Totális káosz – mégis nagy siker

Igaz, idén a rendezők találtak még egy nyúlfarknyi területet, amelyet eddig nem vettek birtokukba a kiállítók: idén az első emelet egyik félreeső hallrészét is beépítették, és ide bulihangulatú standokat költöztettek.

Tehetségjegy, karrierlounge, bátor vendéglátás

Azt soha senki nem állította, hogy a salzburgi vásár a konkrét üzletkötések színhelye lenne. De hogy az öt nap során végig van lehetőség a hotel és a gasztronómia meghatározó szereplői között személyes kapcsolatok kialakítására, ismerkedésre és a következő üzleti szezon beszállítói ajánlatainak részletes feltérképezésére – az biztos. Ráadásul rengeteg olyan programot illesztettek az öt nap kínálatába a szervezők, amelyek mind előremutatóak, néhány meghökkentő is egyben. Idén például egyfajta tehetségjegyet (TalentTicket) hoztak létre, és a program középpontjába a gasztronómia utánpótlásának nemzedékét, a Z generációt állították, amihez egy működő gourme-konyhát is berendeztek a helyszínen.

A Karrierlounge lett az találkozópont, ahol a vendéglátósok, azaz a munkáltatói oldal megismerkedhet a tehetséges munkavállaló fiatalokkal. Ide többek között olyan nemzetközi cégeket is meghívtak, amilyen a Viking Cruises, az Europapark vagy az A-Rosa szállodalánc. Ösztönzésképpen pedig az öt nap alatt végig a vendéglátóipari szakképzések témájában szerveztek előadásokat a megszólított fiatal korosztálynak.

Tiszta asztal, bátor vendéglátás címmel a 10-es számú csarnok emeletének halljában jelenhettek meg idén tehát az új kiállítók, és ugyanitt dedikálta új könyvét a neves gasztroszerző, Günter W. Hager, aki 300 oldalon mutatja be a saját és a szakmából szerzett tapasztalatok alapján a vendéglátás mindennapi nehézségeit. Könyvének címét inkább nem fordítanánk le, az értelmezését ráhagyjuk az olvasóra: a Fucking Gastro, mi tagadás, a derék osztrákok körében elég nagy megrökönyödést keltett…

Élelmiszer-pazarlás, szakmai versenyek

Idén szintén az újdonságok közé tartozik, hogy a kiállítás ideje alatt megnövelték a prezentációs területeket (hogy miképp ezen a túlzsúfolt helyen, az maradjon az ő titkuk), ahol a helyi gasztronómiai szövetségek, szervezetek tartanak szakmai bemutatókat, versenyeket, valamint ugyanitt folyamatosan szakmai prezentációkat hallgathat a szakma az élelmiszer-pazarlás témájában, és megfelelő hulladékgazdálkodási ötletekkel is bombázzák a nagyérdeműt. Ugyanitt az osztrák gasztronómiai szövetség lehetőséget teremtett arra is, hogy a kiállítás ideje alatt a megromlott, nem friss vagy fel nem használt élelmiszer-hulladék leadható legyen, amelyet aztán adomány formájában juttatnak el a rászorulóknak.

A téma szerinti csoportosítás a legfőbb hiánycikk

A kiállítás látogatóinak egyöntetű véleménye szerint – és nincsenek kevesen, hiszen több mint 45 ezer szakmai látogató regisztrált belföldről és külföldről (főként az Alpok–Adria térségből, valamint a Duna vonala mellől) – kedvező változás lenne a salzburgi kiállítás szempontjából, ha téma szerint csoportosítanák a kiállítókat, vagyis egy-egy tömbben lehetne megtalálni a kilenc, egymáshoz fűzött pavilon valamelyikében a vendéglátóipari beszállítói oldal egy-egy képviselőjét. Nem lenne akkor gofriárus a bútorkereskedő mellett, vagy az IT-szektor képviselője a mirelit halkonzerves szomszédságában. Az öreg rókák szerint, akik régóta látogatják a salzburgi kiállítást, amúgy így is megtalálható bárki – hiszen a standok helye szinte kőbe vésett: minden cég és magánkiállító évtizedek óta ugyanazt a helyet kapja a tiroli Messe idején. Egy biztos: a salzburgi vendéglátós beszállítói kiállítást legalább egyszer látniuk kell a magyaroknak is, hogy képben legyenek a következő időszakra. És egy javaslat: ne egy-két órát szánjon a látogató a nézelődésre (Mozart városa megvár, a kiállítás viszont meghatározott ideig tart csak nyitva), hanem annál jóval többet.