A Hotelstars jelenleg egy olyan ajánlott minősítési rendszer, amely nem kötelező a szálláshely-szolgáltatókra nézve, és bár ezután sem lesz az, július 1-jétől bármiféle minősítés már csakis e rendszer keretein belül történhet. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, Kopócsy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, valamint dr. Fülöp Zsuzsanna Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Stratégiai Kabinetjének főosztályvezető-helyettese ma közös sajtótájékoztatón ismertette a megállapodással és a nemzeti védjeggyel kapcsolatos tudnivalókat.

4 évig használhatják a védjegyet

Szatmáry Kristóf azzal kezdte: uniós irányelv kötelezi Magyarországot arra, hogy az eddigi rendszer helyett nemzeti védjeggyel oldja meg a szálláshelyek minősítését. Szerinte azzal, hogy július elsejétől a Hotelstars rendszer lesz a honi szállodák nemzeti tanúsító védjegye, megvalósulhat a minőségibb, átláthatóbb magyar turizmus, ami reményeik szerint az ágazat fejlődéséhez vezet. Kopócsy Andrea pedig azt emelte ki, hogy a Hotelstars rendszer hozzájárul a magyarországi hotelek minőségének javulásához. Cél, hogy a vendégek által megkedvelt rendszer minél szélesebb körben elterjedjen itthon.

„A szállodák 4 évig használhatják a megszerzett védjegyet. A minősítési folyamat egyszerű és átlátható, a www.hotelstars.hu oldalon fent vannak a minősítés kritériumai. Regisztráció után a szálloda először önminősítést végez, majd a minősítők a helyszínen ellenőrzik, hogy a megadott információk és pontozás megfelel-e a valóságnak. Amennyiben igen, szerződést kötnek, majd a szálloda megkapja a táblát és az oklevelet, mindennek kb. 1 hónap az átfutási ideje. A regisztráció és minősíttetés között 60 nap a határidő” – mondta Kopócsy Andrea.

A díjazással kapcsolatban kiemelte: nem céljuk, hogy bevételt szerezzenek (az államnak ebből nincs bevétele, a befolyó összeget a nemzeti védjegyet üzemeltető MSZÉSZ külön kezeli), már csak azért sem, mert – ahogy ő fogalmazott – jelképes díjakról van szó. Az egy, kettő, három, illetve három csillagos superior szállodák, 11 szoba felett 66.000 Ft-ot fizetnek a minősítésért, amit négy évre kapnak. A négycsillagos, négycsillagos superior, ötcsillagos és ötcsillagos superior szállodáknak 377.000 forintba kerül majd a minősítés. A díjszabást úgy próbálták kialakítani, hogy a hazai kis- és középvállalkozások keretében működtetett szállodák is csatlakozhassanak.

Először csak figyelmeztetnek

Dr. Fülöp Zsuzsanna azt mondta, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság örül a kezdeményezésnek, hiszen a védjegy segíti a fogyasztót, hogy minél több információt kapjon a szállodával kapcsolatban. Azt is kiemelte: azok a szálláshely szolgáltatók, akik július elseje után nem csatlakoznak a védjegy-rendszerhez, a korábbi minősítést, osztályba sorolást már nem használhatják, az nem lehet benne a kommunikációjukban, ám lehetőségük van arra, hogy a fogyasztókat más módon tájékoztassák a szolgáltatásaik minőségéről, például úgy, hogy körülírják, bemutatják azokat. Lényeg: ne tévesszék meg, ne vezessék félre az átlag fogyasztót, de dr. Fülöp Zsuzsa szerint, mivel minden eset egyedi, így konkrét példát nem igazán lehet hozni, hogy a körülírásban mi számít jogsértőnek és mi nem. A szálloda, panzió elnevezéseket továbbra is használni lehet.

Hangsúlyozta: ha egy kis- és középvállalkozás által működtetett szállodánál jogsértést állapítanak meg (azaz használja a korábbi minősítést), először csak figyelmeztetik, nem szabnak ki bírságot. Azt is érdemes tudni, hogy 2012-ben a hatóság nem „razziázik - a szolgáltatók csak akkor számíthatnak ellenőrzésre, ha valaki bepanaszolja őket, mert jogosulatlanul használják a korábbi minősítésre utaló jelölést.

Szatmáry Kristóf elmondta: vannak olyan területei a magyar turizmusnak, ahol még nincs nemzeti védjegy. Jelenleg is tárgyalások folynak például az ifjúsági szálláshelyekkel kapcsolatban, illetve a magyarországi fürdők nemzeti védjegyének kialakításáról.