Továbbra is rosszul teljesít a magyarországi reklámpiac a Kantar Media listaáras költési adatai szerint. Ez alapján ugyanis a magyarországi cégek 4,4 százalékkal költöttek kevesebbet idén reklámra, mint 2011 első felében. Különösen nagy, átlagosan 8 százalékos mínuszok jellemezték a tavaszi hónapokat, pedig reklámpiaci szempontból hagyományosan ez az év egyik legerősebb időszaka. Elképzelhető persze, hogy az új tévécsatornák indulása, az év végi ünnepek, vagy esetleg a negyedik mobilszolgáltató piacra lépése meghozzák a várva várt élénkülést, és december végére javul valamelyest a mérleg.

Top 10 piaci szektor listaáras reklámköltése (ezer Ft)

Forrás: Kantar Media

* a reklámfigyelésbe 2012-ben újonnan felvett médiumok adatainak kiszűrésével kapott korrigált adat

** élelmiszerüzletek nélkül

Az első félévben a két nagy kereskedelmi televízió bevétele 14, illetve 15 százalékkal csökkent, de nem azért, mert kevesebb reklámot sugároztak – sőt a Tv2-n az értékesített reklámidő még nőtt is –, hanem azért, mert mindkét csatorna jelentősen csökkentette listaárait. A kábeltévék bevétele pár százalékkal nőtt, miközben a nyomtatott sajtóban 5, a rádióban 7, az interneten 2 százalékos visszaesést, a köztéren pedig 3 százalékos növekedést mutatnak a számok.

A legtöbbet hirdető piaci szektorok toplistáján sajnos jóval több a mínusz, mint a plusz előjelű változás. Még az évek óta megbízható módon kétszámjegyű növekedést produkáló gyógyászat, gyógyhatású készítmény szektor hirdetési lendülete is megtört, legalábbis ezt jelzi a „mindössze” 7 százalékos növekedés. Ráadásul a szektor költésének javát adó OTC és gyógyhatású készítmények médiabüdzséje ennél is kisebb, alig több mint 4 százalékos mértékben bővült tavalyhoz képest.

Ennél sokkal rosszabb a helyzet a Kantar szerint az élelmiszer, a pénzügyi és az autós szektorban, ahol bőven 10 százalék feletti visszaesést mért a listaáras reklámköltésekben a Kantar Media. Nem éppen biztató jel a kereskedelmi költések csökkenése sem. Az elmúlt években ugyanis a gyógyászat, gyógyhatású készítmények szegmens mellett ez volt a reklámpiac másik, dinamikusan növekvő szelete. A nagy élelmiszerláncok közül a Spar 9, a Lidl 15, a Tesco 27, az Auchan 74 százalékkal csökkentette médiaköltését, és bár a Coop 20, a CBA pedig 10 százalékkal többet reklámozott, ez kevésnek bizonyult a nagyok büdzsécsökkentésének ellensúlyozásához.

Az élelmiszer szektoron belül szinte nem is találunk olyan piaci kategóriát, ahol nőtt volna a reklámköltés. A reklámpiaci szempontból legfontosabb élelmiszer kategória, a tejtermékek költése listaáron számolva 1,1 milliárd, a második helyen álló csokoládé, édesség kategóriáé pedig 1,4 milliárd forinttal maradt el a 2011 első félévében mérttől. A tejtermékeknél ez egyértelműen a Friesland Hungária közel 60 százalékos büdzsévisszavágásának köszönhető, a csoki és édesség piacon pedig a Kraft Food 21, a Nestlé 41, valamint a Storck 43 százalékos költéscsökkentése okozta a tetemes mínuszt. A tavaly ősszel bevezetett chips-adó is megtette a hatását: a szegmens reklámköltése 56 százalékkal, a legnagyobb piaci szereplő, a Chio-Wolf médiabüdzséje 47 százalékkal csökkent.

A pénzügyi szektoron belül a biztosítók költése 46, a bankoké 27 százalékkal csökkent, viszont a tavalyi nulla forinthoz képest január-júniusban listaáron több mint 1 milliárd forint értékben hirdettek állampapírt a médiában, és az egészség-, valamint a lakástakarék pénztárak is aktívabban kommunikáltak. A banki termékek közül még mindig a személyi kölcsönt hirdették a legtöbbet, de tavalyhoz képest 34 százalékkal kevesebb pénzből oldották ezt meg. A banki betétek és lekötések reklámozására 45 százalékkal szántak kevesebbet, és meredeken csökkent minden hiteltermék reklámozása. Ami nőtt: a folyószámla szolgáltatások kommunikációja (+17%), a banki imázs (+37%), a vállalati banki szolgáltatások (+83%) és a bankkártyák (+22%) népszerűsítésére szánt összeg. A nagy bankok közül csak az Unicredit növelte jelentősen (egynegyedével) reklámköltését, és még a K&H Bank 7 százalékos büdzsénövekedése is jónak mondható, különösen az OTP 25, az Erste 51, a Raiffeisen 46, a Budapest Bank 63 és a Citibank 90 százalékos büdzsévágása mellett.

Az autós cégek együttesen 12 százalékkal költöttek kevesebbet reklámra az elmúlt félévben, pedig 2011 második felében már úgy tűnt, visszatér a hirdetési kedv erre a piacra. Néhány cég esetében (Renault Hungária, Toyota Motor Hungary, Kia Motors) ez valóban így történt, bár a 40 százalék feletti pluszok magyarázata legtöbbször az, hogy igen alacsony volt a bázis, vagyis a tavalyi első féléves költés. Míg 2007-ben az autós reklámköltési toplista éllovas listaáron 3,1 milliárd forintot költött a médiában, a mostani listavezető Renault Hungáriának fele ennyi is elég volt az első hely megszerzéséhez. Őt egyébként a Ford, az Opel, a Toyota és a Nissan vezérképviselet követi a költési rangsorban. A tavaly még 3. helyezett Porsche Hungaria már fel sem fért az első féléves top 10-be, miután 64 százalékkal (közel egymilliárd forinttal) megkurtította médiabüdzséjét.

A sok mínusz után jöjjön néhány olyan szektor, ahol nőtt – még ha csak jelképesen is – a reklámköltés tavalyhoz képest. A távközlési cégek listaáron 2 százalékkal többet hirdettek például, bár a piac legfontosabb szelete, a mobil távközlés reklámköltése 7 százalékkal visszaesett (de a kábelszolgáltatók másfélszeres költésnövekedése szerencsére ellensúlyozni tudta a kiesést). A lakossági szélessávú internet csomagok népszerűsítésére szánt összeg tovább csökkent (40 százalékkal), helyette triple pay ajánlatokkal bombázták a fogyasztókat a kábelszolgáltatók (a tavalyihoz képest kb. hét és félszeres médiabüdzsével). A mobilszolgáltatók közül csak a Vodafone növelte költését (+14%), a T-Mobile 8, a Telenor 32 százalékkal kevesebbet költött reklámra. És bár két új szereplő is megjelent a mobil szegmensben (Lidl, Tesco), ők jellemzően saját felületeiket használták ajánlataik kommunikálására, és a médiában nem költöttek annyit (ketten együtt listaáron alig egymilliárd forintot), ami ellensúlyozni tudta volna a két nagy hirdető büdzsécsökkentését. A kábeltévé-szolgáltatók ellenben bátran költöttek: a T-Home 45, az Antenna Hungária 98 százalékkal, a Digi Kft. pedig közel tizenötször többet, mint egy évvel ezelőtt.

Nem fértek ugyan be a top 10-be, de érdemes kitérni az ital, illetve az utazás, turizmus szektorok növekvő reklámaktivitására. Az italon belül az alkoholmentes italok költése pár százalékkal esett, a szeszesitaloké viszont 25 százalékkal nőtt, és ez elsősorban a sörös cégeknek köszönhető, akik 9 százalékkal többet költöttek reklámra az idei első félévben. A sör-költés közel felét adó Heineken Hungária 2, a második számú sör hirdető, a Borsodi Sörgyár 11 százalékkal emelte médiaköltését. A márkák közül a Soproni, a Borsodi és az Arany Ászok kapta a legnagyobb médiatámogatást, mindegyikre minimum 25 százalékkal többet költött a gazdájuk, mint 2011 első felében. Emellett felbukkant a médiában több, az utóbbi években kevésbé kommunikált márka is, mint a Stella Artois, a Szalonsör vagy a Radler – ezek mind felfelé húzták az ágazat reklámköltését.

Az utazás, turizmus szektor reklámköltése 41 százalékkal bővült, jelentős részben a gyorséttermek (+68%) és az utazási irodák (+43%) megnövekedett hirdetési kedvének, valamint az Erzsébet Kártya bevezetését kísérő jelentős médiakampánynak köszönhetően. A légitársaság szegmensben is nőtt a költés 13 százalékkal, részben a Malév csődje miatt. E nélkül ugyanis a Ryanair aligha indított volna ennyi új járatokat és nem is reklámozta volna őket a médiában (2011-ben például egyáltalán nem hirdetett), sőt valószínűleg az Air Berlin sem költött volna ennyit reklámra. A légitársaságok közül egyébként ők és a Wizzair reagáltak leggyorsabban – gyakorlatilag egy-két nap leforgása alatt – a nemzeti légitársaság csődjére.