Belépésünk az Európai Unióba alaposan átrendezte a turizmus fejlesztését szolgáló pályázati rendszert. A keretek egy helyett több évre szólnak és régiós szintre került a döntési jog. Prioritást a vonzerő fejlesztése élvez. A siker alapfeltétele a gyorsaság és a tájékozottság.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Tekintsük át először, milyen forrásokból lehet pályázati pénzekhez jutni! A legrégebbi a tisztán hazai finanszírozású Széchenyi Turizmusfejlesztési Program, amelynek 650 milliós pályázati kerete ez év márciusára elfogyott. Új pályázatokat azóta sem hirdettek. Mint Bozzay Andrásné, a Magyar Turisztikai Hivatal osztályvezetője elmondta, kifejezetten nagy projektek (például műemléki fürdők felújítása) támogatására várhatóan a következő pályázati ciklus (2006–2007) első évében lehet pályázni, amikor felhasználhatóvá válik az a 3,8 milliárd forint, amelyet a kormányzat a műemléki fürdők felújítására elkülönített. Ez annak köszönhető, hogy a Magyar Turisztikai Hivatal kezdeményezésére a támogatás jogcímeit kiegészítették a kulturális értékek megóvására vonatkozó alponttal.
ROP-programok
Az EU-támogatást élvező Regionális Operatív Programok (ROP) sokmilliárdos pénzügyi forrással rendelkeznek. A turisztikai témájúakat ezek között hirdetik meg. A 2004-2006 közötti időszakra öszszesen 107 milliárd forint pályázható, ebből 27,6 milliárd fordítható a turizmus fejlesztésére. Az uniós források 20 milliárdot tesznek ki. A pályázatokról a hét Regionális Fejlesztési Tanácsban (RFT) döntenek. A ROP pályázatokat a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) Regionális Fejlesztési Ügynökségein keresztül bonyolítják. A legfrissebb információnk szerint a regionális programok kétéves keretének 70 százalékát már lekötötték. 162 pályázatra megkötötték a szerződést is, ebből 36 a turisztikai célú.
A Turisztikai Vonzerők Fejlesztése (ROP1.1) céljára – két évre – 19,620 milliárd forint keretet határoztak meg. 2005. február közepéig ennek közel kétszeresére nyújtottak be pályázatot, így ezt lezárták. A Turisztikai Fogadóképesség javítása (ROP1. 2) pályázati programra, két évre 8 milliárd forintot irányoztak elő. 2005. május 25-én nyitották meg az idei a pályázati lehetőséget 4,2 milliárd forint kerettel. A pályázatok beadásának határideje augusztus 31-én lejár. Szálláshelyek, illetve szolgáltatások (vitorlás- és csónakkikötők, kerékpáros szolgáltatások, többcélú bemutató jellegű létesítmények, már működő lovasturisztikai létesítmények) fejlesztésére lehet támogatást kérni. A pályázati információ és dokumentáció a Regionális Fejlesztési Ügynökségeknél, ill. a www.rop.hu honlapon érhető el.
A turisztikai vonzerő fejlesztését célul kitűző regionális programok kétéves keretének közel kétszeresére nyújtottak be pályázatot.
RIB-ízelítő
A decentralizált terület- és régiófejlesztési célelőirányzat részét képező 200-200 millió, illetve a Balaton, Velencei-tó és Tisza-tó esetében 300-300 millió sorsáról az illetékes RIB-ek maguk dönthetnek. Kerekes László, a Tisza-tavi Térségi Fejlesztési Tanács elnöke elégedetten nyilatkozott: a 73 települést magába foglaló térség 259,2 millió forint turisztikai fejlesztési keretből gazdálkodhat idén.
Az elnök ezt a viszonylag szerény összeget létfontosságúnak tartja a vidékre jellemző kis- és középvállalkozások, a regionális rendezvények fennmaradása, fejlődése szempontjából. 154 milliót szánnak az alábi jogcímeken benyújtott pályázatokra: falusi turizmus, üdülőházak és a Tisza-tavon már működő csónakkikötők minőségi fejlesztése, a Tisza-tó vízi közlekedési feltételeinek javítása. 104 millió jut rendezvények, a marketingtevékenység és a szúnyoggyérítés támogatására.
A támogatások odaítéléséről döntő grémiumban helyet kapott nyolc kistérségi szakember, az illetékes megyék és a regionális Fejlesztési Tanácsok egy-egy képviselője, három minisztérium egy-egy képviselője és a RIB elnöke.
Nagy Imre, az Észak-magyarországi RIB elnökeként örül a decentralizációnak, mert ez lényegesen meggyorsította a döntési folyamatot. A helyismerettel rendelkező szakemberek ezenfelül ellenőrizni is tudják a teljesítést. A hatáskörükbe utalt mintegy 180 millió forintot két témakörben (rendezvény- és marketingtámogatás) használták fel. A vidék döntően önkormányzati hátterű rangos rendezvényei számára (Miskolci Operafesztivál, Egri Végvári Vigasságok), létfontosságúak e támogatások.
További jogcímek
A kilenc RIB pályázati kiírásában a rendezvény- és a marketingeszközök támogatása mindig, a szúnyoggyérítés támogatása többnyire szerepel. Ezek mellett a további, többnyire régiónként eltérő kiírásokra hívjuk fel a figyelmet.
• A Balaton Térségfejlesztési Tanács honlapján szerepel a településkép szépítése, a lovasoktatás, a csónakkikötők fejlesztése, a mederkotrás, a horgász- és kerékpárturizmus fejlesztése, valamint a szállodákban animátorok alkalmazása.
• A dél-dunántúli régióban a szabvány három jogcím mellett a termékfejlesztésre és turisztikai képzésre is gondoltak. Figyelemre méltó a regionális túraútvonalak, a hagyományőrző kézművesek és az unikális termékek kiemelt támogatása.
• A közép-magyarországi régióban a RIB összesen 258 millió „indikatív” keret felett dönthet: a többiekétől eltérően itt a Tourinform irodák fejlesztésére is (20 millió), és a közbiztonság javítására is (26 millió) írtak ki pályázatokat.
• A nyugat-dunántúli régióban RIB döntéssel 272 millió forint találhat gazdára meghatározott településektől érkezett pályázatokon. E régióban is nagy hangsúlyt fektetnek a termékfejlesztésre. Hat kategóriában (vízi, ifjúsági, lovas-, falusi, borturizmus és út menti pihenőhelyek) tartalmaz kiírásokat honlapjuk.
• A közép-dunántúli régióban a települések összképének javítására és kilátóhelyek kialakítására is adható támogatás.
• A dél-alföldi RIB 172 millió forint keretéből kilenc egészségturisztikai pályázat kapott támogatást.
PHARE és INTERREG
A több országot érintő turizmusfejlesztési projektekre különféle uniós programoknál lehet pályázni. Sokan élnek e lehetőségekkel is.
• A PHARE CBC kisprojekt alapjából Magyarország és Ausztria közösen kapott támogatást a Fertőtáj Világörökség marketingjére.
• „Közös kultúránkkal a turizmusért” pályázattal Szeged Szabadkával együtt a PHARE CBC támogatását nyerte el.
• A Dél-dunántúli régió VinTour projektje az INTERREG III.C nemzetközi borturisztikai pályázatán lett győztes.
Turisztikai jellegű projektek elvileg támogatáshoz juthatnak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GVOP és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium AVOP jelű programjából, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Ifjúsági Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázatain is.
Néhány nyertes projekt
Pásztormúzeum fejlesztése, Hortobágy - 100,6 millió forint
Esztergom belváros rehabilitáció - 599,9 millió forint
Dubniczay Palota kiállítóhellyé alakítása,Veszprém - 718 millió forint
Balatonfüred városközpont felújítása - 378,9 millió forint
Szigetközi kerékpárút, Halászi község - 235,9 millió forint
Nádasdy Vár rehabilitációja, Sárvár - 780 millió forint
Természetvédelmi látogatóközpont, Kőszeg - 243,1 millió forint
Pécs világörökség, belváros fejlesztése - 1500 millió forint
A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.
A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
