40 milliós bírság egy panamai cégnek
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 40 milliós bírságot szabott ki egy panamai vállalkozásra, amiért nem igazolta megfelelően, hogy eleget tett a versenyhatóság korábbi határozatának. A Versenyhivatal – ahogy minden esetben – ezúttal is biztosította a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását, a cég együttműködésének hiányától függetlenül.
A nemzeti versenyhatóság 2020 augusztusában szabott ki 800 millió forintos bírságot a Panamában bejegyzett Direct Group S.A.-ra, amiért különféle egészségügyi „csodaszereket” (pl. hallókészüléket, mágneses talpbetétet) és engedély nélküli gyógyszereket reklámozott több magyar napilapban. A burkolt hirdetések többek között nem létező tudósok és kutatók ajánlásával, hamis tanúsítványokkal, illetve fiktív fogyasztói véleményekkel népszerűsítették a termékeket, emellett valótlan árkedvezményeket ígértek.
A GVH a külföldi cégre kirótt, jelentős versenyfelügyeleti bírság mellett arra kötelezte a jogsértő hirdetések hazai közzétevőjét, hogy előzze meg a hasonló reklámok jövőbeli megjelenését. A kiadó így többek között felbontotta a Direct Group és az egyéb kapcsolódó vállalkozások szerződéseit és megszüntette hirdetéseiket. A hatóság egyúttal eltiltotta a panamai céget is a jogsértő reklámgyakorlat folytatásától, bármely csatornán és eszközön.
A kötelezés teljesítését ellenőrző, most zárult utóvizsgálat feltárta, hogy a panamai vállalkozás – annak ellenére, hogy a kérdéses reklámok már nem elérhetőek és újabbak sem észlelhetőek – nem tett eleget a GVH által előírt, a jogsértés felszámolására vonatkozó igazolási kötelezettségének, így nem igazolta, hogy a kifogásolt jogsértő gyakorlatokkal mikor és hogyan hagyott fel. A mulasztás miatt a hatóság Versenytanácsa 40 millió Ft-os bírságot szabott ki a cégre.
Annak érdekében, hogy határozatainak végrehajtása minden esetben eredményes legyen, a versenyhatóság kötelezheti a jogsértő hirdetések közzétételéért felelős cégeket (ahogy a Direct Group ügyében), bizonyos feltételekkel pedig kivételesen akár az eljárásban egyébként nem érintett közreműködőket (pl. médiafelület-tulajdonosokat) is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetésére. A Versenyhivatal ezáltal akkor is képes érvényt szerezni határozatainak, amikor azok elsődleges kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal (pl. az eljárás során nem érhető el, egzotikus országban van a székhelye, esetleg a megszűnés, csődeljárás, felszámolás útjára lépett). A magyar fogyasztók így ilyen esetekben is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától.
