hirdetés
hirdetés

Üdítő vizünk

Egy forró nyári napon, július 11-én, Budán a Gellért Hotel előtt a Szent Gellért téren 2003-ban felállított kis kútháznál várakoztam néhány percig.

hirdetés

A világhíres fürdőváros legpatinásabb fürdője előtti kis kupolás kőpavilonban a nyolc kis csapon kifolyó víznek a nyolc budapesti gyógyfürdő vizét kell reprezentálnia (úgymint Gellért, Rudas, Rácz, Király, Császár, Lukács, Széchenyi, Pest-Erzsébet). Végül azonban még a Gellért négy – eltérő hőmérsékletű és összetételű – forrásának a vizét sem vezették be ebbe a kis kútházba. Az üzemeltető, a Fővárosi Vízművek, közönséges csapvizet (lényegében Duna vizet) engedett a kifolyókba. Magyarország leghíresebb gyógyfürdője előtt még ez a víz is csodákat tehet – csak hinni kell benne. (Nem véletlen, hogy a sámánok a mai orvostudományt megszégyenítő, hatékonysággal tudtak gyógyítani.) Viszont ezen a kánikulai napon semmi sem folyt a kútházban az izzadtságon kívül, s ottlétem öt perce alatt négy külföldi turista érkezett reménykedve a kúthoz1.

Az ösztönétől megcsalt négy külföldi nem csak, hogy vizet nem talált, de közülük hárman meg is botlottak a kútház fellazult járólapjaiban. Ez a gazdátlan cégér eszembe juttatta, hogy Magyarország a világ gyógyvíz nagyhatalma, s az ezzel kapcsolatos alapinformációkat már az általános iskolában tudatosítani kellene a fiatalokban.

Gyógyvízismereti minimum – magyaroknak:

Országunk a területét és lakosságszámát tekintve a világon a mélyről feltörő, meleg (geotermális) vizeket hasznosító gyógyfürdők tekintetében a leggazdagabb ország. Tudni illik, ilyen kis területen, ilyen magas lakosságszám mellett Izland, Kamcsatka, Új-Zéland, a Yellow Stone Park – a világ legismertebb geotermális adottságaival rendelkező területek – sem versenyezhetnek velünk a fürdőhelyeket tekintve. Geotermális vízkészletünk turisztikai potenciálja a legnagyobb erőforrásunk. A földkéreg a jelenleg is igen gyorsan2 süllyedő Kárpát-medence alatt viszonylag vékony, ezért a geotermikus gradiens értéke nagy, ami azt jelenti, hogy a mélységgel és a nyomással együtt a földkéreg, s benne a mélységi vizek hőmérséklete nagyon gyorsan növekszik (az európai átlagértékhez képest, ahol 33 méterenként nő 1 Celsius fokkal a hőmérséklet, Magyarország alatt ez csak 20 méter).

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons

Egy adott helyen az évi középhőmérsékletet meghaladó hőfokú forrásvizet szubtermális víznek nevezi a szakirodalom, s az ilyen források, patakok nálunk télen sem fagynak be, mint például a Hejő-patak Miskolc mellett. 20 Celsius fok és 30 fok között termálvízről, 30-99 Celsius közötti vízhőmérséklet esetén pedig hévízről beszélünk. Ha egy liter víz 1000 mg-nál több oldott ásványi anyagot tartalmaz – hőmérsékletétől függetlenül –, ásványvíznek tekinthető, ha pedig valamilyen gyógyhatását klinikai kísérletekkel igazolták, gyógyvízről beszélhetünk. A víz gyógyhatását alkalmazó gyógymód a balneológia. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) az illetékes hatóság, amely az egyes mélységi rétegvizek ásványvízként és/vagy gyógyvízként történő elismerését tanúsíthatja. Az országban több mint 1300 regisztrált termál- vagy hévizes kút, és több mint 150 meleg vizes és gyógyfürdő található.

Gyógyvizeink fajtái:

Alkalikus vizek, amelyek nátrium hidrogén-karbonátot tartalmaznak (például a bükkszéki Salvus, Zalakaros, Csisztapuszta, Igal, Gunarasfürdő, Sikonda, Gyopárosfürdő, Gyula, Nagyszénás).
Földes–meszes vizek, amelyek kalcium, magnézium és hidrogén-karbonát ionokat tartalmaznak (például a bevezetőben említett budai gyógyvizek: Gellért, Rudas, Rácz, Császár, Lukács, vagy a Dunántúlon a híres Bükfürdő és Észak-Magyarországon a fantasztikus Egerszalók).
Jódos vizek, amelyek a barnás színű jód és a bróm mellett más sókat is tartalmazhatnak (például a sóshartyáni Jodaqua, vagy a hajdúsági neves fürdők: Hajdúszoboszló, Debrecen, Berekfürdő)
Keserűvizek, amelyek szulfátot, glaubersót, nátriumot és magnéziumot tartalmazhatnak (például az őrmezői Hunyadi víz, a nagyigmándi Igmándi víz vagy a jászkarajenői Mira víz).
Kénes vizek, amelyek a „záptojás szagú” kén-hidrogént, továbbá szulfidokat tartalmaznak (például a mezőkövesdi Zsóry-fürdő, Balf, vagy Harkány).
Radioaktív vizek, amelyek kis mértékben rádiumot, radont tartalmaznak (például a világhíres Hévíz, Eger, Miskolctapolca).
Sós (vagy kloridos) vizek, amelyek nátrium- és klorid ionokat tartalmaznak (például Cserkeszőlő, Eger, Nyíregyháza-Sóstó, Sárvár).
Szénsavas (vagy savanyú, ami a szláv nyelvből átvéve: csevice) vizek, amelyek hidrogén-karbonátot tartalmaznak (például a Mátra sok forrása és kútja, valamint Répcelak, Mihályi, Kékkút, Balatonfüred).
Vasas vizek, amelyek literenként 0,03 g vasnál többet tartalmaznak, más sók és széndioxid mellett (például a parádi víz vagy a mohai víz).

Az erdélyi ásvány- és hévizek közül talán a leghíresebbek: Borszék, Herkulesfürdő, Szováta, Tusnádfürdő.

Élmény és csevice

A csevicéről jut eszembe, hogy ma már minden, magára valamit adni képes gyógyfürdőhelyünkön a betegek balneológiai kezelése mellett megjelennek a kényeztető wellness szolgáltatások és az élményfürdő elemei is. A XXI. századi turizmushoz már nem elég az adottság (a természeti vagy kultúrtörténeti érték) megléte és bemutathatósága. Ezekből mindenképpen élményt kell kreálni, hogy az illető turisztikai látványosság jó eséllyel eladható, versenyképes legyen.

De mi köze ennek a csevicéhez? Talán a turizmus szakemberek között kevéssé ismert tény, hogy az imént XXI. századinak aposztrofált élményturizmus első példáját a magyar történelemben Tar Lőrinc dokumentálta több mint egy fél évezreddel ezelőtt. 1401-ben a Zsigmond királyunk legodaadóbb híve, egy Mátra vidéki nemes elhatározta, hogy leszáll a Pokolba. Akkoriban a legismertebb lejárat Észak-Írországban volt, Ulster tartomány nyugati szélén, az óceántól mintegy 20 km-re a Lough Derg (Vörös-tó) Station nevű szigetén (ami ma is egyházi zarándokhely). Itt volt egy barlang, vagy pince, amit az ország védőszentjéről Szent Patrik Purgatóriumának neveztek. 15 napi böjtölés után ide zárták be egy teljes 24 órára a Pokol tornácára eljutni szándékozókat, s az alternatíva szerint ezek vagy a Pokolra kerültek, azaz nem élték túl a kalandot, vagy rengeteg, utólag értelmezett látomással túlélték, mint a mi hősünk, a „Pokoljáró” Tar Lőrinc (aki elővigyázatosan csak 5 napot böjtölt előtte). Mivel Írországnak ezen a területén, innen nem túl messze, a Világörökség részét képező hatalmas bazalt formátumok vannak3, nyilvánvalóan valami utóvulkáni működés következtében mofetta (kénes szén-dioxid gáz feltörés) hatás mutatkozhatott a Purgatórium barlangjában, ami hozzájárulhatott a kéthetes böjttől legyengült emberek látomásaihoz vagy halálához is. Lőrinc úr, szerencsésen hazatérve a Mátrába, a Pásztó környéki Tar faluba, úgy találta, hogy a környék savanyú vizes, csevice kútjai és forrásai igencsak hasonlatos kigőzölgéssel rendelkeznek a tisztító Purgatóriumban megismert gázokhoz.

A modern kori kalandturistáknak van egy jó hírem: nem kell Szent Patrik Purgatóriumába elmenni, ahol már amúgy sem tapasztalhatnák meg Tar Lőrinc „gázos” élményét. Elegendő ehhez Mátraderecskére látogatni, az ország egyetlen, úgynevezett száraz fürdőjébe. A Mátra vidéki utóvulkáni működés nem csak csevicés vizeket produkál évezredek óta, hanem legújabban Recsk környékén feldúsuló szén-dioxid (mofetta) feltörést is. Ezekkel alakították ki a 1999-ben a 2006-ban száraz gyógyfürdő minősítést kapott mátraderecskei szén-dioxid fürdőt, mivel ez a gáz megfelelően alkalmazva gyógyhatású, s különösen az érrendszeri megbetegedések esetén javallt.

Feltörhetne a víz végre a Gellért Szálló előtt is, de addig is, a kis pavilon üzemeltetője kitehetne egy-egy kis feliratot a kifolyócsövek elé, amelyekből sem víz, sem gáz nem áramlik jelenleg. Ha az a kérés túl sok, hogy a budapesti gyógyvizek neveit felírják rá, legalább egy-egy „H” és”M” betűs feliratot kihelyezhetne a Vízművek. Tudni illik, szegény szomjazó turisták, akiket megfigyelhettem, minden esetben a kezükkel a kifolyók körül manővereztek, hátha, takarékossági okból a világhíres budapesti gyógyvíz valamilyen szenzoros megoldással nyitható meg. Ebben az esetben értelmet nyernének a betűk is, a halhatatlan Hofi Géza mondása szerint: a H azt jelentené, hogy: „Hiába próbálkozol, úgysem folyok.” Az M pedig azt, hogy: „Miért pont én folyjak, ha a másik nem folyik?”


1 Mint a régi viccben, amikor a sivatagban a szomjúságtól elepedő vándor megpillant egy hordót, és új erőre kapva „víz! Víz!” Felkiáltással rohan oda. „Víz? Hol?” Hallatszik egy gyenge hang a hordóból.

2 Persze ami geológiai értelemben gyors, azt úgy kell érteni, mint amikor a viccben a közlekedési balesetet szenvedett csigát kérdezik, hogy ekkora féknyomok mellett, hogy törhette így össze magát az erdőben? „Tépek ezerrel – így a csiga –, s egyszer csak kinő előttem egy gomba!” Tehát egy-két millió évet még várnunk kell, amíg a Kárpát-medencét újra elönti a tenger.

3 Giant’s Causeway, azaz az Óriás lépcsője, ahol a badacsonyihoz hasonló, hatalmas bazaltoszlopok találkoznak az Atlanti-óceánnal.

Dr. Tózsa István, tanszékvezető, BCE Gazdaságföldrajz Tanszék
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Pályázzon és nyerjen!

Meghosszabbított jelentkezési határidő: szeptember 30.!
Legyen részese Magyarország nemzetközi szinten is elismert szálloda- és vendéglátóipari designversenyének, a Klasszis TopDesign 2022-nek, ahol egyedül az számít, mennyire szép, különleges és egyedi az a kisebb-nagyobb szálláshely, vendéglátóegység, irodai vendéglátóhely, borászat, pincészet vagy a Horeca-szegmenst megcélzó digitális platform, innováció vagy más beszállítói termék, amely az Ön tulajdonában van vagy Ön üzemelteti. További információ és a pályázat beadása
: ITT

hirdetés
hirdetés