Trabanttal és bikavérrel leptük meg a koreaiakat '89-ben

Idén nyáron először jöttek közvetlen repülőjáratok Dél-Koreából Budapestre, majd' húsz évvel azután, hogy az első dél-koreai szakmai csoport 1988-ban hozzánk érkezett. A két ország közötti turisztikai kapcsolatok indulásáról Engedi Sándor számolt be lapunknak, aki akkoriban a szomszédos Japánban dolgozott IBUSZ-külképviselőként.  

1988-ban Budapesten rendezte kongresszusát az ASTA (American Society of Travel Agents, a világ legnagyobb létszámú turisztikai szakmai szervezete). Az esemény iránt dél-koreai, tajvani és hongkongi utazási szakemberek és szakmai újságírók is erősen érdeklődtek, számukra azonban jelentős akadályt jelentett a magyar vízum beszerzése, ezekben az országokban ugyanis akkor még nem volt diplomáciai képviseletünk. Ezért a tokiói magyar nagykövetség látta el a vízumügyintézést azoknak, akik az ASTA kongresszusra jöttek. A tokiói IBUSZ-képviselet vállalta föl, hogy koordinál ebben, így a vízumkérelmek az iroda segítségével jutottak el a tokiói konzuli osztályra. Mindez 1988 nyarán történt, ősszel pedig a XXIV. nyári olimpiai játékokat rendezte meg Dél-Korea. Ekkoriban már javulóban volt országaink kapcsolata, hamarosan képviseletünk is nyílt Szöulban, elsőként a kelet-európai országok közül.

Az ASTA-rendezvényre történő vízumügyintézésnél szerzett kapcsolatokra építve, pár héttel az olimpia után elindultam az első ismerkedésre, akvizíciós útra Szöulba. Vízum kellett nekem is, ennek megszerzéséhez az egyik legnagyobb dél-koreai idegenforgalmi szaklap (Travel Press) tulajdonos-főszerkesztője, Jae P. Sho úr sietett a segítségemre. Ő segített abban is, hogy az ottani szakmai körökből kikkel vegyem föl a kapcsolatot, tárgyalás reményében. Elém jött érkezéskor a Kimpo repülőtérre is, szerencsémre. Ugyanis hiába volt érvényes vízumom, az útlevélkezelők korábban nem találkoztak ilyen magyar útlevéllel, hosszas magyarázkodás után sem engedtek volna be. Megkértem, hívják be a váróból a főszerkesztő urat. Őt is sokáig faggatták, de végül átjutottam az ellenőrzésen és az előzetes egyeztetések alapján sorra felkerestem túraszervezőket és szakmai folyóiratokat. Eljutottam a Korean Air vezérigazgatóságára is, ahol egy középvezető fogadott. Meghallgatta a mondókámat, majd szinte semmivel sem biztatott: nincs kapcsolat a két ország között, ismeretlen az országunk, évek telhetnek el, amíg az igény elér egy olyan szintet, hogy érdemes legyen üzletről beszélni. A túraszervezők, illetőleg a szerkesztőségek – az utóbbiak némi fizetett felület vásárlása ellenében – ellenben konkrét érdeklődést mutattak.

Visszatérve állomáshelyemre, Tokióba, „ütöttem a vasat”, újra és újra kerestem a frissen szerzett kapcsolatokat. 1989 szeptemberében már önálló standdal vettünk részt a Korean Travel Fair utazási kiállításon. Nagy volt az érdeklődés, mert akkoriban még alig tudtak valamit Magyarországról. Erre a kiállításra készítettük el az első, koreai nyelvű prospektusokat, a hatezer példány gyorsan elfogyott.

Nem telt el egy egész esztendő az első kapcsolatfelvétel után, és 1989 októberében elhoztuk Budapestre a Korean Air és az IBUSZ első magyarországi tanulmányútját! Ezen 10 utazási irodai szakember (köztük 2 elnök és 4 vezérigazgató), 2 szakmai újságíró, 2 fő a Korean Air-től, valamint jómagam vettünk részt. A koreai nemzeti légitársaság Zürichbe repített bennünket, a visszaút Párizsból történt.

1989. október 23-a volt, amikor déli 12-kor felszállt velünk a MALÉV gépe Zürichből. Nem sokkal a felszállást követően a gép parancsnoka magyarul, majd angolul tájékoztatta az utasokat, hogy néhány perccel korábban, Budapesten, a Parlamentnél Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a köztársaságot! Nagy volt a tetszésnyilvánítás, a koreaiak gratuláltak. Ilyen kedvező hangulatban érkeztünk meg Ferihegyre, ahol az idegenvezetőnk, Gyalókai Erzsi üdvözölte a Magyar Köztársaságba érkezett első csoportot. Jó kezdet volt, és jól is folytatódott a program.

Magyarország tetszett a vendégeknek. Gyönyörködtek Budapest szépségében, tetszett nekik a népitánc, élvezték a cigányzenét, a lopóból történő borivást. Megnézték a Dunakanyart, a szentendrei skanzenben meglepetten látták, hogy a régi épületeink hasonló vonásokat mutatnak, mint az ő régi épületeik. Jártak Egerben, a várbeli séta után az utcán elcsodálkoztak a parkoló Trabantokon. Az egri Líceumban bemutattak nekik egy, az 1600-as évekből való térképet, rajta az akkori Koreával. Csodálkoztak, hogy az intézmény neve Ho Shi Minh-ről kapta a nevét. Az egri bikavérből pedig mindenki kapott útravalót. Budán kipróbálták a szerencséjüket a kaszinóban. Az út végén elismeréssel szóltak a szállodáinkról, éttermeinkről. Viszont az ételeink eltérnek az ő ízlésüktől: nem igénylik a sót, viszont többféle erős fűszert, meg fokhagymát fogyasztanak. Talán ezért is jelentős mennyiségű élelmiszert hoztak magukkal, és reggelire a magukkal hozott tésztaleveseket fogyasztották. A vacsorákhoz sok rizst, salátalevelet kértek, és a salátalevélbe tekerték az ételt, a rizst is. Körbejárt az asztalnál az otthonról magukkal hozott erős fűszer is. Igénylik a jeges vizet az asztalokra. Nem arattunk sikert a vacsoránál a pálinkával, helyette a magukkal hozott skót whiskyt itták. Szokatlan volt nekik a borravaló (és annak erőltetése), és persze koreai nyelvű idegenvezetőt sem lehetett találni akkoriban idehaza. Budapesten keresték a kapcsolatot a követségükkel, de ott éppen mindenki elfoglalt volt, a dél-koreai elnök budapesti útját készítették éppen elő. Persze az elnöki látogatás is a kapcsolatok fejlődését segítette.

A túrának azért volt néhány furcsa momentuma is, így például hiába voltak elnökök, igazgatók a csoportban, mégis a Malév-gép hátuljában, a turbinák mellé ültettek őket, Ferihegyen sokat használt Mercedes kisbusz állt ki. A Novotelben elkérte a recepciós az útleveleket, mondván, sok a lopás a városban.

Az 1989 októberi study tour jól sikerült, kedvező folytatása lett: a túraszervezők ezt követően sorra iktatták be programjukba Magyarországot, főleg a szomszédos országokkal kapcsolt túrák formájában.

Dél-Korea turizmusa a szöuli olimpia (1988) révén kapott lendületet. Onnantól dinamikus volt a fejlődés, amihez hozzájárult az is, hogy jelentős utazási könnyítéseket vezettek be, ötezer dollárra emelték a kivihető deviza összegét, ezt később tovább emelték Az olimpiát követően lépte át először az egymilliós számot a kiutazás a 42 milliós országból, 2000-re ez hatmillió lett, 2005-re elérte 10 milliót is, és azóta is fejlődik. A szöuli olimpia indította be a Dél-Koreába történő beutazásokat is: míg 1980-ban csupán 976 ezer érkezést regisztráltak, az olimpia után ez 3 millióra ugrott, 2000-re meghaladta az 5 milliót, 2010-ben csaknem 9 milliót tett ki, 2015-ben már 13,23 millió turistaérkezést regisztráltak Dél-Koreában.

A kiutazás kb. kétharmada a közeli ázsiai országokba irányul, hozzájuk is főleg onnan érkeznek sokan, de egyre többen jönnek Európába. Magyarországra a 90-es évek elejétől indult meg az utazás, a beutazó dél-koreai turisták száma 2015-re már százezer fő fölé emelkedett. Prémium kategóriás utazók, mindenből a legjobbat igénylik és szívesen meg is fizetik. Érdemes erre a küldőországra odafigyelni, jelentős fejlődésnek lehetünk máris a tanúi, és biztatóak a kilátások is.

Az Asiana Airlines-ról
Az Asiana Airlines Dél-Korea második legnagyobb légitársasága a Korean Air után. Megalapítása 1988-ra esett, eleinte belföldi járatokat közlekedtetett, de gyorsan bekapcsolódott a nemzetközi forgalomba is. Már a ’90-es évek közepe óta repült a velünk szomszédos Bécsbe, de fő járatai a Koreával szomszédos országokba közlekednek – Kínába, Tajvanra, Japánba. Négy kontinens 26 országába, közel száz reptére visz utasokat, nyolcvannál több géppel rendelkezik. Flottájában megtalálhatók a legnagyobb utasszállító A380-asok is – 2014 májusa óta 4 darab –, Boeing 747-esek és 777-esek. A légitársaság rangos díjakat vívott ki magának, így például 2010-ben az év legjobb légitársasága volt. 2014-ben 17,3 millió utast szállított. A most indított budapesti charterlánc 2016. július 1-jétől augusztus 26-ig, heti egyszeri alkalommal, pénteki napokon hoz csoportokat Ferihegyre. A menetidő 12 óra, a gép a Szöultól 70 km-re lévő Incheon nemzetközi reptérről helyi idő szerint 17:05-kor száll föl és aznap 22:25-kor érkezik a Liszt Ferenc repülőtérre. A repülőgép egyetlen órát tölt itt, utána indul vissza Dél-Koreába. Jelenleg Boeing 777-200ER típussal repülik a budapesti utat, amely kb. 260 utas szállítására alkalmas. Az Asiana Airlines 2003 óta a Star Alliance légi szövetség tagja, tízezernél több dolgozóval. A végére pedig egy érdekesség: a légitársaság a ’90-es évek vége felé is foglalkoztatott magyar pilótákat.


Fotók: Engedi Sándor


Máltán tűzijáték festi az eget

Máltán tűzijáték festi az eget 

A színpompás tűzijáték előadások idén április 20. és 30. között öt helyszínen kerülnek megrendezésre.
Megszűnik a határellenőrzés Románia repülőterein

Megszűnik a határellenőrzés Románia repülőterein 

Emellett a határrendészet mobil egységei továbbra is végezhetnek bejelentetlen ellenőrzéseket.
Rekord számú magyar munkavállaló az osztrák turizmusban

Rekord számú magyar munkavállaló az osztrák turizmusban 

Fenntarthatóság állt az idei bécsi Ferien Messe fókuszában.
Köln már most focilázban ég

Köln már most focilázban ég 

Kölnben játszik a magyar csapat a futball EB-n. És mi lehet ott a 90 percen túl?
Visszaállítják a határellenőrzést az EB idején a németek

Visszaállítják a határellenőrzést az EB idején a németek 

Minden németországi határátkelőnél ellenőrzést tartanak a nyári futball Európa-bajnokság ideje alatt, jelentették be a hivatalos szervek.
Osztrák kisokos áramszünet esetén

Osztrák kisokos áramszünet esetén 

A körlevélből megtudható, hogy mi a teendő és a helyes követendő eljárás egy teljes és tartós áramszünet következtében kialakult helyzetben.
Hamarosan összekötik az M30-ast az A2 osztrák autópályával

Hamarosan összekötik az M30-ast az A2 osztrák autópályával 

Újabb szakasza készült el az S7-es gyorsforgalmi útnak Ausztriában.
Ha nyár, akkor Ausztria -  vulkánok, kristályok, császári látnivalók

Ha nyár, akkor Ausztria - vulkánok, kristályok, császári látnivalók 

Akik idén nyáron különleges élményeket keresnek, legjobb, ha nem is mennek messzire.
Czeiszing Miklós: Nyárra érdemes északi úti célt választani, hogy a hőség, a szárazság ne zavarja a pihenést

Czeiszing Miklós: Nyárra érdemes északi úti célt választani, hogy a hőség, a szárazság ne zavarja a pihenést 

A Német Turisztikai Hivatal (DZT) magyarországi képviseletének vezetőjével a Klasszis Klub március 21-ei adásában beszélgettünk.
A hely, ahol a hegyi doktor rendel

A hely, ahol a hegyi doktor rendel 

A családi ház, illetve a rendelő, ahol a "Der Bergdoktor", azaz "A hegyi doktor újra rendel" forgatása zajlik immár 17 éve, valóban olyan, mint a filmeken.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.