Turizmustörvény és a TCM-pályázatok

Az utóbbi évtizedek legfontosabb átalakulása jöhet létre a területi, közérdekű turizmusmarketingben a jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt álló turizmustörvény, illetve a hamarosan meghirdetésre kerülő – korábban turisztikai desztinációmenedzsmentként (TDM) emlegetett – turisztikai célterület-menedzsment (TCM) pályázatok hatására.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Értesüléseink szerint még karácsony előtt a miniszter elé kerülhet a törvénytervezet, azt azonban még nem lehet tudni, mikor hirdetik ki a jogszabályt. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapján olvasható tervezettel kapcsolatban vegyes érzelmeket táplálnak az általunk megkérdezett szakemberek. Legfőbb kritikájuk, hogy kevés a szövegben a konkrétum.

Fekete György, a Danubius Zrt. Hévízi Szállodák igazgatója, a Magyar Szálloda Szövetség alelnöke, a BRIB-elnökség tagja:

Régóta esedékes, és a vállalkozók számára rendkívül fontos a területi közérdekű turizmusmarketing országos rendszerének kiépítése. Már a Horn-kormány idején rendezett parlamenti nyílt napon felvetettem, hogy a kiválóan működő osztrák mintát vegyük át. A burgenlandi törvény rendkívül precíz és konkrét számokkal, százalékokkal határozza meg az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködésének konkrét feltételeit. Az önkormányzatok nemcsak az idegenforgalmi adót, az üdülőhelyi díjat, hanem a helyi fizetővendéglátás után fizetett és helyben maradó adót is kötelezően erre fordítják. A vállalkozói részt pedig nemcsak a turizmusban érdekeltek fizetik, de a turizmusból profitáló minden más vállalkozás is, csökkenő, töredék százalékban kifejezett mértékben. Ebből és tartományi támogatásból biztosított a vertikális (kistérség, régió) szerveződés anyagi alapja a közös büdzsébe juttatott forrásokkal arányos képviselet révén. Az osztrák minta magyarországi adaptálásának akkor az volt az akadálya, hogy az önkormányzati és adótörvényekben is egy sereg változtatást kellett volna végrehajtani. (Az önkormányzatoknak biztosítottak forrást, de a turizmussal kapcsolatos feladataikat nem tartalmazza a törvény. A megyéket viszont törvény kötelezte erre, de külön, elkülönített pénzforrást nem kaptak).

Nagyon örvendetes, hogy most a kormány pályázati úton jelentős pénzforrásokat biztosít az ún. turisztikai célterület-menedzsmentek (TCM) felállítására. Nagyon fontos lenne egy valóban konkrét szabályozást tartalmazó turizmustörvény is. A gondom azonban az, hogy a megfelelő változtatásokat sem az önkormányzati, sem az adótörvényekben azóta sem sikerült végrehajtani. Így mind a turizmustörvény-tervezet, mind a TCM-alapelvek ajánlás szintűek, és nem tartalmaznak konkrétumokat. Úgy tűnik, a TCM-ek pályáztatása előreszaladt a tartós jövőjüket biztosító turizmustörvényhez képest. Sokan fognak rá pályázni, a Balaton környékiek is, de az így felálló új szervezetek hatékonysága nem látszik biztosítottnak. Az eltelt évtizedben számtalan különféle, a területi turizmusmarketinget zászlajára tűző egyesület, közhasznú társaság jött létre, nem is beszélve a Tourinform-irodákról. Nem látszik, hogy ez a tudás, emberi és anyagi erőforrás hogyan épül be az új TCM-láncba, és hogyan biztosítják hosszú távú működésük anyagi alapjait.

Bárd István, a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület (www.gkrte.hu ) ügyvezető igazgatója:

A GKRTE már 12 éve a most tervezett turisztikai célterület-menedzsment (TCM) módszertanával pontosan megegyező szakmai és szervezeti felállásban dolgozik. Regionális Tourinform-irodát is működtetünk. Elmondhatjuk, hogy eddig több hazai és nemzetközi pályázati lehetőséget is sikeresen megragadtunk. Ami a kormány TCM-pályázatát és a területi turizmusmarketingről szóló törvénytervezet illeti, örvendetes, hogy állami szinten végre felismerték és támogatják a közcélú, területi turisztikai marketingszervezetek fontosságát. A TCM-ek létesítésére bejelentett pályázatot meg kellene előznie a turizmustörvényben rögzített konkrét fogalommeghatározásoknak (feladat, szervezet, hatáskör és hosszú távú anyagi bázis). Ennek kifejtését sem a turizmustörvény-tervezet, sem az ÖTM (TCM-szervezetekre vonatkozó) módszertana nem tartalmazza. Gyakorlati tapasztalataink alapján aggasztónak találjuk, hogy a TCM-pályázatokhoz szükséges önrész és a pénzügyi előfinanszírozás biztosításának lehetősége bizonytalan. Ennek hiánya könnyen meghiúsíthatja a szakmai és szervezetfejlesztési feltételek javítását szolgáló pályázatokon történő részvételt. A TCM-ek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító anyagi alapok nevesítése és törvénybe foglalása nélkül sem jövője, sem hatékonysága nem lesz a szervezetfejlesztésnek. Legalább ennyire fontos a területi turisztikai marketingfeladatok egészét felvállaló, a már működő különféle egyesületek és egyéb hasonló típusú turisztikai szervezetek alulról építkező informatikai feladatainak, adatbázisának, termékfejlesztésének, marketingakcióinak összehangolása, koordinációja. Látni kellene, miként és milyen feltételek biztosítása esetén alakulhatnak át TCM-mé, illetve pályázhatnak erre a címre. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy olyan többcélú kistérségi társulások is jelentkeznek, amelyek például nem vállalják Tourinform-iroda és egyéb turisztikai marketingeszközök biztosítását és működtetését. Sok szervezet és vezető felfogásában keveredik a turisztikai infrastruktúra fejlesztése és a turisztikai marketing ellátása, pedig ezek eltérő tudást és szervezetet igényelnek. Az alulról építkezést jelenleg nem látjuk biztosítottnak, máig nem élünk még az adott lehetőségekkel sem, például az ország éves turisztikai marketingterve összeállításakor is csak utólagos véleményezésre van lehetőségünk. A GKRTE a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a Matur Budapesti Tagozatával, valamint a Magyar Vendéglátók Ipartestületével. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete levélben fordult Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár úrhoz, hogy a szóban forgó szervezetek közreműködésével jöjjön létre egy egyeztető megbeszélés a TCM-szervezetek megfelelő kialakítása érdekében. Javasolni fogjuk, hogy létesüljenek „minta” TCM-ek, s ezek gyakorlati tapasztalataiból szülessenek meg az általános szakmai és jogi elvárások.

Törvénytervezetszöveg-elemzés

Fogalmi meghatározások

A törvény minden alapfogalmat definiál, de a legfontosabbat, a törvény tárgyát képező közérdekű, területi turisztikai marketinget nem. Pedig ez tankönyvi tétel, csak be kellene emelni a szövegbe. A 3. §-ban nem szerepel, ezért a további paragrafusoknál, valahányszor előkerül e fogalom, mindig máshogy írja le és körül a tervezet. Ha már elemeire bontják a fogalmat, miért nem kerül említésre sem a promóció, sem a reklám, sem az információ? A fogalmi tisztázatlanság miatt sem a törvény, sem ennek államra, megyékre, Budapestre vonatkozó kitételeiben nem a turizmus területi marketingje, hanem ennek egyes, nem teljes körű elemei szerepelnek. Lásd 1. és 11. §: a turisztikai célterület-menedzsment a bonyolító szervezet tagja. Ha ezt nem tisztázott, mindenki másként fogja értelmezni.

Feladatmeghatározások

Abban a fejezetben, amely a különböző közigazgatási szintek feladatait sorolja fel, a települési önkormányzatok törvény hiányában visszafogottan szerepelnek. A 12. §-ban csak ajánlás fogalmazódik meg a civil szerveződésekkel és a TCM-kel kapcsolatosan. Az önkormányzatok kizárólagos fenntartásában lévő 150 Tourinform-irodát (jogosítványuk az információra szól, teljes körű marketinget csak ott tudnak ellátni, ahol pénz és személyzet is rendelkezésükre áll) nem említi a törvény.

Anyagi alapok, források

Hosszú távú, konkrét arányokhoz, százalékokhoz köthető meghatározások nincsenek a törvényben. Az állami feladatok ellátására szolgáló pénzeszközöket az éves költségvetés határozza meg. A regionális feladat ellátására régiós alapokat kell létrehozni. A megyéknél nincs nevesített forrás. A településekre vonatkozó 18. § sem írja elő, hogy a turizmusban érintett településeknek az idegenforgalmi adót és az állami támogatást a Tourinform-irodákra, illetve a majd köréjük felépített komplex marketingszervezetre (TCM) kell fordítaniuk. Egyáltalán nem írja elő, hogy a településeknek (ahol turizmus van) turisztikai, közcélú marketinget kell ellátniuk ebből a pénzből. „A turizmus fejlesztése” nagyon általános megfogalmazás – nem számon kérhető. Azt sem említi a tervezet, mennyivel kötelező a vállalkozásoknak a TCM-hez hozzájárulniuk. Lehet egy intézményrendszert arra felépíteni, hogy a továbbiakban önkéntes vállalkozói hozzájárulásból majd csak fenntartják?

Szervezetrendszer

A régiós szervezetek (RTB) tagjait és elnökét is a miniszter nevezi ki. Lásd 10. §. A sokat emlegetett alulról építkezés, a választott képviselők bevonása ebben nem érhető tetten. A törvénytervezet a területi marketingrendszer egyik legfontosabb, új szervezeti elemét, a TCM-ek ügyét alsóbb szintre, a kormány által megalkotott rendelet hatáskörébe utalja. Lásd 22. §, g és h pont. Ezért a TCM jogi, anyagi és szervezeti felépítése, az egyes szintek egymáshoz kapcsolódásának szabályai nincsenek is itt kifejtve. A törvényben (6. §/2/j) csak annyi szerepel, hogy a TCM-hálózat állami és magán-együttműködésen alapul. Ez ellentmond az elvnek és a külföldön kiválóan működő gyakorlatnak. Az érintett önkormányzatok – és más fontos, a turisztikai vonzerő döntő elemeinek (műemlékek, táj, hagyományok, folklór, természetvédelem) gazdái, gondozói, képviselői – bevonása nélkül aligha lehet területi marketinget megvalósítani. Nem tükröződik ebben a kétszavas meghatározásban az ÖTM által előterjesztett TCM-koncepció sem, amely szimpatikusan alulról építkező, az önkormányzatokat bevonó, minden érintettel együttműködést hirdető tervezet. Sem a TCM-koncepció, sem a törvény nem rögzíti annak szabályait, hogyan kapcsolódjanak össze a már működő, százféle helyi-térségi turisztikai marketingegyesületekkel, a Tourinformokkal és a régiós szervezetekkel.

A turizmustörvény tervezetét ide kattintva letöltheti.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.