Új megoldás az élelmiszer-pazarlás csökkentésére
Az élelmiszer-feleslegek karitatív célú átvételének, valamint a visszamaradt veszteség biogáz-erőművekben való hasznosításának integrált folyamatát dolgozták ki az i-REXFO elnevezésű nemzetközi projektben, amelynek tagja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület is. Az i-REXFO modell egy új megközelítés a napjainkban sajnos hatalmas méreteket öltő élelmiszer-pazarlás csökkentésére, melynek révén végre megnyílhat az út a vendéglátásból származó élelmiszer-feleslegek karitatív célú hasznosítására is.
Az élelmiszerpazarlás- vagy élelmiszerhulladék-hierarchia a legjobb megoldástól a legkevésbé hatásos megoldásig mutatja be a felesleg feldolgozásának lehetőségeit: 1. a legjobb esetben hatékonyan csökkentjük az élelmiszer-veszteség mértékét, 2. lehetőség szerint emberi fogyasztásra ajánljuk fel a felesleget, 3. állati felhasználásra, takarmányozásra továbbítjuk, 4. bioüzemanyagként, biogázként vagy komposztként használjuk fel, 5. a legrosszabb esetben a felesleget a kommunális hulladékgyűjtőbe juttatjuk.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület részt vett abban az Európai Unió által támogatott kezdeményezésben, amely a maradékok fenntartható továbbhasznosítását tűzte ki céljául. A LIFE finanszírozta i-REXFO projekt (Increase in the Reduction and Recovery of Expired Food) ennek a hierarchiának két szintjét, az adományozást és a biogázként való hasznosítást célozza meg. A projekt alaptézise az volt, hogy vannak olyan élelmiszerfelesleg-források, amelyek alsóbb szinten hasznosulnak, miközben a piramis magasabb szintjein is fel lehetne használni őket. A projektben azt vizsgálták, hogy van-e lehetőség a feleslegessé váló élelmiszerek szelekciójára úgy, hogy egy része emberi fogyasztásra, másik része pedig biogáz-erőművekben való feldolgozásra kerüljön.
A projekt során létrehozott ú.n. i-REXFO modell lényege, hogy egy integrált megközelítéssel lehetséges lenne az, hogy az élelmiszerek akkor is a piramis lehető legmagasabb szintjén végezzék, amennyiben kikerülnek a „normál” élelmiszerlánc keretei közül, mindezt úgy, hogy az élelmiszer-adományozáshoz kapcsolódó költségeket a rendszer maga képes legyen finanszírozni. A projekt résztvevői megfelelő válaszokat kerestek és találtak azokra a kérdésekre, hogy melyik szereplő mit kell, hogy végezzen, illetve milyen költséget kell, hogy álljon a folyamatban.
A 2017 őszén indult, 2022 elején záruló projektet a Perugiai Egyetem biogáztudomány központja irányította, a projektben olasz, dán, illetve magyar konzorciumi tagok vettek részt. A projekt során a modellalkotáson túlmenően megtörtént a vendéglátásból származó élelmiszer-feleslegek karitatív célú átadásához szükséges folyamatok kidolgozása is, melynek segítségével a Magyar Élelmiszerbank Egyesület el tudja indítani Magyarországon is a szállodákban, éttermekben, közétkeztetésben és rendezvények során megmaradó, még fogyasztható ételek nélkülözőknek történő eljuttatását.
