– A rendelet nem érte váratlanul az egészségpénztárakat, hiszen a (PM) évek óta szűkíti az egészségpénztárak által finanszírozható szolgáltatási kört. A rendelet megszületése előtt a PM eljuttatta javaslatait a szövetséghez, de a szolgáltatókhoz nem. A prevenciós szolgáltatások adókötelessé tétele azért is logikai hiba, mert ezek a szolgáltatások képesek a társadalombiztosítás terheit enyhíteni, mert az egészségesebb emberek kevésbé veszik igénybe az ellátórendszer szolgáltatásait. Az egészségpénztárak számára kedvezőtlen szabályozás megtörheti a pozitív tendenciát, hogy a tagok az elmúlt években egyre többet költöttek egészségük megőrzésére. Ugyanakkor méltányoljuk, hogy a jogszabály fél évet adott az egészségpénztáraknak, hogy szolgáltatásaikat átalakítsák, és megpróbálják a változtatást a pénztártagokkal megértetni. A szövetség a helyzetet nem tekinti lezártnak, bízik benne, hogy a döntéshozókkal sikerül ésszerű javaslatokat elfogadtatnia. Elkészítettük a törvénymódosításhoz szükséges szakértői anyagokat, és azokat eljuttattuk a megfelelő fórumokra: az Egészségügyi Minisztériumhoz, a PM-hez és a PSZÁF-hoz is. Bízunk az eredményes lobbizásban, hiszen a szövetség korábbi javaslatai alapján az eredetileg tervezett szigorítás már valamelyest enyhült: az OGYI-termékek finanszírozását, valamint a gyógyés egészségügyi üdülést sikerült visszaemelni a finanszírozható szolgáltatások közé.
– Az egészségpénztári egyéni számla terhére adómentesen elszámolható szolgáltatások közül szállodánk számára a rekreációs és gyógyüdülés a meghatározó. Az egészségpénztári tagok és a mögöttük álló jelentős számlafedezet komoly üzleti lehetőséggel kecsegtetett minket is. Ennek az üzleti lehetőségnek a kihasználása érdekében az elmúlt években, de különösen 2006-ban harmincegy egészségpénztárral kötöttünk szerződést. A belföldi forgalmunknak tavaly három-négy százalékát tette ki az egészségpénztári kártyákkal történő fizetés. Ez abszolút összegben és arányában sem tekinthető kiemelkedőnek, érezhető volt viszont a felfutás már a két félév forgalmának összevetésében is. A felhasználási lehetőségek korlátozása következtében mintegy négy-öt millió forintos forgalomkieséssel kell számolnunk, mivel a korábbi – egészségpénztári számla terhére üdülő – vendégek egy része a jövőben nem veszi majd igénybe ezt a szolgáltatást. Én ezt magánemberként is sajnálom, mert a rekreáció és a gyógyüdülés szerves része kellene, hogy legyen életünknek. Mind a megelőzés, mind a gyógyítás segít a munkaképes állapot megőrzésében, az általános egészségi állapot és a közérzet javításában.
– A módosítás váratlanul ért, a koncepció érthetetlen számomra. Becslésem szerint ez a wellness terén akár harminc-negyven százalékos forgalomkiesést is eredményezhet. Szállodánkban jelentős energiát fektettünk abba, hogy a helyi vendégek és a külföldi beutazók számára egyaránt érdekes és elérhető szolgáltatásokat alakítsunk ki. Vendégkörünk fontos részét képezik a helyi, rekreációs céllal érkezők vagy pihenni vágyók. Ez az intézkedés sokakat megfoszt eddigi lehetőségeitől. Az egészségpénztárakat fontos partnereknek tartjuk. Az emberek végre kezdik felismerni, mekkora szükség van rá, hogy törődjenek egészségükkel!
Kálló Katalin, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóreferense:– A rendelet elfogadását széles körű államigazgatási egyeztetés előzte meg, és a PM minden regisztrált pénztárszövetséggel is egyeztetett. A cél az volt, hogy az adókedvezményekkel támogatott egészségpénztári rendszer az eredeti szándék szerint működhessen. Az egészségpénztárak 1993. évi létrehozását az motiválta, hogy a kötelező egészségbiztosítási rendszer kiegészítő pillérét képezzék. Azon egészségbiztosítási szolgáltatásokat tehát, amelyeket a társadalombiztosítási rendszer egyáltalán nem vagy csak részben finanszíroz, az adókedvezményekkel támogatott megtakarításra épülő egészségpénztárak egészíthetik ki. Sajnos az elmúlt időszak fejleményei azt mutatták, hogy az egészségpénztárak szolgáltatási körében egyre inkább háttérbe szorultak a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, ugyanakkor egyre nagyobb teret nyertek az egyéb, az egészségi állapottal közvetetten összefüggő, jóléti szolgáltatások. Ezért volt szükség egyes üdülési szolgáltatások igénybevételének korlátozására. A jogszabályváltozások előkészítése során a kormány arra törekedett, hogy az egészségbiztosítással kapcsolatban álló jóléti szolgáltatások továbbra is a „támogatott körben” maradjanak. Így a jövőben sem terheli adófizetés a gyógyüdülés, valamint az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét is tartalmazó, úgynevezett egészségügyi üdülés igénybevételét. A változások elősegítik, hogy az egészségpénztári rendszer a korábbinál hatékonyabban szolgálja legfontosabb céljait: az egészség megőrzését (prevenciós egészségügyi szolgáltatások), illetve helyreállítását.
'
