A zöld mindenféle színárnyalatában pompázó erdők, rétek beborítják a dombokat, a szelíd hegyeket. A jó minőségű aszfaltút minden percben fel és le, jobbra és balra kanyarog, szédülésig forog a táj velünk, mintha hajókáznánk. Ezt a vidéket isten is a vidéki turizmus sokféle ágának megélésére teremtette.
A térség turisztikai vásárát májusban Krapinában rendezték meg. Az eseményen kerékpáros- és gyalogostúrautak térképeivel, házi húsáruk, mézek, sajtok és borok bő választékával találkoztunk. Zeljko Kolar megyei prefektus arról beszélt, hogy a Krapina-Zagorje terület természeti szépsége mellett Horvátország legnagyobb termálfürdővidéke. Szállásunk az építészeti díjat nyert Hotel Wellben (Tuhelj fürdő) volt, de megismerkedhettünk az Aquae Vivae (Krapinska fürdő) sokszínű választékával is. A zöld tájba illesztett létesítményben épp búvároktatás és szinkronúszás folyt. Az egymástól 5–25 kilométerre sorakozó termálszállók és aquaparkok kihasználtságáról főként a két közeli főváros, Zágráb és Ljubljana kikapcsolódni vágyó turistái gondoskodnak. Ezen a viszonylag kis területen átlagosan 2,6 napot töltenek el az idelátogatók, akik fele részben már külföldiek: leginkább szlovének, németek és olaszok. Egyedül Marija Bistrica nemzetközi hírű kegyhelyét évente egymillióan keresik fel.
Ezen a hadak alig járta, háborítatlan vidéken minden hegy- és dombtetőről kedves kis kápolnák és méltóságos várak néznek le ránk. Trakoscan várkastélya egy 87 hektáros, védett terület közepén, mesterséges tórendszer fölébe magasodva mesekönyvillusztrációnak tűnik. A közös horvát–magyar történelem nagyjai birtokolták és építették évszázadokon át. Első ismert tulajdonosai a Cilleiek voltak, de birtokolta Corvin János is, legvégül a Draskovics nemzetségé lett. A főnemesi rezidencia ma múzeum, értékes és látványos gyűjtemények otthona.
Egy bumfordi, óriási ősemberszobor jelzi az ősembermúzeum bejáratát Krapina mellett. Itt találták meg az időszámításunk előtt 125 ezer éve élt neandervölgyiekről elnevezett ősembercsoport maradványainak egyik leggazdagabb lelőhelyét. Ez ma a harmadik leglátogatottabb múzeum az országban. Tanulni kellene, hogy miként kerekítettek néhány csontmaradványból modern, multimédiás, tanulságos bemutatóhelyet, amely korántsem csak a neandervölgyiekről szól. Kiindulunk az univerzum, majd a Föld keletkezéséből, megismerkedhetünk a földtörténeti korszakokkal, az élet és az állatvilág keletkezésével, eljutunk az elő- és ősemberekig, legvégül a neandervölgyiektől talált leletekig. A múzeum színvonala igen magas, a tudományos ismeretterjesztés kiváló példája.
