hirdetés
hirdetés

Hol nyaralnak idén az oroszok?

Látva az elmúlt hónapok hazai turisztikai statisztikáit, joggal merül fel a címben feltett kérdés. Úgy gondolom, a hazai turisztikai szakma túl sokáig ringatta magát abban a hitben, hogy hozzánk nem gyűrűzik be a válság, tartani tudjuk piaci pozícióinkat Oroszországban. Csodák azonban nincsenek, az idei év első hónapjainak majdnem 40%-os csökkenése az orosz vendégéjszakák számában ezt egyértelműen mutatja. Tisztán kell látnunk, mi zajlik az orosz turisztikai piacon annak érdekében, hogy fékezzük a visszaesést.

hirdetés

Az orosz turista nem tűnt el, csak átalakult. Leginkább belföldi turistává. Vagy marad otthon, esetleg a jól bevált dácsázást választja. (A fiatalok kedvéért, szűkebb értelemben véve a dácsa az orosz hétvégi ház, tágabb megfogalmazásban egy sajátos szovjet-orosz életstílus és életérzés, amelynek elengedhetetlen kelléke a saslik, a vodka, a barátok, a gitár és a kommunális szolgáltatások többnyire teljes hiánya.) Az orosz belföldi turisztikai kínálat melletti hirtelen jött elköteleződés mögött bonyolult gazdasági, politikai és adminisztratív folyamatok állnak.

A SZÁMOK TÜKRÉBEN

Az orosz statisztikai hivatal 2014-re vonatkozó adatai szerint a kiutazó orosz vendégforgalom visszaesése miatt a legnagyobb vesztes Ukrajna, ahol a korábbinak az egyharmadára esett vissza az orosz turisták száma, de Finnország is jelentős mértékben megérezte a válságot a maga 58%-os csökkenésével. Az idei év adatai sem alakulnak biztatóbban, Csehországban közel 48%-os a visszaesés az orosz piacról. A válságot megszenvedik az EU-n kívüli országok is, még a legkedveltebb desztinációk esetében is jelentős a visszaesés. A török állam idén április–májusban minden orosz chartert hatezer dollárral támogatott, de még így is 28%- kal kevesebb orosz turista utazott a májusi ünnepek idején Törökországba, mint tavalyi ilyenkor.

Az orosz kiutazóturizmus visszaesése már tavaly ősszel elkezdődött. A 2014–2015- ös téli szezon az elmúlt évtizedek legnehezebb turisztikai időszaka volt Oroszországban. Csökkent a légi járatok száma, százával zárták be az utazási irodákat, a piacon maradtak is elbocsátották a dolgozóik egy részét. A Profi Travel szakmai portál publikált egy összefoglalót a 2014 novembere és 2015 márciusa közötti időszakra vonatkozóan a moszkvai repülőterek (Seremetyevo, Vnukovo, Domogyedovo) forgalmi adatai alapján. Eszerint a hat hónap alatt csak Moszkvából több mint félmillióval kevesebb orosz állampolgár utazott külföldre. Ez összességében 10%-kal kevesebb légi utas, de a szám magába foglalja a nem turisztikai céllal külföldre utazókat is. A szakértők becslése szerint a turisták száma legalább 20%-kal csökkent. Ha a téli szezon legnépszerűbb desztinációit nézzük, akkor az egyedüli nyertes Egyiptom volt. A nagyon alacsony árakat kínáló egyiptomi üdülőhelyeken 5%-kal nőtt a moszkvai turisták száma. A többi egzotikus desztináció messze nem járt ilyen jól. Dominika és Mexikó az orosz turistáknak több mint a felét elveszítette. Itt a nagy távolság és a magas jegyárak miatt az orosz touroperátorok és a légitársaságok eleve jelentős mértékben csökkentették a járatok számát.

India és Thaiföld esetében jóval optimistábbak voltak az irodák, alig csökkentették a járatok számát. Ám optimizmusukat nem igazolta a kereslet. Az orosz piacon évek óta irtózatos iramban növekvő Thaiföld is elveszítette az oroszok közel ötödét. Csak Moszkvából több mint 50 ezerrel kevesebben utaztak Thaiföldre, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A szezon nagy reménysége Dubaj volt. A turisztikai képviselet óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az európai célpontokról lemondó, a távoli egzotikus utakat a rubelárfolyam miatt megfizetni nem tudó utasokat Dubajba csábítsa. A lehetőséget a tour-operátorok is látták, így ez volt az a desztináció, ahova még növelték is a légikapacitást Moszkvából. Ám a számításaik nem jöttek be.

A RUBEL MÉLYREPÜLÉSE

Belátható időn belül nincs remény az orosz– ukrán konfliktus megoldására, így maradnak az Európai Unió szankciói, amelyek minden érintett állam gazdaságára negatív hatással vannak. A gazdasági kényszerintézkedések mellett komoly csapást mért az orosz gazdaságra a kőolaj árának zuhanása. Mindezek együtt tavaly novemberben soha nem látott mélységbe taszították a rubel árfolyamát az euróhoz és a dollárhoz képest. Volt olyan nap a tőzsdén, amikor egy euró közel száz rubelbe került. Tavaly év elején még 35–38 rubel volt egy euró. A rubel mélyrepülése, a folyamatos árfolyam-ingadozás miatt pánikhangulat alakult ki a turisztikai piacon is. Az utasok nem mertek foglalni, hiszen a külföldi utak ára közel háromszorosára emelkedett – rubelben. Ha mégis foglaltak, az utazási irodák nem tudták, milyen árfolyamon számoljanak, hiszen mire beértek a bankba, az utastól beszedett összeg sok esetben az útnak még a jutalékkal csökkentett árát sem érte el. Mostanra ez a helyzet rendeződött, február óta erősödik a rubel, jelenleg 60–63 rubel körül van egy euró. Bár a pánikhangulat elmúlt, most sincsenek könnyebb helyzetben az orosz tour-operátorok, mert az állam időről időre korrigálja az árfolyamot. Az irodák euróban publikálják a külföldi utak árát, de az utasok nem foglalnak előre, mert míg novemberben az irodák jártak rosszul az árfolyam változásával, addig április–májusban a rubel erősödésével az utasok veszítettek. Így kivárnak az utolsó pillanatig.

RUSSZOFÓB EURÓPA?

Az orosz turisták egy része tudatosan nem választ úti célként nyugat-európai desztinációt. Az Európai Unió szankciói kapcsán az átlag orosz állampolgár úgy érzi, Európa – különösen Nyugat-Európa – jogtalanul bünteti a Krím annektálása miatt. Minderre jelentős mértékben hat az orosz média is, amelynek egy része azt sugallja, hogy Európa russzofób lett. Az árfolyamválság mellett az erősödő nacionalizmus is szerepet játszik abban, hogy elmaradnak az Európai Unió tagországaiból az orosz turisták.

RÉGI „SZÉP” IDŐK?

Manapság már elképzelhetetlen Európában, hogy az állam jelentős mértékben akadályozza adminisztratív rendelkezésekkel állampolgárai külföldre történő utazását. Felnőtt egy generáció, amelynek tagjai már nem tudják, mi az a valutakeret, az utazási korlátozás. Most úgy tűnik, nosztalgiázhatnak az oroszok. Ha valaki azt gondolná, hogy az amúgy is nehéz helyzetet nem lehet tovább fokozni, akkor téved. Számos olyan állami intézkedés történt és történik, amelyek tudatosan irányítják meghatározott desztinációk irányába vagy éppen attól el az orosz turistákat.

Még tavaly áprilisban – az orosz–ukrán konfliktus kapcsán – az orosz külügyminisztérium azt javasolta állampolgárainak, hogy ne utazzanak olyan országba, amelynek kiadatási egyezménye van az Amerikai Egyesült Államokkal, mert a Krím körül kialakult vita kapcsán letartóztathatnak orosz állampolgárokat, kiadhatják őket az Államoknak, ahol akár el is ítélhetik őket. A világ 193 országából 111 országnak van kiadatási egyezménye az Amerikai Egyesült Államokkal.

Ezt követően nyáron korlátozták az állami alkalmazottak külföldre utazását. Aki nem esett a korlátozás hatálya alá, munkahelyét féltve az is inkább a belföldi nyaralást választotta. Egyes szakértők szerint a Néva Utazási Iroda csődjét tavaly éppen az okozta, hogy jelentős mértékben az állami alkalmazottak külföldi nyaralásainak szervezéséből élt.

Kellemetlen meglepetés érte idén április elején a külföldre utazó oroszokat. Amennyiben valakinek bármilyen köztartozása volt – legyen az akár egy ki nem fizetett parkolási bírság is –, letiltották a külföldi utazását. Nemegyszer ez csak a repülőtéren, induláskor derült ki. Sok esetben nevetséges összegről volt szó, amelyet az utas akár ott helyben hajlandó lett volna rendezni, de erre nem volt módja. Így ugrott az utazás és a befizetett összeg is.

A tavalyi év csődhulláma kapcsán az utazási irodák tevékenységét szabályozó rendeleteket is felülvizsgálják Oroszországban. A vita még folyik, de az már biztos, hogy a vagyoni biztosíték mértékét jelentősen megemelték, minimum 30 millió rubelre kell biztosítást kötnie a kiutaztató tour-operátornak. A kiskaput jelen pillanatban ott látják az irodák, hogy belföldi tour-operátorként kérik meg az engedélyt, de továbbra is szerveznek külföldi utazásokat. Egyszóval érvényesül a régi elv: az orosz törvények szigorúak, szigorúságukat egyetlen dolog enyhíti, senki nem várja el, hogy be is tartsák őket. Ez esetben én azért erre mérget nem vennék.

ITTHON OTTHON VAN – OROSZORSZÁGBAN

Míg a külföldi desztinációk esetében szinte mindenütt jelentős a visszaesés, az orosz belföldi turizmus erősödik. A moszkvai repülőterekről idén májusban 18%-kal nőtt a belföldi menetrend szerinti, 44%-kal a belföldi charterjáratok száma a tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva. Ezek elsősorban a fekete-tengeri üdülőterületekre szállítottak utasokat. Mielőtt bárki is megszokásból lesajnálná az orosz turisztikai infrastruktúrát, emlékeztetném arra, hogy Szocsiban és környékén az olimpiai játékok kapcsán nagyon komoly beruházások zajlottak. Számos nemzetközi szállodalánc épített hotelt, így sokféle, jó minőségű szálláshely várja a turistákat. A konkurencia erősödésével az árak is jelentős mértékben csökkentek. De más kiemelt turisztikai régióban is javult az infrastruktúra.

A turisztikai fogadókészség fejlődése mellett megjelent még egy fontos dolog Oroszországban: az állami turisztikai marketing a belföldi turizmus támogatására. Évtizedek óta nem volt példa ilyen komoly marketingkampányra a turisztikai régiók közreműködésével. A belföldi turizmus fejlesztését az UNWTO is támogatja, június közepén Moszkvába látogatott Taleb Rifai UNWTOfőtitkár, aki találkozott Oleg Szafanovval, az Orosz Állami Turisztikai Ügynökség vezetőjével. Az orosz belföldi turizmus perspektíváit és kedvező dinamikáját vitatták meg. Taleb Rifai kiemelte a találkozón, hogy a belföldi turizmus erősödése magával fogja hozni a beutazóturizmus fellendülését is. Ez utóbbi kapcsán a legfontosabb hír, hogy Oroszország Dubajban és Berlinben megnyitotta első nemzeti turisztikai képviseleteit. A berlini iroda Németországon kívül Ausztriáért is felel. További irodák megnyitását jelentették be Helsinkiben, Pekingben és Rómában.

Egy biztos, az orosz turistákért folytatott konkurenciaharcban most már számolnunk kell az orosz belföldi kínálattal is.

Dr. Szegedi Andrea
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Megjelent a Pont itt Magazin!

A legnagyobb versenytársak ma a turizmusban azok az ágazatok, amelyek elhalásszák az értékes munkaerőt. Ebben a versenyben a képzés a legnagyobb fegyver. Ez őszi lapszámunk egyik fókusztémája.

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk