Miből lett a luxushotel?
A pazar megjelenésű Kimpton BEM Budapestnek otthont adó épületet korábban a volt Radetzky-laktanyaként ismerték a fővárosiak a Bem tér szembetűnő helyén. Arról már kevesebben tudnak, hogy eredetileg gabonatárolónak építették még a 19. század derekán (a Dunán hajókon küldött termények beérkeztetésére), az első világháború alatt hadikórházként működött, és sötét múlttal is rendelkezik: itt rendezték be a Gestapo központját a második világháború alatt. Majd – erre a dicstelen múltra rálicitálva – a később alakult, félelmetes hírű Államvédelmi Hatóság is itt rendezkedett be. Egyáltalán nem volt véletlen tehát, hogy az 1956-bn kirobbanó forradalmi eseményeknek pont ez a tér – Bem apó jellegzetes mozdulatú szobrával a közepén – vált ikonikus kiindulási helyszínévé. Emiatt van, hogy a korabeli fotókon folyton a háttérben ott az akkor már erősen lepukkant, leharcolt, ikonikus építmény.
Ebből a múltból „főztek” tehát az épületet megvásárló tulajdonosok, a Market Zrt. csapata, Scheer Sándor irányításával, és ezt a historikus alapot vehette (volna) alapul az épületegyüttes megtervezésére felkért, világhírű holland sztárdesigner, Marcel Wanders – akinek a hírek szerint (ezt ő maga is megerősítette) ez a munka volt a hattyúdala, azaz a budapesti feladat után abbahagyja azt, amihez nála jobban a világon kevesen értenek – ő tudja, miért. Wanders-nek megbízói teljesen szabad kezet biztosítottak, és így meghozhatta és meg is valósította a tervek elkészítése előtt a legjobb döntést: a szinte kőhajításnyira lévő Dunába dobta a ház teljes előéletét, és valami egész másban, egy különleges csodavilágban gondolkodott – és tervei alapján azt készítették el.
Mi a házban a hotelek esetén ma már szinte kihagyhatatlan storytelling?
Mint az eddiekből is kiderült, az épület előélete több. mint szomorú. Pedig a környezete, az egész tér fantasztikus adottságokkal rendelkezik. Ezt Marcel Wanders, korunk egyik legnagyobb belsőépítésze is megállapította, amikor körülnézett ott, ahová a Kimpton BEM Budapestet tervezték. És úgy döntött – de milyen jól tette! -, hogy ő bizony szakít azzal a sok szomorúsággal, ami az épületet körül lengte. „A szenvedés elfogadása valahogy ennek a szép országnak a kultúrájához tartozik (elég csak az ország himnuszára gondolni), és ugyanez számos épületéből is sugárzik”, állapította meg egy vele készített interjúban. Azonban, döntött a Mester, az az épület, amelyet ő tervez, nem a szomorú történelem színhelye lesz, hanem a gyönyörű dolgok porondja. Valami újat, valami meghökkentőt, valami olyat gondolt ki, ami elvarázsolja mindazokat, akik majd a házba érkeznek. Helyi mitologikus történetekről olvasott tervezői csapatával – és innen merítették az alapötletet. Azonban arra ügyeltek, hogy ne essenek át a ló túlsó oldalára, azaz ne legyen túl szakrális, túl áhítatos az a kép, amit megjelenítenek, hanem szórakoztatni akartak, ünnepelni és az általuk megteremtett koncepcióval egy valóban varázslatos élménybe kalauzolni a házba látogatót. Úgy döntöttek, hogy ennek a háznak a design-ja, a megjelenése legyen a legátütőbb sikere, a legfontosabb üzenete. Hogy sokan legyenek olyanok, akik kizárólag azért utaznak majd Budapestre, hogy láthassák a házban az Aranyszarvas történetét és a Turulmadár legendáját – egymással ötvözve, különleges módon megjelenítve, meseszerűen összefonódva.
Az elképzelt koncepció kik számára volt igazi kihívás?
A most átadott ötcsillagos ház megnyitásával nem csak egy építészeti tájseb tűnt el a főváros palettájáról, hanem egyúttal egy vadonatúj brand, a Kimpton is debütált Európa keleti régiójában. A tervek megvalósításának oroszlánrészét a tulajdonos Market Zrt. a 3H építészirodára bízta. Mivel a Bem tér felé eső homlokzat műemlékileg védett volt, de az épület többi része nem – ez jelentette az első kihívást a tervek megvalósításában. Ezenkívül, mondta el egy beszélgetésben a 3H iroda vezető építész tervezője, Csillag Katalin, a különböző szintek sem stimmeltek az épületrészeken belül, tulajdonképpen mindenütt zárt, áthatolhatatlan tömegbe ütköztek. A 130 szobás luxushotel munkálatainak elkezdése előtt „hab a tortán” volt, mesélte a kezdeti nehézségek kapcsán Scheer Sándor, a házkomplexum tulajdonosaként jegyzett Market cégcsoport vezetője, hogy „a számos akadály közül az egyik lefurcsább a műemlékvédelem témakörében vetődött fel. Bár az épület Bem térre eső részéről egyszer már levették a védettséget, de amikor az épület korábbi tulajdonosa, egy szlovák ingatlanfejlesztő elkezdte azt bontani, akkor azonnal visszarakták rá, leállítva ezzel a munkálatokat... Aztán nálunk is a határidők betartását borzolta egy másik, előre nem tervezett körülmény: következett ugyanis egy régészeti feltárás. Tizenhárom hónapig kutatták a régészek ezt a területet, a feltárási munkát az utolsó fillérig a Market finanszírozta.”
Ki az a topmenedzser, akivel a sztárdesigner megvalósult csodaépületében akár minden nap találkozhat a vendég?
Domby AE Attilának hívják, és szinte a világ minden pontján megfordult már, hogy irányítson, újrapozícionáljon, vagy megnyisson szállodákat, resortokat. Szakmai körökben nevezetes arról, hogy mivel szinte folyton feltűnik vendégei közelében, megérzi hangulatukat, azonnal szót ért velük, kedvesen, de sosem tolakodóan közvetlen és mindig előzékeny a házba betérőkkel. Pár percnyi beszélgetés után kérdésemre azonnal elárulja, nem volt kérdéses számára az igen-válasz, amikor felkérték, hogy költözzön Budapestre, az IHG csoport luxusbrandjének tartott Kimpton hotel első Közép- és Kelet-európai egységének irányítása érdekében. Döntésében, mint mondja, az is szerepet játszott, hogy mivel a családjával együtt érkezett, így végre megvalósulhat az a régi álma, hogy a fiai jobban megismerjék, megértsék magyar gyökereiket, és magasabb szinten elsajátítsák a magyar nyelvet. Azt mondja, azért is szerencsés, mert olyan tulajdonosi körrel dolgozhat együtt, akik egyértelműen értékes vízióval rendelkeznek, és nem kötnek semmiféle kompromisszumot – a luxust, a vendég kényeztetését és elkápráztatását tartják csak és kizárólag előtérben, akárcsak ő. Teljesen szabad kezet kapott abban – hiszen egyoldalon állnak a cél elérése érdekében -, hogy például milyen legyen a csapat egyenruhája, a szobák luxuskiegészítői, a ház háttérzenéje, a kert kialakítása vagy a hotel meghatározó illata. És mindenek felett a tulajdonosok abban is maximálisan megbíztak benne, hogy miképp alakítsa ki azt a csapatot, akikkel átütő sikerre viszi ezt a bámulatosan kialakított, csupa apró és nagyobb csodát rejtő luxusépületet.
