Témaparkok nálunk és a nagyvilágban

A modernkor embere már nem állatkertbe, vidámparkba, skanzenbe vagy éppen uszodába viszi gyermekét, hanem témaparkba. A hazánkban mostanáig elsősorban csak messziről csodált fogalomnak többféle definíciója is akad. Egy biztos, a nyugat-európai és különösen az észak-amerikai témaparkokhoz fogható látványosság eddig még nem épült hazánkban. Ha azonban valósággá válik a lapzártánk idején érkezett hír, és 2009-re felépül a Kóka János miniszter által „magyar Disneylandnek” nevezett megaprojekt, akkor ott évente több százezer turista is megfordulhat, felvirágoztatva az egész környék gazdaságát.

'

Szórakoztató parkról általában akkor beszélhetünk, ha különböző attrakciókat, szórakoztató tevékenységeket szerveznek egy területre, kifejezetten a szórakoztatás céljából, egy nagyobb embercsoport számára. A szórakoztató park több egy játszótérnél: az egész család szórakoztatásáról és más igényeik kielégítéséről egyaránt gondoskodik. A modern szórakoztató parkok speciális formája a témapark: koncepciója egy téma köré építkezik.

A hőskorszak

Kialakulásuk története Amerikába nyúlik vissza, egészen az 1920-as évekig. Ekkor történt, hogy egy amerikai farmer, bizonyos Walter Knott saját termesztésű epreit kezdte árulni birtokánál, egy út menti bódéban. 1934-ben a felesége kibővítette a „kínálatot”: sült csirkét is kínált a vásárlóknak. Az ötlet nagy sikert aratott, és ennek köszönhetően mindig óriási sor kígyózott az étkezde előtt. Végül megszületett az újabb ötlet: a sorban várakozók szórakoztatására a család felépített egy szellemvárost. Így vált aztán 1968-ban a Knott család eperfarmja Amerika első témaparkjává.

Az első említésre méltó élménypark, a Steeplechase Park viszont már 1897- ben megnyitotta kapuit New Yorkban. A Park sikere nyomán, 1910-re élményparkok százai bukkantak fel világszerte. A híres Cyclone hullámvasút először 1927-ben gördült végig pályáján a Steeplechase Parkban, és ez azóta is a vidámparkok egyik legnépszerűbb attrakciója maradt. Az élményparkok aranykora az 1920-as évek végéig tartott. A nagy gazdasági világválság és a II. világháború után viszont a parkok hanyatlását figyelhetjük meg. Ez idő tájt számos tűzvész is pusztított, ami különösen nagy károkat okozott, mivel a korabeli parkok építményeinél jórészt faanyagot használtak. A nagy sikerű Dreamland 1911-ben égett porrá. Az 1950-es évektől az emberek szórakozási szokásai megváltoztak. A híres, nagy vidámparkok sorra bezárták kapuikat.

Disneyland: új idők

Új korszak kezdődött az élményparkok világában a Disney-parkok megjelenésével. Az első Disneyland 1955-ben nyílt meg, Kaliforniában, és gyökeresen megváltozatta az élményparkokról korábban alkotott képet: egy téma köré építették fel a különböző szórakoztató elemeket. A témapark ötlete kiállta a próbát. A Disney-koncepció több park elgondolásait ötvözte, mint a Tivoli Garden Koppenhágában, a Children’s Fairyland Oaklandben és Kaliforniában, de egyes Disney-attrakciók a „ház falain belül” születtek meg, saját gyártásban, az 1964-es New York-i világkiállításra. A rendezvény végeztével a látványosságok végleges otthonra találtak a Disney-paradicsomban.

Dubaitól Ópusztaszerig

Témaparkokat azonban nem csak Amerikában találunk, sőt az első ilyen megfontolásból épített és még ma is üzemelő témaparkot Észak-Koppenhágában találhatjuk (Bakken at Klambenborg). Témaparkok a világ minden részén működnek, az említésre méltó parkok színhelyei között olyan országok is szerepelnek, mint India (Appu Ghar, New Delphi), Szaúd-Arábia (Al Hokair Land Theme Park, Riyadh), Katar (Aladdin’s Kingdom, Doha) és az Egyesült Arab Emirátusok (Dubai Land, Dubai). De még Magyarországon is találunk témaparkokat, gondoljunk csak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra.

Itthoni próbálkozások állami segítséggel

Jó néhány évvel ezelőtt meglehetősen sokat foglalkoztak a lapok a magyarországi témaparkokkal. A Gazdasági Minisztérium Turisztikai Hivatala pályázatot írt ki „Új turisztikai vonzerővel rendelkező témapark létesítése” címmel, 2000. november 15-i beadási határidővel. A pályázat, illetve az ezzel elnyerhető támogatás célja a turizmus fejlesztési stratégiájának megvalósítása, a turisztikai bevételek növelése, továbbá hazánk idegenforgalmi kínálatának újszerű elemekkel történő bővítése volt. A Gazdasági Minisztérium ösztönözni kívánta az önálló turisztikai termékként (egész napos programként) is értékesíthető, újszerű, turisztikai szempontból különleges élményt nyújtó élményparkok (tematikus) parkok megvalósítását. Vissza nem térítendő támogatást kapott volna a témapark létesítésével kapcsolatban felmerült és igazolt kiadások és költségek összege alapján a sikeres pályázó. A támogatás olyan élménypark létesítéséhez volt igényelhető, amely megfelelt az alábbi feltételeknek: legalább 200 millió forint bekerülési összegű turisztikai beruházás, a terület nagysága és kialakítása biztosítja a turisták többórás elfoglaltságát, továbbá a turisztikai fejlesztési tervekben preferált helyszín. Ezzel a turisztikailag elmaradottabb helységek fejlesztését kívánták volna előmozdítani. Kitétel volt az is, hogy a nyertes pályázóknak a munka megkezdését követően 1,5 év áll rendelkezésükre, hogy a témaparkot létrehozzák. Azóta jóval több idő is eltelt, mégsem bukkanunk témaparkokra Magyarországon. Mi ennek a magyarázata? Az élményparkok sikerében meghatározó, hogy egyedi, újszerű, nemzetközi szinten is érdekes téma legyen a projekt középpontjában, emellett azonban a megfelelő pénzügyi háttér is elengedhetetlen. A hazai projektek esetében az elsődleges problémát általában a finanszírozási források hiánya okozza. A 2000–2001-es évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a pályázati forma nem alkalmas a tőkeerős szakmai befektetők elérésére – tudtuk meg a Magyar Turisztikai Hivatal munkatársától, Tanczer Anitától.

2002 decemberében kiadvány készült a hazai tematikuspark-projektekről és a beruházásokra alkalmas területekről, a külföldi beruházók érdeklődésének felkeltése céljából. Az anyag három konkrét tematikuspark-projektet, valamint 12 olyan helyszínt (pl. Nemesvid, Sóly, Tác) mutat be, ahol az illetékes önkormányzatok is készek a beruházások fogadására. A kiadványok terjesztése az ITDH, valamint az MT Rt. külképviseletein keresztül történik, az érdeklődők közvetlenül a projektgazdákkal vehetik fel a kapcsolatot.

Hazai buktató: egy gyümölcstároló szín

Pályázat ide, támogatás oda, akadtak azért magyar vállalkozók, akik ezek nélkül is nagy lehetőséget láttak a témaparkokban. A vállalkozó kedv is megvolt az Eviatrade Kft.-nél, amely turisztikai élménypark megvalósítására szánta el magát. Az általuk megálmodott projekt célja az volt, hogy egy 12-13 hektáros területen a magyar történelem jelentősebb korszakait bemutató témaparkot hozzanak létre. A skanzenbe egy napra érkező látogatók mellett a hosszabb pihenésre vágyók igényeire is gondoltak, több generációt is kiszolgáló intézményekkel és programokkal. A fejlesztés során a skanzenszerű témapark mellett az aktív pihenést is biztosító kikapcsolódási lehetőségek, valamint szálláshelyek kialakítását is tervezték. A programok egy ünnepi naptárra felfűzve jelentek volna meg. Mindezek helyszínéül Szob település szolgált volna, a Börzsönyben. A Dunakanyar, valamint a települést körülölelő hegyek egyébként is számos turistát vonzanak az év minden szakában, ráadásul a település közúton és vasúton is jól megközelíthető. A megvalósíthatósági tanulmány a beruházás létrejöttének kapcsán évente 100 000 látogatóval számolt, emellett a vállalkozás 120 új munkahelyet teremtett volna. Hogy miért a feltételes mód? A témapark mind a mai napig nem valósulhatott meg. A közel hárommilliárdos beruházás anyagi fedezete nagyrészt biztosított volt, sőt, a kft.-nek sikerült megvásárolnia a megálmodott területet is, amely egy belga bank leányvállalatának a tulajdonát képezte. A problémák és pereskedések lavináját egy használaton kívüli gyümölcstározó szín indította el, mely a kérdéses területen állt, de még régi tulajdonosai birtokában, akik szóbeli ígéretet tettek ennek mielőbbi eladására. Ez azonban nem történt meg, így végül az engedélyeket nem adták ki, a kölcsönt kínáló bank némi várakozás után végül elállt ajánlatától, sőt büntetőeljárást is kezdeményeztek az ügyben, amely tovább csökkenti az esélyt, hogy a témapark valaha is megvalósul. Egyelőre a jurtatábor, a román templom, a reneszánsz városrészlet, a törökfürdő, a klasszicista kiállítóterem, a romantikus kastély és a modern szabadidőközpont helyett marad az elhanyagolt patak, a bozót és a reménytelenség.

Jön, jön, jön! A „magyar Disneyland”

A legfrissebb információk szerint viszont Magyarország sem marad valódi élménypark nélkül: az osztrák tulajdonú Lukale Zrt.. komplex idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó szálloda- és bevásárlókomplexum, valamint élményváros létrehozását kezdi meg Győr-Moson-Sopron megyében, Bezenyén, mintegy 150 hektár területen. A Kóka János gazdasági miniszter által magyar Disneylandnek nevezett, de valójában nem a Disney-tematikát követő, több mint 182,8 millió euró (45,2 milliárd forint) értékű projekt 2006–2009 között valósul meg, és várhatóan 1800 embernek ad munkát a térségben. A kormány a beruházást az összköltség 8%-ával támogatja. A befektetők szerint hasonló szórakoztató centrum 600 kilométeres körben még az EU-ban sincs. Azért esett Burgenlanddal szemben Magyarországra a választás, mert itt alacsonyabbak a bérekkel kapcsolatos terhek, Szlovákiában pedig nem látták a megfelelő motiváltságot. A Lukale Zrt.-t 2004-ben hozta létre a ciprusi bejegyzésű DOXEON Investment & Consulting Ltd. a bezenyei projekt megvalósítására, melynek keretében az alábbi létesítményeket alakítják ki: élményváros: Venice, Tomorrow, Alpen, Motorhome, Adventure Land, Egypt, Shark Feeding. Szálloda és egyéb szálláshelyek: Retsnif Village (ötcsillagos szálloda), Venice (négycsillagos szálloda), Alpen (négycsillagos apartman), éttermek, bevásárlóközpont.

Jó példák a szomszédból

A nagy találmányok alapfeltétele egy jó ötlet. Nem feltétlenül kellenek dollármilliók: egy kis találékonyság, fantázia is elég lehet. Jól példázza ezt a Tirolban található „Boszorkányforrás” témapark, mely kavicsos vízi útvonalaival és duzzasztómedencéjével kicsiknek és nagyoknak egyaránt különleges szórakozást kínál. A Boszorkányvíz a hegyi forrás szépségét, eleganciáját, elevenségét és erejét tárja a látogatók elé. A felfrissítő élmény során játszva ismerhetik meg, mi mindent köszönhet az ember a víznek, és mennyire függ tőle. A három kilométer hoszszú Mezítlábas túraút kellemes kirándulásra csábít farönkökön és köveken, puha vagy kemény, kerek vagy szögletes, hideg vagy meleg talpalávalókon sétálva. A Boszorkánypataknál található a boszorkányfürdő és a köszörűsműhely. A Boszorkányerdőben bárki maga is boszorkánnyá válhat. A rég elfeledett hagyományok és kézműves mesterségek is újra felelevenednek, mint például a kenyérsütés, a sajtkészítés vagy a mézkipörgetés.

Tanulságos az Universal Studios Hollywood példája is. Eredetileg csupán egy egyszerű vonattúrát szerveztek a stúdió területén az érdeklődőknek 1964-ben. Ezt követően szép lassan fejlődött az attrakció: egy-egy sikerfilm kapcsán annak színházi kellékei, díszletei közt rendeztek idegenvezetést, majd a program odáig nőtte ki magát, hogy 1990-ben az Universal Studios Florida Orlandóban már mint témapark nyitotta meg kapuit. Az Universal Studiókat mára már a világ második legnagyobb témaparkjaiként tartják számon, melyekkel méretüket tekintve csupán a Disney-produkciók vetekednek.

Különlegességek itthonról

Adott egy 70 000 m2 terület, valamint száznál is több vasúti járműkuriózum, egy jó felismerés, és máris „kész” a Magyar Vasúttörténeti Park, Európa első interaktív vasúti parkja. A 2000 júliusában megnyíló parkban található az ország legöregebb, működő gőzmozdonya, más nosztalgiajárművek mellett. Itt nem érvényes a szabály, hogy "mindent a kéznek, semmit a szemnek”. A színes kínálat ellenére a látogatók száma csupán 40 000 fő/év.

A sikeres témapark alapfeltétele, hogy a látogatók tömege egyenletes oszoljon el, a szórakoztatás várakozás vagy étkezés közben is biztosított legyen. Ez valósul meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, amely a Móra Ferenc Múzeum múzeumi osztályaként 1970-ben kezdte meg működését. A park a honfoglalásnak és a földosztásnak a színhelye. A turisztikai szakma az első magyarországi élményparkként tartja számon. A legismertebb attrakciója a Feszty-körkép: a 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép a honfoglalás néhány elképzelt epizódját mutatja be. Ezenkívül középkori romkert, néprajzi múzeum, Erdő és ember állandó kiállítás, mezőgazdasági gépgyűjtemény, vízügyi kiállítás bővíti a kínálatot. Az elmúlt 10 esztendő alatt közel 3,5 millió (többségében magyar, 65%-ban fiatal, körülbelül 5-10%-ban külföldi) látogatója volt 69 országból, 2650 magyar településről. A tíz leglátogatottabb hazai múzeum közé tartozik.

Csak vidáman!

A témaparkoknak lépést kell tartaniuk a legújabb trendekkel. Az utóbbi néhány évben a budapesti Vidám Parkot is az a vád érte, hogy elavulttá vált. Nos, a parknak nem kell hasonló megjegyzésektől tartania – feltéve, ha a tervezett arculatváltás beváltja a hozzá fűzött reményeket. A létesítmény külső megjelenésében egy, az eddigitől eltérő, fiatalosabb imidzset igyekszik kialakítani a vezetőség, úgy, hogy közben megőrizze a Városliget hangulatába illő hagyományos angolparkjelleget. Kidolgoztak ugyanis egy középtávú fejlesztési koncepciót, melyben a Budapesti Vidám Park Rt. a hosszabb távon teljesen önálló és rentábilis működés megvalósítását tűzte ki célul. A megújulás folyamata két szálon fut, egyrészről új, a kor igényeihez jobban alkalmazkodó attrakciókat szereznek be, másrészről a magasabb szintű vendéglátás érdekében a park régebbi játékait és úthálózatát újítják fel. Az idei év újdonsága a 37 m magas Szabadesés torony, a felújítások közül pedig az Elvarázsolt kastély teljes belső szerkezetét lehet kipipálni, várhatóan pedig a gyermeknapra a külső rész is új pompájában fogadja a látogatókat. A fejlesztések révén 20%-kal nőhet az eddigi közel egymilliós évi látogatottság.

Vizes élmények

A magyar közönségnek sokáig csak külföldön volt szerencséje víziparkokban lubickolni. Mára azonban itthon is ellátogathatunk néhány víziparadicsomba. A mogyoródi Aquarena, az esztergomi Aquasziget, a zalaegerszegi Aquacity, a debreceni Aquaticum és a hajdúszoboszlói Strand- és Gyógyfürdő után az idén Balatonfüred is beáll a sorba: várhatóan a szezon elején, júniusban megnyílik az Annagora Aquapark. A vízi élménypark a görög falu szomszédságában, 3,5 hektáros területen, 2,5 milliárdos beruházásból épül. A beruházó Masped Anangora Kft.-nél úgy számolnak, hogy befektetésük 5-6 éven belül megtérülhet. A létesítmény nyáron 3500, télen pedig 300 vendéget fogadására alkalmas. Nyáron az élményszerzésről 15 csúszda, felnőtt- és gyermek-hullámmedence, a lassú folyó, valamint a gyermekélménymedence gondoskodik, a csúcsszezonban éjszakai fürdőzésre is lehetőség nyílik – tudtuk meg Gáspár Tamástól, a kft. ügyvezetőjétől.

Merre tartsunk?

Tervekben, ötletekben nem szenvedünk hiányt. De vajon mi a követendő stratégia? A magyar turisztikai kínálatban szükséges az újszerűség, hogy ezáltal kreatív és vonzó termékek jöjjenek létre. Kiemelt figyelmet kell szánni a nemzetközi vonzerővel rendelkező nagyprojektek megvalósítására. Ilyen lehet egy „klasszikus” témapark is. 2006-ban a Magyar Turisztikai Hivatal aktív közreműködésével folytatódik – a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához kapcsolódva – a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása, amely a következő, 2007–2013-as uniós költségvetési időszakban turizmusfejlesztésre felhasználható uniós források hatékony felhasználását alapozza meg. Az uniós források fogadásának előkészítésére a Magyar Turisztikai Hivatal az elmúlt hónapokban nagyszabású turisztikai nagyprojektgyűjtést végzett. Több olyan tervezett témaparkprojektről is érkeztek információk, amelyek megvalósításában számítanak az EU-s forrásokra. A 2007–2013 közötti EU költségvetési időszakban a turisztikai projektek várhatóan a Regionális Operatív Program keretében meghirdetésre kerülő pályázatokból nyerhetnek majd támogatást.

Néhány sikeres nemzetközi példa:

Futuroscope (technikai témapark) – Franciaország
Parco Le Navi – Olaszország
Santa Claus Village – Rovaniemi, Finnország
Minivilágok – Minimundus (a világ híres építményei kicsiben) – Klagenfurt
Mesevilágok (Junibacken, Pöstlingberg, Eurodisney)
Dinoszaurusz-parkok (Styrassic Park)
'

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?