Házi nyúlra lövünk?

Egy széles körben félreértelmezett minisztériumi állásfoglalás gyökeresen átalakította a hazai vadászatszervezési gyakorlatot. A dokumentumra hivatkozva egyre több vadászterület kezd – illegális – utazásszervezői tevékenységbe, elszipkázva ezzel a külföldi vadászturistákat a jogszerűen működő vadászatszervező irodáktól. A jelenség veszélyezteti a vadászturizmus színvonalát, és jelentős forrásoktól fosztja meg az államkasszát.

„Az állásfoglalást arról, hogy mikor minősül a vadásztatás utazásszervezésnek, 2004 márciusában az Országos Magyar Vadászati Védegylet, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kérésére adtuk ki a Turisztikai Hivatallal közösen” – tájékoztatta lapunkat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főosztályvezetője, dr. Andor Györgyné. Az OMVV arra keresett megerősítést, hogy vajon az unióban a vadászterületek szabadon – azaz közvetlenül – értékesíthetik-e a vadászatot a külföldi turistáknak. Az állásfoglalás igenlő választ adott a kérdésre, de hozzátette azt is, hogy amennyiben a vadászterület a vadászaton kívül legalább egy más turisztikai szolgáltatást (pl. szállás, étkezés) is biztosít, az utazási csomag értékesítését valósítja meg, amely már utazási tevékenységnek minősül, ebből következően a 213-as kormányrendeletben megfogalmazottak vonatkoznak rá. „Hangsúlyozom, hogy az állásfoglalásban semmi mást nem írtunk le, mint azt, ami már eddig is vonatkozott a vadásztársaságokra” – teszi hozzá a főosztályvezető.

Ennek ellenére a vadászatszervező irodák azt tapasztalják, hogy a dokumentum megjelenése óta egyre több vadásztársaság önállóan, iroda bevonása nélkül értékesíti csomagajánlatait. „A vadászterületek túlnyomó többsége úgy értelmezi az állásfoglalást, ahogy a saját érdekei kívánják. Csak a szabad értékesítés jogát tekintik önmagukra érvényesnek, az engedélyek kiváltásával ritkán törődnek, holott nyilvánvaló, hogy sok esetben nemcsak vadásztatást nyújtanak” – véli Zsarnay Attila, a Budapesti Agrárkamara Vadászatszervező Irodák osztályának elnöke.

Pechtol János, a vadásztársaságokat tömörítő Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke és az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára, egyben az állásfoglalás kérelmezője, elismeri, hogy ritkán merül ki a vadásztársaságok tevékenysége a vadásztatásban. „A korábbi évekhez képest ma már nemcsak német-, hanem spanyol- és olasznyelv-tudású idegenvezetőt is tudnak biztosítani a vadászterületek. A transzfer sem jelent akadályt. A német és osztrák vendég kocsival jön ugyan, de a repülővel érkezők elé kimennek a társaságok autói” – meséli Pechtol, és hozzáteszi, hogy a vadászterületek gazdasági érdekei is azt kívánják, hogy kihagyják a szervezésből a vadászatszervező irodákat, megspórolva azok 15-20 százalékos jutalékát. „Magunk is képesek vagyunk biztosítani a turisztikai szolgáltatásokat, amire az állásfoglalás is lehetőséget nyújt számukra” – véli az OMVV elnöke.

A statisztikák világosan jelzik, hogy számos vadásztársaság osztja a fenti nézetet. Míg a vadásztársaságok által kiváltott vadászati engedélyek, pontosabban az azokhoz szükséges bélyegek száma 2004-ben 401 volt, addig 2005-nek csak az első háromnegyed évében 4323-at tett ki, vagyis annak több mint tízszeresét. Több vendég pedig nem érkezett, sőt tavaly kevesebben jöttek, mint 2004-ben, amit Pechtol János is megerősít. Ez azt jelenti, hogy a vadásztársaságok a vadászatszervező irodáktól vonták el a vendégeket, ugyanakkor nem bővült az utazásszervezői engedéllyel rendelkező vadásztatók száma. Az MKEH 10-15 új vadászatszervező irodát is bejegyezett 2005-ben – ezek nem feltétlenül vadásztársaságok – és körülbelül ugyanennyi vadászatszervező iroda adta vissza jogosítványát.

Zsarnay hangsúlyozta, hogy a beutazó vadászturizmust a jelenlegi 100-150 vadászatszervező irodánál jóval kevesebb is ki tudná szolgálni, az azonban nem igazságos, hogy lemorzsolódásukat nem a piaci verseny, hanem a feketevadásztatás idézi elő. Zsarnay, az MKEH, és a Magyar Turisztikai Hivatal is közös állásponton vannak abban, hogy a vadászturizmus jövőjét továbbra is a regisztrált vadászatszervező irodák jelenthetik. „A vadászterületeket működtetők ritkán rendelkeznek magas fokú nyelvtudással, felsőfokú szakképesítéssel, a turizmusban való jártassággal, a szükséges logisztikai háttérrel, és az is kérdéses, hogy milyen marketingtevékenységet fejtenek ki a vadászturizmus érdekében, meg tudnak-e jelenni külföldi szakvásárokon, képesek-e megdolgozni új piacokat – hangzanak Zsarnay Attila kételyei. „Így megvan a veszélye annak, hogy önállóan alacsonyabb színvonalon szolgáltatnak, mintha vadászatszervező irodák közreműködését vennék igénybe. Ez pedig árt a magyar vadászturizmus presztízsének. Az elmúlt idényben jó pár vadászterületen fizetés nélkül távoztak a vendégek, mert nem voltak megelégedve a kapott szolgáltatással” – teszi hozzá Zsarnay, aki rámutat arra is, hogy mivel a vadásztársaságok sokszor számlát sem tudnak adni, jelentős bevételektől esik el az államkassza, különösen, hogy a külföldi vadászvendégek – elvileg – sokat költenek itt-tartózkodásuk során.

A vadászatszervező irodák vonakodnak attól, hogy feljelentsék a vadásztársaságokat, hiszen ha a hatóság felfüggeszti azok tevékenységét, ők sem tudják hova vinni a vendégeiket. Zsarnay nem is őket, hanem az állásfoglalást okolja. Az állásfoglalás azonban nem támadható pusztán azért, mert az érintettek nem tartják magukat az abban leírtakhoz. Az MKEH, illetve a Magyar Turisztikai Hivatal 2004 őszén felajánlotta a lehetőséget az Agrárkamara Vadászatszervező Irodák Osztályának, hogy tegyék meg javaslataikat az utazásszervezői jogszabály soron következő változtatására. Az irodák ekkor már tehetetlennek érezték magukat, ráadásul éppen a Gazdasági Versenyhivatal ítéletére vártak, amely kartellesedésben találta bűnösnek őket. Az MKEH főosztályvezetője lapunknak elmondta, az utazásszervezés és a közvetítői tevékenység teljes területén tapasztalható a vadászatszervező irodák által jogosan kifogásolt jelenség. A speciális utaztatás területére különösen jellemző az illegális utazásszervezés, amelyet nemcsak a vadásztársaságok, hanem az oktatási intézmények, nyelviskolák, kongresszusszervezők, síszövetségek, búvárklubok is elkövetnek. Andorné igazságtalannak tartja, hogy a szigorú működési feltételekhez kötött vadászatszervező irodák versenyhátrányba kerüljenek a feketén tevékenykedő vadásztársaságokhoz képest. Hivataluk továbbra is együttműködik a vadásztatást felügyelő FVMmel, és a jogosulatlan utazási irodai tevékenységről kapott konkrét hivatalos bejelentés esetén továbbra is megteszi a szükséges hatósági intézkedéseket (rendőrségi és fogyasztóvédelmi feljelentés). Ebben is számít a vadászatszervező irodák együttműködésére.

Magasabb az áfa-kulcs, kevesebb a vadász

Évente 26 000 külföldi vadász érkezik Magyarországra. 2004 óta érezhető hanyatlásról számolnak be a szakemberek a külföldi keresletben, az okok közül csak egy, hogy „önállósították magukat” a vadásztársaságok. 2004 májusa óta, hogy a trófea áfája 0-ról 25 százalékosra emelkedett, számos külföldi vadász pártolt át az alacsonyabb áfát érvényesítő szomszédainkhoz. A külföldiek körében értetlenséget, sőt felháborodást vált ki, hogy míg a szállás és étkezés áfa-kulcsa 15 százalék, addig ezekért a szolgáltatásokért, ha a vadászathoz kapcsolódnak, tavaly még 25 százalékot, az idén 20-at kell fizetniük. Így előfordulhat, hogy ugyanazért a szobáért a vadász többet fizet, mint felesége, aki nem vett részt vadászaton. A Pénzügyminisztérium az ügyben mégis hajthatatlannak bizonyult. Szerepet játszik a hazai vadászturizmus gyengélkedésében az is, hogy a legfontosabb két küldőpiacon, Ausztriában és Németországban esett az életszínvonal. Oroszországból és Ukrajnából azonban keresletélénkülésre számítanak a szakemberek.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.