendezési tervekkel, az infrastrukturális fejlesztésekkel történő összhangjának biztosítása. Kötelezően törvény nem írja számukra ezt elő, azonban minden olyan ügyet felvállalhatnak, amely a helyi lakosság többségét érinti.

A helyi turisztikai egyesület azonban önmagában nem rendelkezik a környezeti fenntarthatóság védelméhez szükséges szakismerettel. Ehhez egy helyi természet- és környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetre van szükség. Ez a Természet- és Környezetvédelmi Menedzsment (TKM). Gyenesdiáson a kilenc éve civilekből szerveződött természetbarát egyesület kezdeményező és programvégrehajtó egyszerre. Az anyagi forrásokat tagdíjakból és pályázatokból biztosítják. Munkájuknak köszönhető a környezettudatos magatartás elterjedése a településen.

A képviselő-testületnek törvényi kötelezettsége a környezetvédelmi feladatok ellátása, ezért a döntési kompetenciát nem adhatja át a civileknek (ellentétben a turisztika esetével), viszont bevonja őket a döntési folyamatokba. Ennek színtere a környezetvédelmi bizottság, ami így köztes szervezetként működik a civilek és a közhatalom között. A testület átadja a feladatokat a bizottságnak, ahol éves program szerint dolgoznak. A feladatok ellátására a testület létrehozta a környezetvédelmi (pénzügyi) alapot, és átadta a bizottságnak a döntési kompetenciát annak felhasználására. A bizottságban szakértőként jelen vannak a természetbarát egyesület szakmai vezetői, amivel biztosított a szükséges átfedés a törvényi és közösségi akaratok között. Az egyesület és a bizottság önálló és közös programokat is végrehajt. A testület által elfogadott településszintű környezetvédelmi programot az egyesület dolgozta ki.

A civil szervezetek közötti sikeres munka alapja tehát a szakmai alapon történő együttműködés, amelyhez csak törvényi rendelkezéseken és azok végrehajtásán keresztül nem lehet eljutni, ahhoz a helyi közösségek önszerveződésének kell megtörténnie. A helyi közösségeket érintő szálak többsége a turisztikai egyesületek TDM rendszerében futnak öszsze. A helyi turisztikai menedzsment szervezetek (turisztikai egyesületek) létrejötte biztosíthatja azt a széles körű összefogást, ami a fenntartható turizmus és a fenntartható környezet működésének elengedhetetlen feltétele. Az önkormányzatoknak ezek kialakításában úttörő szerepük van, hiszen a feladatok mellett az anyagi eszközeiket is át kell engedniük ahhoz, hogy a civil szerveződések elérhessék célkitűzéseiket. Nem kis bizalom és bátorság szükséges azon polgármesterek és képviselők részéről, akik elhatározzák, hogy átadnak kompetenciákat, feladatokat és forrásokat úgy, hogy a döntések meghozatalában csak egy szavazattal rendelkeznek.

A turisztikai rendszerek átalakításában tehát a közhatalomnak kezdeményező szerepe van. Az ötletek terén az önkormányzatoknak hitelesnek kell lenniük. A feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a közösség szempontjából is lényeges problémákat oldjanak meg, a szükséges anyagi források előteremtésében pedig korrekt vállalásokat kell tenni és kérni. Csakis a közösségeken keresztül lehet elérni a kitűzött közös célokat, és a közhatalomnak segítenie kell őket. A mindennapokban partneri viszonynak kell megjelennie. Ahol rájön a közhatalom, hogy az önkormányzatiság által biztosított keretekein belül rábízható a turizmus irányítása és szervezése a civilekre, ott a felelősség és döntéshozatal a turizmus tényleges szereplőinek a kezébe kerül.

Következtetés

A TDM fontossága abban rejlik, hogy fenntartja a kommunikációt az önkormányzatok, turisztikai vállalkozók, szakmai szervezetek, civilek és a lakosság között, megfelelő kompetenciát biztosít (anyagi forrásokat és szakembereket) a feladatok végrehajtásához, a közösségi érdekeket előtérbe helyezi, működése révén pedig összeadódnak és megsokszorozódnak az anyagi és szellemi javak. A helyi TDM mint a turisztikai szakma összefogásának fóruma a helyi közösségek része, abba beágyazódva létezik, de több a szakmánál, mivel a helyi közösségi szervezetek együttes, közös gondolkodásának és munkájának megvalósulása, amely mögött a környezettudatos gondolkodás áll. Az igazán sikeres fenntarthatóság egyszerre két szervezet meglétét feltételezi, az egyik a turisztikai egyesület, a másik a környezetvédelmi egyesület.