1909-ben síugróversennyel vette kezdetét a normafai síélet, kiteljesedését azonban Trianon után élte meg. Fénykorában hét lesiklópályájára négy felvonó szállította a síelni vágyókat. A sífutók öt kilométeres pályán hódolhattak szenvedélyüknek, a szánkózók szintén elkülönítve csúszkálhattak a néhány száz méter hosszú pályákon. A Nagy-Norma pálya fényárban úszott akár este 9-ig.

Bár a sportélet hanyatlása a hetvenes években kezdődött, az elmúlt két évtized bánt el igazán a sítereppel. „Sportolás szempontjából gazdátlan volt a terület” – állítja a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) egyik idei közleményében. 2005-ben már született terv a Normafa környékének részleges felújításra: magánberuházásban épült volna egy csákányos felvonó, hóágyúk és világítás 12 000 négyzetméternyi síelhető felülethez. A 62 méter szintkülönbségű pálya 320 méter hosszú lett volna.

FELVONÓ, HÓÁGYÚ, KÁPOLNA

A mostanában napvilágra került tervek ennél nagyobb szabású fejlesztést vizionálnak. Ezek szerint a néhai négy felvonót két csákányos és egy ülőlift váltaná ki. Utóbbi a Harangvölgyből a Nagy Norma tetejéig járna egy beszállóhellyel a Mátyás király út fölött. Lenne újra pályavilágítás is, hóágyúk és ratrak, illetve szánkópálya. Új sípálya-nyomvonalakat azonban elvileg nem terveznek kialakítani, csupán a régiek újjáélesztéséről van szó. Úgy újítanák fel a Jánoshegyi utat, hogy kerekes székkel és babakocsival is kényelmesen tudjon rajta kirándulni bárki. Az elképzelések szerint a futók és a tornázni vágyók sem maradnak hoppon; a Normafa és a János-hegy közötti öt kilométeres futópályát, amely egykor sífutópályaként üzemelt, erdei tornapályákkal megfűszerezve újítanák fel. És nem maradhat ki a fejlesztések közül a manapság divatos nyári bobpálya kialakítása sem. Gondoltak továbbá a János-hegy lejtőit évek óta lelkesen kihasználó downhill bringásokra is. Az ő kedvükért a libegő is megújulna olyan formában, hogy a drótszamarak is szállíthatók legyenek rajta. Furcsa módon egy „hitéleti rendeltetésű épület” emelése is szerepel az elképzelések között. Ennek legnagyobb bruttó alapterületét az ún. Normafa-törvény 500 négyzetméterben határozta meg, a XII. kerület több ízben nyugtatott: nem lesz ekkora kápolna az Anna-réten.

A sportközpont összköltségének három-négyszeresére rúgna a külön projekt során megvalósítandó, évek óta tervezett fogaskerekű-meghosszabbítás. Ha megvalósul, 15-20 milliárd forintért a Moszkva tértől egészen a Normafáig „fogasozhat” majd a fővárosi nagyérdemű. De „nem érdemi síturizmust szeretnének kialakítani a Normafánál, hanem a budapestieket kiszolgálni azzal, hogy tanulásra, illetve munkaidő utáni síelésre alkalmas helyeket létesítenek” – szögezte le még nyáron a MEH. Tehát senki se kapkodjon beutascsoportjainak budapesti sítúrát szervezni.

TÖRTÉNELMI SPORTTERÜLET

A parlament által viharos gyorsasággal elfogadott Normafa-törvény történelmi sportterületté nyilvánította a környéket, és megpróbálta átvágni a Fővárosi Szabályozási Keretterv és a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat, illetve a 2009. évi XXXVII. törvény, azaz az erdőtörvény egymásnak ellentmondó előírásai által kialakult gordiuszi csomót. Az új szabályozás értelmében az érintett területek továbbra is állami tulajdonban maradnak, de vagyonkezelőként a kerületet jelölték ki, amely így kiebrudalhatja onnan a korábbi kezelő Pilisi Parkerdő Zrt.-t. Ők Pokorni Zoltán polgármester szerint nem oldották meg a parkolási és közbiztonsági problémákat, nem különítették el a szánkózókat és síelőket, nem biztosítottak vécéket, orvost és rendőrt. A projekt Vincze P. Márton személyében miniszterelnöki megbízottat is kapott. A Testnevelési Egyetem atlétikai, illetve síszakedzői szakán végzett Vincze P. jelenleg a rendőrök, terrorelhárítók és katasztrófavédők kiképzését végző Rendészeti Szervek Kiképző Központját (RSZKK) irányítja.

VISSZAFOGOTTABB FEJLESZTÉST JAVASOLNAK

Egy több szervezet, így a Greenpeace, a Védegylet és a WWF által jegyzett, a fejlesztésnek a táj természeti értékeire gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány úgy találja, hogy a Normafa-törvény szembemegy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel. Utóbbi szerint ugyanis védett természeti területen tilos a tájképi egységet megbontó, annak jellegét és állapotát veszélyeztető épületet, berendezést, nyomvonalas létesítményt építeni. Márpedig a tervezett síliftek és a bobpálya alighanem kimerítik az utóbbi fogalmát. A terület pedig az uniós természeti értékeket őrző Natura2000 védettségét képezik. Igazán szerencsés, hogy a kerület pont a Natura2000-hez fordul szakmai véleményért.

Érdekes csavar, hogy a törvény kiveszi a területet az erdőtörvény hatálya alól azzal, hogy a beruházással érintett és az erdőtörvény hatálya alá tartozó ingatlanok esetében az erdővédelmi járulék megfizetése, illetve csereerdősítés alól mentesül az ingatlan mindenkori tulajdonosa, amen�nyiben az igénybe vett ingatlan esetében annak megfizetésére jogszabály alapján kötelezettsége keletkezik. Ez az erdővédelmi törvény értelmében sokba kerülhet. Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint. Budapest, illetve Budapest agglomerációjának területén védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő esetén a járulékalap hatvanszorosát kell kicsengetni hektáronként. Bár az önkormányzat állítja, a területen legfeljebb a bokroktól, bozótostól szabadítják meg az elhanyagolt pályákat, az emberben továbbra is marad a kérdés: miért volt szükséges a fentieket törvényben kihangsúlyozni?

„A történelmi sportterület kialakítása közérdekű célú fejlesztésnek minősül” – rendelkezik a törvény. Ehhez bizonyára az EU-nak is lesz egy-két keresetlen szava, mivel a Natura2000-területekre vonatkozó, 275/2004 (X.8.) számú kormányrendelet értelmében ha egy terv nem szolgálja egy Natura2000-es terület természetvédelmi kezelését, vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, az esetben fogadható el, ha nem ellentétes az Natura2000 célkitűzéseivel. Ezalól kivétel, ha a fejlesztés kiemelt fontosságú közérdeket szolgál. Ilyen lehet az emberi egészség és élet, a közbiztonság, valamint a környezet védelme, illetve olyan egyéb közérdek, amely az ország gazdasági, társadalmi fejlődéséhez járul hozzá. A tanulmány szerint a Normafa esetében egyik közérdek sem indokolható. Azonban a nevezett szervezetek nem zárkóznak el teljes mértékben a fejlesztéstől. A fogaskerekű és a libegő ésszerű fejlesztése, a tömegközlekedés átalakítása részükről rendben van, de nem kérnek az ülőliftből, a pályagépekből, a megnövelt parkolófelületekből és a hóágyúkból. Márpedig utóbbi egy ilyen alacsonyan fekvő síterepen, ha ott bevételre óhajtanak szert tenni, elkerülhetetlenné válik. A hóágyúzást biztosító 10 ezer köbméteres víztározót az egyik, már most is üzemelő parkoló alá ásná be az önkormányzat.

HÓ, AZ NAGYON KELLENE

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) megtudtuk, hogy az utóbbi húsz év átlagát vizsgálva a Normafától nem is olyan távoli Pesthidegkúton mért adatok szerint a havas napok átlagos száma 28, míg a hótakarósoké 48 volt. Havas napnak az számít, amikor legalább egy centi hó hullik, akkor is, ha a hó nem marad meg. Mind a havas, mind pedig a hótakarós napok száma fővárosi és országos szinten csökken – tájékoztatott az OMSZ. Tehát nem állunk jól a havas napok számával; bizonyos magasság alatt dőreség sípályát fejleszteni. Az Aquaprofit Zrt. gondozásában idén nyáron napvilágot látott, a kárpáti régió turizmusfejlesztési lehetőségeit taglaló tanulmány szerint (Turizmus Trend 2013/08.) az éppen melegedő klíma miatt nemhogy a mi középhegységeinkben, de még a Kárpátokban sem érdemes 1500 méter alatt ilyesmibe beruházni. Egy síközpont nyereségessé tételéhez évi 80 olyan nap kell, amikor a hóréteg vastagsága meghaladja a 30 centit. A 400–477 méteres magasságon fekvő Normafát még a főváros is fűti, hiába néz északkeleti irányba, és rendelkezik hűvösebb mikroklímával. Úgy tudjuk, hogy eddig sem az állam, sem pedig a XII. kerület politikusai nem keresték meg az OMSZ-t, hogy foglaljon állást a hóbiztosság kérdésében.

FENNTARTÁSSAL TÁMOGATJÁK

Október 13-án rendezték meg a Normafa-konferenciát, amelyen a hazai síszakmai szervezetek üdvözölték a sokat próbált síterület rehabilitálását, a záróokmányban támogatásukról biztosították a projektet, de megfogalmaztak észrevételeket is. Heibling Vilmos, az Eplényi Síaréna igazgatója örülne, ha a hazai sísport fejlesztése érdekében nem csupán a Normafa kapna kiemelt figyelmet. Dosek Ágoston egyetemi docens, a Magyar Sporttudományi Társaság, környezetvédelmi bizottság tagja, örökös síbajnok, mesteredző szorgalmazta Dobogókő, Visegrád, Nagy-Hideg-hegy, Eplény, Mátraszentimre, Kékestető párhuzamos fejlesztését, amellyel a Normafa megnövekedett terhelését lehetne csökkenteni. Az is segíthet, ha a Normafa főleg oktató, kezdő pályarendszerként üzemel. Heibling szerint nem úszható meg az erdővágás a területen, mivel a jelenlegi 15-20 méter széles pályákon nem fog elférni an�nyi ember, amennyit a tervezett felvonók kapacitásával oda lehet vinni: ehhez inkább ötven méter szükséges. Eplényben a harmincméteres pályákat szélesítették ki, majd tetemes költséggel telepítettek csereerdőt. Az utóbbi problémát az állam már elrendezte a törvényben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hóágyúzás igen sokba kerül. Eplényben évente százezer köbméter víz megy el az éjszakánként nagy zajjal készített műhóra. Némi vigaszt jelent, hogy a normafai pályák kis esésűek, a meredekebb pályáknál kevesebb hóval is beérik – hangzott el a konferencián. Dosek szerint bob- és a downhillpályát inkább kevésbé értékes természeti helyszínre kellene tervezni, ahogy az Anna-rétre tervezett kápolna sem feltétlenül szükséges.

A KERÜLET LAKÓI DÖNTHETNEK

Egyelőre semmi sem dőlt el a fejlesztéssel kapcsolatban, csupán a parlament által elfogadott törvény kézzelfogható. Hogy végül megvalósul-e a beruházás, arról a kerület lakossága dönthet. Pokorni Zoltán polgármester szerint a törvény csak a kereteket jelöli ki, a kerület dönt a megvalósításról. Mint arról az önkormányzat tájékoztatott: zajlik a Natura2000-es hatásvizsgálat a teljes vegetációs ciklus során, eredmény jövő nyárra várható. De elvégeztet a Hegyvidék levegő-, zaj- és talajvizsgálatokat is. Ezek után következik a megvalósíthatósági tanulmány. Utóbbi alapján lehet majd megtudni, mit és mennyiért építenek valójában. Így az ötmilliárd forintos beruházási összeg mes�sze nem biztos. Azt a kerület is megerősítette, hogy a cechet az állam állja.

Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy uniós pénzt is bevonnak-e. Azt sem tudni, hogy a majdan megvalósuló létesítmények üzemeltetője miből tartja fent mindezt, ezt majd csak a megvalósíthatósági tanulmányból tudjuk meg. A törvényt megelőző júniusi kormányhatározatból kiderül, hogy a Normafa-parkot nonprofit alapon üzemeltetnék. Egy júliusi kormányhatározatból kiderül, hogy az előkészületekre idén 95, jövőre 620 millió forintot biztosít a kormány a költségvetésből. Bár mindan�nyiunk adóforintjait költi majd a kormány egy budapesti szabadidős beruházásra, a XII. kerületi lakossága döntheti el népszavazáson 2015-ben, megvalósuljon-e. Mi lesz, ha a többség nemmel voksol? – kérdeztük az önkormányzatot. „Természetesen tiszteletben tartjuk a hegyvidékiek akaratát” – kaptuk a választ.