Kérészéletű volt a járat, amely a menetrend szerinti közlekedésre sosem kapta meg az engedélyt a két ország légügyi hatóságaitól. Így lett belőle a 2010. december 17-i indulásra fából vaskarika, menetrend szerinti vagy állandó charter. Sok kritika érte a fapados fuvarozót török oldalról. A járat indulásának napján a török légügyi hatóság egészen odáig ment, hogy a főigazgató hivatalos levélben figyelmeztette Váradi Józsefet, a Wizz Air vezérigazgatóját, hogy ha a légitársaság nem hagy fel a charterként induló isztambuli járatra történő jegyek közvetlen értékesítésével, jogi lépéseket tesznek – értesült akkor a Turizmus Online szerkesztősége. Ennek oka, hogy jegyet a bérelt charterekre a gépet a légitársaságtól bérlő chartergazda vagy a vele szerződött partnerek értékesíthetnek, azt a légitársaság közvetlenül nem árusíthat. Kivételt képez az az eset, ha a légitársaság tulajdonát képezi egy utazásszervező cég is.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légiközlekedési Igazgatósága mást kifogásolt. Tőlük decemberben megtudtuk: a Wizz Air még korábban uniós úti célok tudomásulvételét kérte az NKH-tól. Ezek között bújt meg a Sabiha Gökcen-i járat is, amely az EU-n kívül esik. Emiatt a Nyitott Égbolt elvén működő uniós gyakorlattal ellentétben nem elég a két érintett ország légügyi hatóságainak jóváhagyása, hanem ahhoz az államok közötti légügyi egyezmény módosítása szükséges. A tévedést az NKH munkatársai akkor jelezték a társaságnak, tudomásukra hozva, hogy a menetrend szerinti isztambuli járatot a hatóság nem hagyja jóvá.
Válaszképpen a Wizz Air arra jutott, hogy állandó charterként üzemeltetné a járatot. Ez fából vaskarika, vagy állandó, menetrend szerinti járatot üzemeltet valaki, vagy alkalmanként közlekedő, többnyire utazásszervezőknek bérbe adott chartert – közölték az NKH-nál.
Arnold Ferenc, az NKH Légiközlekedési Igazgatóságának megbízott igazgatója még decemberben mondta: az ügyben tart a konzultáció a légitársaság, a hatóság, a minisztérium, valamint a török fél között.
Szerkesztőségünk megtudta: hazai részről megvan a nyitottság, de sok múlik a török partneren is.
Ugyanakkor a Wizz Air szerkesztőségünknek júniusban eljuttatott közleményében ekképp fogalmazott: „Az utat 2010 decem - berében indítottuk, kezdetben charterengedéllyel. Azóta többször kértük az illetékes hatóságoktól a menetrend szerinti járat kijelölését, de a kezdeti pozitív visszajelzések ellenére ezt a mai napig nem kaptuk meg.”
Ezt az engedélyt – tudtuk meg – a társaság június közepétől nem tudta meghosszabbíttatni.
Hazánk és Törökország között a menetrend szerinti polgári légi forgalmat a hatályban lévő 1968-as kétoldalú légügyi egyezmény szabályozza. Ennek értelmében a magyar részről kijelölt, a másik fél által jóváhagyott menetrend szerinti fuvarozó egyelőre a Malév. Ugyanakkor az egyezmény 3. cikkelye nem zárja ki a lehetőségét több légiközlekedési vállalat kijelölését a menetrend szerinti forgalomban, ha abban a felek egyetértenek, de kiköti, hogy a kérdéses társaságnak vagy a kijelölő szerződő fél – azaz a magyar vagy török állam – vagy a szerződő államok polgárainak tulajdonát kell képeznie. A Wizz Airt emiatt éri bírálat, mondván, hogy a magyar üzemelési engedéllyel, de amerikai tulajdoni háttérrel, genfi székhellyel bíró és a Nagy-Britanniához tartozó Guernsey szigetén bejegyzett fapados a fenti kritériumoknak nem felel meg maradéktalanul.
A Turizmus Online értesülései szerint májusban a két ország az egyezmény felülvizsgálatát kezdeményezte. A megbeszélések során döntés született a járatok országonként heti tízre növeléséről. Októberben a felek tovább folytatják a tárgyalást, amelynek alkalmával ismét terítékre kerülhet a Wizz Air ügye. Addig is: „Továbbra is megteszünk mindent, hogy Budapest és Isztambul között repülhessünk” – tájékoztatott a légitársaság.
|
Csocsózhatnak is a reptéren a Wizzair dolgozói Pingpongasztal és csocsó is a dolgozók rendelkezésére áll a WizzAir új ferihegyi irodaközpontjában. Beköltözött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálja melletti területre a legnagyobb magyar diszkont-légitársaság a Wizz Air - adta hírül a társaság. Ezzel egy közel másfél éves projektet zárt le sikeresen a Budapest Airport, amelynek több száz hektáros területe további iroda- és ingatlanfejlesztések előtt nyitja meg a lehetőséget. A Wizz Air jelenleg a második legnagyobb utasforgalmat bonyolító légitársaság a budapesti repülőtéren, tavaly 1,1 millió utast szállított, míg az idei tervek 1,3 millió utasról szólnak. Hatalmas belső terek, napsütötte irodai rész, parkoló az alagsorban, sőt még egy pingpongasztal és egy asztali foci (közismerten: csocsó) is várja a Wizz Air szakembereit és személyzetét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálja melletti új irodaközpontban. A szórakoztató játékok elsősorban a várakozó pilóták és utaskisérők kikapcsolódását szolgálják, míg a korszerű irodák a legnagyobb kelet-európai diszkont-légitársaság működésének hátterét biztosítják. A mintegy 2000 négyzetméter alapterületű új Wizz Air-központban mintegy 130-150 légitársasági alkalmazott kapott elhelyezést, akik egy, a repülőtér közelében fekvő irodaházból költöztek át. A légitársaság működése szempontjából ennél aligha lehetett volna ideálisabb elhelyezést találni, hiszen így a működés közvetlen közelében, az 1-es terminál tőszomszédságában dolgozik mindenki. Az új Wizz Air központ kialakításáról igen alapos, részletekbe menő tárgyalásokat folytatott a légitársaság és a Budapest Airport vezetése, végül megállapodásra rákerült a két vezérigazgató aláírása. 2011 januárjától mindössze öt hónap kellett ahhoz, hogy a Budapest Airport szakemberei átadhassák a kész épület kulcsait a diszkont-légitársaság munkatársainak, akik azonnal birtokba vették az új központot, amelyhez több tucat parkolóhely és rendezett, parkosított terület is tartozik. A megnyitó ünnepségen Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója ezt hangsúlyozta: „Rendkívül fontos pillanat ez a repülőtér életében, amikor felavathatjuk a Wizz Air új központját. A helyszínválasztás szinte magától értetődő egy dinamikus, gyorsan fejlődő légitársaság számára, ennél nem lehet közelebb kerülni a napi működéshez. Biztos vagyok abban, hogy a következő években ez az épület korszerű szolgáltatásaival kiválóan megfelel a Wizz Air igényeinek. A Budapest Airport további kereskedelmi és irodafejlesztéseket tervez a repülőtér területén, a Wizz Air ebben is elsőnek bizonyult, az elsők között.” |
