Hivatalt és stratégiát kapott az ágazat  

Amint arról előző számunkban már beszámoltunk, január elsejével önálló kormányhivatalként megalakult a Magyar Turisztikai Hivatal. A szervezet vezetőjét, Somogyi Zoltánt legfontosabb feladataikról, illetve a nemrégiben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával kapcsolatos teendőikről kérdeztük.  

'

Elkészült a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia végleges változata. Milyen feladatai lesznek ezzel kapcsolatban a hivatalnak?

– A Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Rt. fiatal munkatársaiból álló csapat munkájának eredményeként jött létre a stratégia, amelyet elkészülte után az egész szakma véleményezett, rengeteg észrevétel érkezett hozzá. Kétségtelen, hogy konszenzusra törekedtünk, de olyan stratégiát akartunk, aminek a végrehajtását támogatja a kormány. Hamarosan kiküldjük 5 ezer példányban valamennyi potenciális partnernek és felhasználónak, és természetesen felkerül az internetre is. A hivatal ennek az anyagnak az alapján készíti el a kormány-előterjesztést. Márciusban először a gazdasági kabinet fogja tárgyalni, ezt követően indul a tárcaegyeztetés, utána lehet kormány elé vinni az előterjesztést. 

A Pénzügyminisztérium két olyan tervvel állt elő a közelmúltban, amelyek szakmai vélemények szerint hátrányosan érinthetik a hazai turizmust. Ezek egyike az útadó bevezetése a külföldi gépjárművek részére, a másik az áfakulcs felemelése 15 százalékról 19 százalékra. Milyen lehetősége van a hivatalnak a szakmai vélemények képviseletére?

- A hivatal, akárcsak a stratégia, azt akarja elérni, hogy a turisztikai szakma versenyképes legyen. A kormány többféleképpen segíthet ennek megvalósításában. Létezik szakmaspecifikus út, amikor – mondjuk holnaputántól – a turizmus jóval kedvezőbb áfakulcs alá kerül, de el lehet gondolkozni azon is, hogy az egész gazdaságot hozza olyan helyzetbe, ami önmagában serkenti és versenyképessé teszi az ágazatot. Az úthasználati díjjal kapcsolatban annyit mondhatok, hogy létrejött egy munkacsoport, amelyben sok más szervezet mellett a hivatal is képviselteti magát, és szakmai érvekkel kifejti, mit tart jónak ebben a kérdéskörben. Reméljük, nem lesz olyan változás, amely nehezítené a külföldiek beutazását.

A stratégia szövegében is az szerepel, hogy a politikai pártok viszonylag jól megértik egymást a turizmussal kapcsolatos kérdésekben a parlamentben, ehhez képest elég gyengének bizonyult a szakma érdekérvényesítő képessége. Mi változik a stratégia, illetve a hivatal felállása révén?

- A stratégia egy olyan szakmai bázist jelent, amelynek alapján határozottan képviselhetjük véleményünket az államigazgatáson belül. A hivatalnak egyrészről képviselnie kell a szakmai érdekeket, másrészről a kormány, illetve az államigazgatás része, így viszszafelé is közvetít bizonyos értékeket. Mi, ahogy a hivatal elődjei is, megfogalmazzuk a szakmai igényeket a Pénzügyminisztérium (PM) felé, és mindent megteszünk azok határozott képviseletéért. Mindazonáltal előfordulhat például, hogy az adott ügyben nem érhető el eredmény, mert egyszerűen nincs rá fedezet.

Az önálló turisztikai minisztérium felállítása nem szerepel a stratégiában. Ez lekerült volna a napirendről?

- Szerintem nem azon múlik egy szakma érdekérvényesítő képessége, van-e minisztérium, vagy nincsen. A lényeg: van-e elfogadottsága, van-e támogatottsága és van-e finanszírozottsága. Ugyanez a véleményem a turizmustörvényről is. Jogalkalmazóként azt mondom, hogy csak akkor legyen turizmustörvény, ha olyan lényegbeható jogviszonyokat szabályoz, amelyek hatással vannak a turizmusban részt vevők munkájára, életviszonyaira.

Mit tekint a Magyar Turisztikai Hivatal legfontosabb feladatainak?

– A legfontosabb célunk az, hogy a stratégia kormányhatározat formájában létrejöjjön, és ennek során a tartalmi elemei bennmaradjanak. Ezzel párhuzamosan azt is el akarjuk érni, hogy a megalkotandó Európa Tervben, más szó-val NFT 2-ben a turizmus valóban olyan méltó helyre kerüljön, amilyet a magyar gazdaságban és társadalomban megérdemel. Kulcskérdés, hogy a kormány döntsön a kongresszusi központ megvalósításáról. Ha egy ilyen munka ugyanis elindul, akkor az tulajdonképp garancia arra, hogy be is fog fejeződni. Ehhez hasonló fontos fejlesztés a műemlék fürdő program is, amely a fővárosi és a vidéki fürdőket is érinti. Hosszú távú célunk, hogy a Magyarországot felkeresők száma tovább növekedjen, a turisták több időt töltsenek hazánkban, és természetesen többet költsenek. Minden eszközzel elő kell segíteni, hogy legyen megfelelő fogadóbázis. Ehhez is kell az NFT 2. Úgy vélem, az a folyamat, amely tavaly indult meg, az ugyanis, hogy mind a vendégszám, mind pedig a vendégéjszakaszám növekedett, az idén sem fog megállni. A low cost légitársaságok megjelenése ugyancsak sokat módosított pozitív értelemben a magyar beutazás piacán. Ez a folyamat 2–3 évig még bizonyára el fog tartani, de kérdés, hogy néhány év múlva mivel tudjuk majd megtartani a vendégeket.

Vidéki repülőterek?

– Sármellék megkapta a pénzt az elmaradt beruházásokra, ugyanígy Debrecenben is már bármikor bármilyen gépet tudnak fogadni. Hogy ezek mellett milyen repülőterek lesznek még, erre a GKM-nél létezik egy repülőtérprogram. Azt azonban a régiók fogják kijelölni, mely repterek legyenek fejlesztve, nem a központból kell várni a döntést.

A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) nagyobb szerephez, több pénzhez jutnak az idén. Van-e kapcsolat a hivatal és a RIB-ek között?

– A RIB-ek kinevezője a tárca nélküli miniszter, aki feladatait nem egy személyben látja el, azok végrehajtásában az MTH segíti munkáját. Közvetlen irányítási kapcsolat azonban nincsen közöttünk, nem is lenne jó, hiszen a RIB-nek elsősorban a régióhoz kell kapcsolódni. kapcsolódni. Meg kellene oldani, hogy a RIB-eknek és az RMI-knek sokkal szorosabb kapcsolata legyen a régiókkal. Amíg viszont a régiók nem jönnek létre politikai úton, addig munkájukat források juttatásával segítik. A RIB-ek rendelkezésére álló 2 milliárd forint forrása az idén a Területfejlesztési Hivatalnál kezelt területfejlesztési célelőirányzatban (trfc) szerepel. Ezt a pénzt csak turisztikai célra lehet felhasználni, és csak a RIB által kiírt pályázat nyertesei kaphatják meg.

A stratégia problémás területként jelöli meg a kiemelt üdülőkörzeteket.

– Ezt a rendszert szükségesnek tartja fenntartani a kormány: ez abból látszik, hogy finanszírozást biztosít hozzá. A tfc-s keretből még 1 milliárd forintot rendeltek a Balatonhoz, és 300-300 millió forintot a Tisza-tóhoz, illetve a Velencei-tóhoz.

Döntöttek-e arról, mekkora összeggel enyhíti a Magyar Turisztikai Hivatal a cunami által érintett utazásszervezők kárát?

– A kártérítés nem az állam feladata, ez bármilyen gazdasági tevékenység kockázata. Az állam dolga viszont, hogy saját állampolgárait kimenekítse vészhelyzet esetén, akár saját kárára is. Ezért az evakuációval kapcsolatos azon költségeket téríti meg az állam, amelyek a finanszírozó irodának nem térültek meg máshonnan, körülbelül 39,5 millió forint értékben.

A stratégia szerint szükségünk lenne egy témaparkra.

– Valóban. Nézzük meg Orlandót: ott is képes kínálatot generálni, ahol nincs semmi. Ha egy ilyen tematikus park létrejönne, azt az államnak segítenie kellene, mert sok látogatót vonzana, és azok sokáig maradnának. Jó helyszín lehetne például a monostori erőd, amelyre bármit lehetne építeni, és amely egyébként a projektek között is szerepel. 

 

Milyen lesz a magyar turizmus 2013-ban?

Kétéves munka zárult le január 20-án, amikor az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elfogadta a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia végleges változatát – tájékoztatta lapunkat Wolff Péter, az OIB elnöke. A stratégiát a Magyar Turizmus Rt., illetve a Magyar Turisztikai Hivatal munkatársaiból álló Stratégiai Munkacsoport készítette el az OIB Stratégiai Albizottság útmutatásai alapján. A társadalmi vita során 600 oldalnyi kiegészítés érkezett az eredeti tervezethez, amely végül egy 180 oldalas teljes, illetve egy tömörített változatban készült el. A stratégia célja, hogy „meghatározott célok mentén, kormányzati ciklusokat átívelően valósuljon meg a turizmus fejlesztése”, illetve „javuljon az életminőség a turizmus által”. Az anyag sorra veszi azokat a problémákat, amelyekkel az ágazat küzd: alacsony a turisták költése, hiányoznak a komplex termékek, erős a területi, illetve szezonális koncentráció. Az ágazatban működő, többségükben kis- és

középvállalkozások adó- és járulékterhei nemzetközi összehasonlításban is magasak. Az anyag Budapestet, a Balatont és bizonyos gyógyfürdőket tekinti nemzetközi jelentőségű attrakciónak, és a megfelelő infrastruktúra kiépítése esetén a vízi, öko-, kerékpáros, golf- és falusi turizmus területén is lát kitörési pontokat. Kiemelt szerephez juthatnak a kastélyok, a gasztronómia és a világörökségi helyszínek. Hiányzik egy konferencia-központ, kellene egy témapark. A szakmai oktatásban egyszerre jellemző a túlképzés és a hiány. A turizmus struktúrája Magyarországon jelenleg nem elég stabil, átláthatatlan, a felelősségi és hatáskörök nincsenek kellőképpen definiálva. Nincs turizmustörvény, ám a szakma szabályozása összhangban van az EU gyakorlatával. A stratégia szerint a turizmustörvény rögzítené az állam azon kötelezettségét, hogy a költségvetési forrásokból a turizmusra fordítja a GDP 0,25 százalékát, meghatározza a turisztikai rendszert és annak finanszírozását országos, regionális, megyei, kistérségi, települési szinten. A turisztikai termékfejlesztés prioritása az egészségturizmus, az örökségturizmus és a kongresszusi turizmus. 2013-ig kiemelt termék lesz az egészségturizmus. Az anyag készítői szerint 2007 végéig a turizmusnak a kedvezményes áfakulcs alá kell kerülnie, és csökkenteni kell a munkaadói járulékokat. A vidéki vízi és légi turisztikai infrastruktúrát fejleszteni kell, és fogadóbaráttá kell tenni a közszolgáltatásokat (taxi, nyilvános WC, tömegközlekedés). Az anyag tervezői azzal számolnak, hogy a 2007–2013 közötti időszakban az Európai Uniótól várhatóan Magyarországra érkező 24,6 milliárd euró 3,5 százalékát kapja az ágazat. A stratégia szerint 2013-ra az ágazatban teret nyer a minőségorientált magatartás. A turisták száma nem változik, de sokkal többet költenek a korábbinál.

'

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.