Thamó Emese tervezte130 négyzetméteres tűzfalfestmény megalkotásán hat ember dolgozott, akik tíz nap alatt készítették el a képet. A tűzfal omladozó állapotban volt, így a művészeti projektet komoly állagmegóvási, szigetelési munka előzte meg.
Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára elmondta,
három évvel ezelőtt merült fel a gondolat, hogy a magyar költő, Szenes Hanna emlékét egy tűzfalon is meg kellene örökíteni, hiszen akkoriban indította el a Színes Város a kiemelkedő, fiktív, valós vagy kortárs magyar nőkről szóló falfestmény-sorozatát.
A sorozat első alakja a Karikó Katalint bemutató falfestmény volt a Krisztina körúton, majd Újbudán, a ma is látható Hétköznapi istennők projekt jött létre, amelyet a Szegedi szecesszió múzsája című kép, most pedig Szenes Hanna portréja követett.
Szenes Hanna 1921. július 17-én született Budapesten Szenes Béla író lányaként. A középiskola elvégzése és az első zsidótörvény megjelenése után, 1939-ben vándorolt ki Palesztinába, ott egy kibucban telepedett le, és nem sokkal később már héberül írta verseit. A második világháború kitörésekor önkéntesnek jelentkezett a palesztinai brit hadseregbe. Ott ejtőernyős lett, ami nőknél ritkaságszámba ment, és főhadnagyi rangot ért el. Később, mivel menteni akarta az üldözötteket, visszatért Magyarországra.
Jugoszláv területen partizánok közé dobták le, majd 1944 júniusában három társával átkelt a Dráván, de magyar területen csendőrök fogságába esett. Börtönből-börtönbe szállították, kínzásokon és vallatásokon esett át, majd miután nem tudták megtörni, a Margit körúti fogházban kivégezték.
Szenes Hanna Izrael nemzeti hőse, a közel-keleti országban számos utca, tér viseli a nevét. Naplója, levelei és versei 1991-ben a Szépirodalmi Kiadó gondozásában jelentek meg,
