Huszonöt éve hűséges a szállodájához

Rengeteg tényezőn múlik, meddig tart a budapesti idegenforgalom konjunktúrája – mondja a huszonöt éve ugyanazt a – jelenleg a Sofitel Budapest nevet viselő – szállodát igazgató Kovács István, akit tavaly decemberben az év szállodásává választott a Magyar Szállodaszövetség.

Állítólag 15-20 évvel ezelőtt a szakmában mindenki balatoni szállodaigazgató akart lenni, mert annak nem kellett összetörnie magát, úgyis özönlöttek a vendégek. Mostanra ez mintha megfordult volna; a budapesti szállodaigazgatók vannak ebben a helyzetben. Ön is így látja ezt?

– Nem. A Balatonnak, mint üdülőhelynek megvannak a maga problémái, amelyek közül a legfőbb, hogy a klimatikus viszonyok miatt rövid a szezon. Tudomásul kell venni, hogy annyi turista soha többet nem lesz a Balatonnál, mint amennyi a hetvenes években volt. Nagy a verseny a világban, rengeteg az üdülőhely, és amióta a volt szocialista országok polgárai is szabadon utazhatnak, találnak vonzóbb célpontokat is. Jelentős infrastrukturális és idegenforgalmi fejlesztésekre, változatos programokra, több wellness- szállodára és konferenciaközpontra lenne szükség, hogy újra fellendüljön a Balaton forgalma. Ami a budapesti ötcsillagos szállodákat illeti, a 2005-ös év általában jó volt, hiszen jelentős növekedés ment végbe az ötcsillagos piacon, de ezért meg kellett küzdeni, jelentősen növelni kellett a szolgáltatások színvonalát.

Milyen évet zárt tavaly a Sofitel?

– A Sofitelnek ez nem a legjobb éve volt, hiszen éppen most vagyunk egy összesen 10 millió eurós felújítási program közepén. 2005 tavaszán kezdődtek a munkálatok, amelyek során megújult a hall, új éttermet – a várakozásainkon felül teljesítő Paris–Budapest Cafét –, kávézót és különtermeket alakítottunk ki. A lobby felújítása miatt csökkent a konferenciákra és szemináriumokra érkező vendégek száma, de a szálloda foglaltsága így is 70 százalék körül volt, ami megközelíti az ötcsillagos szállodák átlagát. 2006-ban folytatódnak a munkálatok: felújítjuk a szobákat és a régi konferenciatermeket. 2007-ben leszünk készen az egész szállodával.

Lehet, hogy az időzítés nem volt a legszerencsésebb, hiszen így éppen akkor nem tudnak elég sok vendéget fogadni, amikor Budapest idegenforgalma hatalmas konjunktúrát él át?

– Én nem vagyok biztos abban, hogy ilyen távlatban kell gondolkozni. Sofitel szálloda lett belőlünk, és a Sofitel kívánalmainak megfelelően kell működnünk. Ehhez és a versenyhelyzetben a piaci pozíciónk megtartásához termékfejlesztésre volt szükség. Magyarországon 2000 volt a csúcsév. 2001 már nagyon nehéz volt, nemcsak a New York-i terrortámadás miatt, hanem azért is, mert akkor és az utána következő években, amikor amúgy is visszaesett a kereslet, sorra nyíltak a budapesti ötcsillagos szállodák: a Le Meridien, a Westend-Hilton, a Royal, a Four Seasons.

A szállodanyitásoknak még most sincs vége; hamarosan működni kezd a New York Palota, és az Andrássy úton is szálloda nyílik. Mi az ön prognózisa 2006-ra és a következő néhány évre?

– Az, hogy milyen évek jönnek, rengeteg dologtól függ. Lényeges, hogy milyen a főváros szállodakínálata; az ideális az lenne, ha a kereslet szerint növekedne a kínálat. Meghatározó az európai, illetve az európai uniós gazdasági környezet, és fontos az is, hogyan teljesít az amerikai és a japán gazdaság. Az sem lényegtelen, hogy hogyan változik Budapest városképe és infrastruktúrája, hogy megépül-e végre a várva várt konferencia- központ. Sok olyan kulturális vagy sportrendezvényre lenne szükség, amely megtölti a várost.

Most nincs elég rendezvény? Ön szerint ezen a téren Budapest le van maradva Prágához vagy Bécshez képest?

– Szerintem most a Forma–1 az egyetlen olyan esemény, amely sok fizetőképes turistát vonz Budapestre, és ezzel komoly hátrányba kerültünk a cseh és az osztrák fővárossal szemben. Prága a nyolcvanas években egy szürke hely volt, de olyan mértékben fejlesztették a várost, a közlekedését és az idegenforgalmi programkínálatot, hogy összességében vonzóbb lett, mint Budapest.

Addig, amíg Budapest is „megtalálja magát”, gondolom, küzdeni kell a konkurenciával. Mely szállodák a legnagyobb versenytársaik itt Budapesten?

– Értelemszerűen a többi ötcsillagos hotel. De szeretném elmondani, hogy a kapcsolatunk korántsem csak a versengésről szól, hanem együttműködésről is. A nagyobb üzletet a szomszédos szállodák rendszeresen megosztják egymás között.

Sok mindent átélt ön a szálloda élén.

– Ez biztos. 1981-ben kerültem ebbe a hotelbe, amikor – az osztrákmagyar szállodafejlesztési hitelprogram keretében – még épült. Ekkor a Malév és a Pannónia Hotels 50-50 százalékos tulajdona volt, illetve franchise-szerződése volt a Hyatt International lánccal. A rendszerváltáskor kft.-vé alakult. A kilencvenes évek vége felé egy nagyobb felújítás után a Hyatt Regency Budapest nevet kapta, majd 2002-ben a Malév eladta a tulajdonrészét az Accornak. 2003 júliusában a neve Sofitel Atrium Budapestre változott, idén nyár óta pedig Sofitel Budapest a neve.

A marketingtanácsadók valószínűleg óva intenének attól, hogy ilyen gyakran változtasson nevet egy hotel. A vendégek tudták követni ezeket a váltásokat? Elsősorban milyen országokból érkeznek?

– Tudták; nem vesztettünk több vendéget, mint amennyi a felújítás okozta kényelmetlenség miatt normális volt. A vendégeink nemzetiségi összetétele nagyon vegyes, szinte a világ minden tájáról érkeznek hozzánk: németek, britek, franciák, olaszok, amerikaiak, japánok... Ennek a legfőbb előnye az, hogy nem függünk egyetlen küldőpiactól.

Személy szerint ön inkább előnyeit vagy hátrányait látja annak, hogy a szállodája egy nagy hálózat tagja? Mennyire hozhattak például önálló döntéseket a felújítás során?

 – A szálloda mindig is valamelyik szállodalánchoz tartozott, de a franchise-szerződés miatti együttműködés a Hyatt-tel más volt, mint most, amikor az Accor- Pannonia Hotels Rt. üzemelteti a szállodát. A felújítás során részt vettünk az új üzemelési rendszer kialakításában, és természetesen alkalmaztuk a Sofitel üzemeltetési és arculati előírásait.

Milyen ez az arculat? Mivel különbözteti meg magát a Sofitel budapesti versenytársaitól?

– A Sofitel az Accoron belül a szállodalánc „ékköve”, a francia életstílus és életérzés megtestesítője. Kilenc alapvető azonosítási eleme van, ilyen például a könyvtár, a műalkotások jelenléte, a virágdekoráció, a Jean-Charles de Castelbajac által tervezett egyenruhák, a nyomtatványok, a reggeli, a Roget & Gallet fürdőszobai bekészítések vagy a Board Meeting Room. A stratégiánk egyik része a „back to the basic”, amivel azt próbáljuk kifejezni, mennyire fontosak nálunk az alapok: a reggeli vagy az ágy. A „MyBed” koncepció megvalósulásának köszönhetően például a vendégeinknek ergonómiailag kialakított ágy, tollal bélelt felső ágybetét, puha ágytakaró és négy párna biztosítja a tökéletes pihenést.

Nyáron lehetett hallani, hogy a Starwood szállodalánc megvásárolta a Le Meridien szállodáit. Ön szerint egyszeri esetről van szó, vagy a szállodaiparban érvényesülő tendenciáról?

– Szerintem egyértelműen tendenciáról beszélhetünk. A globalizált cégek világpiacban gondolkoznak és terjeszkednek. Ez logikus is: ahhoz, hogy versenyképesek legyenek, el kell érniük egy bizonyos kritikus tömeget. Biztosítani kell, hogy egy vendég, aki egyszer megszállt egy szállodalánchoz tartozó hotelben, a stratégiailag fontos városokban megtalálja ugyanazt a márkát. Sorolni lehet a példákat: a Starwood, amihez a Sheraton is tartozik, megvette a Luxury Collectiont, majd elkezdte fejleszteni az új márkát, a WW Hotels hálózatot. Az Accor pedig megszerezte a Dorint hotellánc részvényeinek nagyobb részét, és azt beillesztette márkái közé. A Mariott megvásárolta a Ritz Carltont és a Ramada Hotels hálózatot. A felvásárlások nyilván folytatódni is fognak.

Idén lesz 25 éve, hogy ennek a szállodának az igazgatója. Nem unja még? Mik a további tervei?

– Pályám kezdetén az Accor-Pannonia Hotels Rt. központjában dolgoztam különböző területeken, majd 1976-ban a Ferihegyi repülőtér vendéglátó egységeinek az igazgatója lettem. 1981-ben neveztek ki a szálloda igazgatójává. Szó sincs róla, hogy unnám; szeretném a kollégáimmal sikeresen befejezni a Sofitel Budapest felújítását, majd úgy üzemeltetni azt, hogy megállja a helyét a versenyben.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.