Spanyolország egyelőre Magyarország nyolcadik legnagyobb küldőországa, de érdemes odafigyelni rá: gazdasága évek óta lendületben van, egyre többen utaznak, és a spanyolok érdeklődnek Kelet-Európa és Magyarország iránt.
Spanyolország Európa egyik legnagyobb és legnépesebb állama: a több mint 500 ezer négyzetkilométeres területű Ibériai-félszigetet több mint 40 millióan lakják. Az 1986 óta EU-tagnak számító ország gazdasági teljesítménye az elmúlt évtizedben folyamatosan javult: 2000 és 2004 között évente csaknem 3 százalékos GDP-növekedés jellemezte. Az egy főre eső GDP 2004-ben 22,2 ezer euró körül alakult. A munkanélküliség 2004-ben meghaladta a 10 százalékot, az infláció 3 százalék volt.
Az OECD előrejelzése szerint 2005-ben a spanyol gazdaság további 3,3 százalékos bővülése várható. A munkanélküliségi ráta kismértékben csökken (10,7 százalék), az infláció 3,2 százalék körül alakul.
Többet utaznak
Spanyolország 2004-ben – Franciaországot követően – a világ második legkedveltebb desztinációja volt. Az országba 53,6 millió turista érkezett tavaly, a 45,2 milliárd USA-dolláros turisztikai bevételekkel a második helyen állt a világon.
A spanyol kiutazások számát és a turisztikai kiadásokat 2002 kivételével bővülés jellemezte az elmúlt években. Spanyolországban a száz lakosra jutó külföldi utazások száma ugyanakkor továbbra is meglehetősen alacsony, aminek hátterében a fejlett belföldi turizmus áll.
A spanyol lakosság utazási szokásairól rendszeresen felmérést végző Familitur legfrissebb kutatása szerint 2004-ben a spanyolok 66,2 százaléka vett részt utazáson. A külföldön már járt spanyolok aránya a lakosságon belül 49,8 százalékot tett ki. Az utazási kedv a 70 év felettiek és a 20 év alattiak körében a legalacsonyabb. Külföldre az átlagosnál magasabb arányban utaznak a magasabb végzettséggel rendelkezők. A nyári időszak mellett, amikor is az utazók több mint fele (55,6 százalék) kel útra, a spanyolok szívesen utaznak a hétvégéken (34,2 százalék), a húsvéti időszakban (24 százalék) és karácsonykor, illetve újévkor (14 százalék).
A spanyolok külföldi utazásai és üdülései az európai kiutazások és üdülések 3,1, illetve 3,7 százalékát tették ki 2004-ben. A külföldi utazások közel 82 százaléka szabadidős utazás volt. Ezek száma 63,5 százalékkal, a külföldi utazások száma 43,9 százalékkal nőtt 1996 és 2004 között.
2004-ben a spanyolok szabadidős célú utazásainak döntő többsége (88 százalék) Európába irányult. A kontinensen belül Nyugat-Európa (a szabadidős célú külföldi utazások 47,6 százaléka) és a mediterrán térség (34,7 százalék) részesedése kiemelkedő. Térségünket a szabadidős céllal utazók 4 százaléka választotta.
A legkedveltebb desztinációk között az első helyen Franciaország áll, ahová a szabadidős célú külföldi utazások közel egynegyede (22,3 százalék) irányult. Ezt követte Portugália (13,6 százalék), Nagy-Britannia (13,4 százalék), Olaszország (8,5 százalék) és Németország (7,8 százalék). Magyarország részesedése 1,3 százalékot tett ki, ezzel hazánk a spanyol turisták 12. legkedveltebb szabadidős célországa.
Spanyol turisták Magyarországon
A rendszerváltást követően megnövekedett a kelet-európai országok iránt a spanyol turisták érdeklődése. Így indokolttá vált a közvetlen piaci jelenlét: 2000-ben megnyílt a Magyar Turizmus Rt. madridi külképviselete.
Az elmúlt tíz évben a KSH adatai szerint a magyarországi spanyol vendégek és vendégéjszakák száma megduplázódott a kereskedelmi szálláshelyeken. Az 1999-es és a 2002-es év kivételével a magyarországi spanyol vendégforgalom alakulását folyamatos emelkedés jellemezte, a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált spanyol vendégéjszakák száma 2000-ben és 2004- ben közel egyharmadával nőtt az előző évihez képest.
2004-ben a Magyarországra látogató spanyolok száma több mint egynegyedével (26,1 százalékkal) nőtt, és ezzel meghaladta a 125 ezer főt. A kereskedelmi szálláshelyeken 28,3 százalékkal több spanyol vendéget (120 ezer vendég) és 27,7 százalékkal több spanyol vendégéjszakát (319 ezer éjszaka) regisztráltak, mint egy évvel korábban. 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált spanyol vendégéjszakák 96,5 százalékát a szállodák mondhatták magukénak. Az elmúlt években a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan a szállodai vendégforgalom is dinamikus növekedést mutatott: a szállodai szolgáltatást választó spanyol vendégek száma 28,5 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 27,4 százalékkal haladta meg a 2003. évi adatokat.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján Spanyolország 1995-ben 1,6 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, ami a 2004. évre közel kétszeresére, 3,1 százalékra emelkedett. Ennek eredményeként tavaly Spanyolország hazánk nyolcadik legfontosabb küldő országává lépett elő. Az elmúlt évben a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakák 3,8 százaléka származott a spanyol vendégektől. A spanyol vendégéjszakák piaci részesedése a gyógyszállodákban 1,1 százalékot tett ki.
Más küldőpiacokhoz hasonlóan Spanyolországból is a nyári hónapokban érkeznek Magyarországra a legtöbben. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák számát alapul véve 2004- ben augusztus részesedése 22,7 százalékot tett ki, amelyet július (16,8 százalék) és szeptember (12,5 százalék) követett. Nyolc százalék feletti részesedéssel jellemezhetőek az április (húsvéti időszak), június és október hónapok. A magyarországi spanyol vendégforgalmat rendkívül magas területi koncentráció jellemzi: 2004- ben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált spanyol vendégéjszakák 95,4 százalékát (304 ezer éjszaka) a Budapest–Közép- Duna-vidék régióban töltötték. Kétezernél több spanyol vendégéjszakát regisztráltak továbbá a Balatonnál, valamint a Közép- és Nyugat-Dunántúlon.
Ilyennek látszunk
A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2000-ben készült elsődleges spanyolországi kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a spanyolok – más nyugat-európai országok lakóihoz hasonlóan – kevés információval rendelkeznek Magyarországról. Kevesen vannak, akik jártak már Magyarországon; 1998–2002 között a külföldre utazó spanyolok 9,1 százaléka kereste fel hazánkat.
A spanyolok általában tudatában vannak a kelet-európai országokban történt változásoknak. Ennek következtében hazánk sokaknak érdekes úti cél lehet, a fokozott érdeklődés elmaradásának hátterében a „régi” imázs dominanciája áll. A „kelet-európai” imázs – amely többnyire negatív elemeket foglal magába (szegénység, a gazdaság és az infrastruktúra fejletlensége, szomorúság és szürkeség képzete) még mindig jelen van.
Az utazási terveket vizsgálva Spanyolország esetében kiemelendő, hogy a Budapest–Bécs–Prága körutazás a leginkább vonzó, amelyet első desztinációként a megkérdezett spanyolok 4,8 százaléka választana mindössze, ez az arány azonban nő a második (6,1 százalék) és harmadik (9,5 százalék) utazások esetében. A Magyarország-kép elemei között Budapest mellett a történelmi örökség, a művészet, a kultúra, a zene és az építészet, a táj, a Duna, a gyógyfürdők, a kellemes klíma, a jó hangulat, a kedvező ár/érték arány, a vendégszerető emberek, valamint a kelet-európai országok vonzereje/„egzotikuma” is megjelenik.
A kutatás lebonyolítása óta eltelt öt évben Magyarország imázsa Spanyolországban vélhetően pozitív irányba változott. A Magyar Turizmus Rt. 2007-ben megismétli turisztikai imázs vizsgálatát Spanyolországban.
Tippek beutaztatóknak és vendéglátóknak
Hogyan bánjunk a spanyolokkal?
1. Kommunikáljunk velük az anyanyelvükön
2. Rögzítsük előre a fizetési feltételeket
3. Az árakat illetően legyünk rugalmasak
4. Biztosítsunk turistamenüt
5. Ha egy étel csípős, hívjuk fel rá a figyelmet
6. Ásványvíz helyett adjunk a spanyoloknak jeges csapvizet
7. Enni kínáljunk nekik lángost, inni pedig könnyű, világos söröket
8. A desszertként felszolgált süteményeket vágjuk kisebb darabokra és tartsunk kóstolót
A tipikus spanyol utazó
• Nyáron vagy a kiemelt ünnepek alkalmával repülõvel utazik és szállodában száll meg
• Utazási döntéseiben a desztináció kulturális adottságai meghatározó szerepet játszanak
• Szívesen vesz igénybe irodát, de utazásai megszervezésében egyre fontosabb szerepet játszik az internet
• 25–44 év közötti, magas iskolai végzettségû, Castilla y Leonban vagy Katalóniában lakik és csak spanyolul beszél
A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.
A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
