Tendenciák és lehetőségek a keleti piacokon 2. rész
Ukrajnai kilátások
A magyar turizmus számára igazán ígéretesen alakult az utóbbi években az ukrán piac. Az orosz–ukrán konfliktus azonban visszavetheti a forgalom növekedését. Szerzőnk az új helyzet lehetséges hatásait veszi számba.
Cikksorozatunk első részében utaltam rá, hogy az orosz–ukrán konfliktus elhúzódó válsággá eszkalálódik, amely jelentősen kihat az Ukrajna–EU és az Oroszország–EU kapcsolatokra. A bizonyta- lan helyzet érezteti hatását a gazdaságban is. Ukrajna gazdasága még mindig jelentős mértékben függ Oroszországtól, energia- szükségletének 85%-a importból származik, ebben meghatározó az orosz földgáz és kő- olaj. A 2000-es évek elején az ukrán gazdaság fellendülése és a GDP növekedése a világpi- acon versenyképes áron eladható fémipari és gépipari termékek exportnövekedésének volt köszönhető. Az alacsony árak egyik oka az olcsó orosz földgáz volt. Azonban a 2008- as gazdasági válság Ukrajnát az átlagnál is erősebben sújtotta, a GDP 15%-kal csökkent. A válság felszínre hozta, hogy a Szovjetunió szétesését követően nagyobb gazdasági rendszerváltás nem zajlott le az országban, a nagy importfüggőség pedig kiszolgáltatottá teszi Ukrajna gazdaságát a nemzetközi vál- tozásoknak. Ezt az egyébként is nehéz gaz- dasági helyzetet súlyosbítja a jelenlegi válság és az azzal összefüggésben újra fellángoló vita Oroszországgal a földgáz elszámolási áráról. A Moody’s nemzetközi hitelminősítő intézet május végén publikált prognózisa is rendkívül borúlátó Ukrajna gazdasági és pénzügyi kilátásait illetően.
TÖBBSZÖRI BELÉPÉST KÉRNEK
Mindez nyilvánvalóan kihat a turizmusra is. A Magyar Utazásszervezők és Utazásköz- vetítők Szövetsége (MUISZ) elnökségi tagjai pozsonyi látogatásuk során tájékoztatást kaptak arról, hogyan érintik Szlovákiát az Ukrajnában zajló események: a kijevi szlo- vák konzulátus a korábbi napi 150 helyett maximum tíz vízumot ad ki naponta. Ilyen mértékű csökkenésről a Magyarországra irányuló forgalom esetében nem beszél- hetünk, de mind a kiadott vízumok száma, mind a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma csökkent. Magyaror- szág három városban működtet konzulátust Ukrajnában – Kijevben, Ungváron és Bereg- szászon. A három konzulátuson az év első öt hónapjában kiadott vízumok száma 25%-kal csökkent. A Külügyminisztérium arra ösztönzi a konzulátusokat, hogy a feltételek megléte esetén törekedjenek a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadására, ami ösztönzőleg hathat a beutazóforgalomra is. Meg kell emlí- teni, hogy a kijevi konzulátuson a vizsgált idő- szakban az összes kiadott vízum számának csökkenése mellett a többszöri beutazásra jogosító vízumok száma megduplázódott, majdnem eléri a kiadott vízumok számának a felét. Még nagyobb a többszöri beutazásra jogosító vízumok aránya Ungváron és Be- regszászon. Ez utóbbi konzulátus esetében a kiadott vízumoknak majdnem 90%-a több- szöri beutazásra jogosít.
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSRA KELL KONCENTRÁLNI!
A KSH előzetes adatai alapján az ukrán ven- dégek és vendégéjszakák száma a keres- kedelmi szálláshelyeken 2014 első három hónapjában növekedett, de áprilisban már érezhető a válság hatása, hiszen a vendé- gek száma 26,1%-kal, a vendégéjszakák száma 19,2%-kal csökkent. Véleményem szerint az egészségturizmus és azon belüls a természetes gyógytényezőkre épülő gyógyturizmus és az orvosi turizmus az a termékünk, amelyre jelenleg a legnagyobb hangsúlyt kell fektetni Ukrajnában a mar- ketingtevékenységünkben. Az elhúzódó válság kapcsán a lakosok diszkrecionális jövedelme csökken, nyilvánvalóan utazásra kevesebbet tudnak költeni. Ahogy említettem, ez már most tükröződik a kiadott vízumok számában is. Ugyanakkor az eddig is komoly problémákkal küzdő egészségügyi ellátás színvonala aligha fog javulni belátható időn belül, sőt feltételezhető, hogy a gazdaság romló helyzete miatt az állami finanszírozás tovább csökken. Ukrajnában nincs szociális betegbiztosítás, így az egészségügyi ellátá- sért fizetni kell. A fejletlen technológia vagy az adott egészségügyi szolgáltatás hiánya miatt eddig is sok ukrán lakos utazott külföldre gyógykezelésért. Várhatóan ez a továbbiak- ban is így marad, illetve növekszik az ukrán egészségügyi turisták száma. Magyarország jó piaci pozíciókkal rendelkezik ezen a terüle- ten, érdemes ezt tovább erősíteni. A többszöri beutazásra jogosító vízumok is kedveznek a gyógykúrára és orvosi beavatkozásra hoz- zánk érkező turistáknak, illetve a most nyíló vízumközpontok. Ez lehet az a turisztikai termékünk, amely részben kompenzálni tudja a forgalom csökkenését. Különösen nagy szerephez jutnak a keleti országrész- ben található gyógyfürdők, gyógyszállók, illetve külföldi betegek ellátását is végző egészségügyi intézmények, hiszen földrajzi közelségüknek köszönhetően a közlekedési költségek is alacsonyabbak.
EKÖZBEN OROSZORSZÁGBAN
Az ukrán gazdasági és politikai hírek mellett hajlamosak vagyunk kevesebb figyelmet for- dítani az Oroszországban zajló folyamatokra. Pedig az ukrajnai események jelentősen be- folyásolják az orosz gazdaságot (is). Az orosz gazdasági növekedés tovább lassult, az IMF a korábbi előrejelzését a GDP növekedésére vonatkozóan 1,3%-ról 0,2%-ra módosította. Az ukrán válság miatt jelentős a tőkekivonás mértéke, az IMF szerint eléri a százmilliárd dollárt ebben az évben. A Morgan Stanley bankcsoport elemzői szerint Oroszország vé- szesen közel került a recesszióhoz. A lakos- ság visszafogja a kiadásait, inkább a meg- takarításait gyarapítja. Az European Travel Commission legutóbbi portfólióelemzése szerint 2008 és 2013 között Európában a leg- dinamikusabban növekvő küldőpiac (+11,7%) Oroszország volt, de 2016-ra ez a növekedési ütem 4,5%-ra mérséklődik. Az orosz Központi Statisztikai Hivatal (Rossztat) szerint 2014 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 4%- kal csökkent a turisztikai céllal külföldre utazó oroszok száma. A 2009-es évet leszámítva, amikor a gazdasági válság hatására vissza- esett a kiutazóforgalom, Oroszországban az elmúlt tizenöt évben nem volt arra példa, hogy a forgalom ne bővült volna. A politikai, gazdasági, kulturális és tech- nológiai változásokkal számolnunk kell, hogy továbbra is versenyképes ajánlatokkal tud- junk megjelenni az orosz piacon. A turizmus környezetének változása jelentősen átrendezi a piacot, az ukrán–orosz konfliktus ennek a bonyolult folyamatnak csak egy része. Az olasz TMI Consultancy szerint Olasz- ország és más európai desztinációk már érzik a kedvezőtlen gazdasági és politikai változások kapcsán a forgalom csökkenésétOroszországból. A piacon már megjelentek olyan ajánlatok, amelyekben a tour-operator az európai desztinációk esetében minden második repülőjegyet ingyen adja!
CSÖKKENŐ DINAMIKA
A KSH előzetes adatai szerint az idei első négy hónapban a magyarországi kereske- delmi szálláshelyeken mind az orosz ven- dégek, mind a vendégéjszakák száma nőtt. A növekedés az első két hónapban rendkívül dinamikus ( januárban a vendégek száma 40,6%-kal, a vendégéjszakák száma 34%- kal nőtt, februárban ezek a mutatók 64,1% és 41,9%). Márciustól a növekedés üteme csökkent (ekkor a vendégek száma 11,1%- kal, a vendégéjszakák száma 21,1%-kal nőtt, áprilisban ezek a mutatók 11,5% és 18,5%). Oroszországban három városban mű- ködik magyar konzulátus – Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban. Kalinyingrádban vízum-képviseleti megálla- podás keretében Litvánia konzulátusa adja ki a vízumot a Magyarországra utazó orosz turistáknak. Az év első öt hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest mindhárom konzulátuson csökkent a kiadott vízumok száma. Az átlagosan 25%-os csökkenés még nem ad okot aggodalomra. hiszen közben jelentősen nőtt a többszöri beutazásra jo- gosító vízumok száma. Hasonló tendencia figyelhető meg más schengeni tagországok konzulátusainál is, így egyre több orosz ál- lampolgár birtokában van schengeni vízum. Egyre többen foglalnak interneten, keveseb- ben fordulnak utazási irodához, amelyek a foglalások mellett a vízumok ügyintézését is vállalják. Oroszországban 53 millió inter- nethasználó van, ezzel Európában az első helyen áll. A Mastercard szerint a lakosság 40%-a használja a hitelkártyáját fizetésre, és ez a szám dinamikusan nő. A Hotels.com 2013-as kutatása szerint a külföldre utazó oroszok 53%-a online foglalási rendszeren keresztül foglal, 31%-a pedig utazási irodánál,.
NEM KELL AZ ÁRVERSENY!
Véleményem szerint hosszú távon az a desztináció képes versenyben maradni, amely alkalmazkodik a változásokhoz, de nem száll be a jelenleg zajló gyilkos árver- senybe. Magyarország esetében ez azt je- lenti, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a B2C-kommunikációra a szolgáltatóknak, ennek egyik legelső lépése az orosz nyelvű foglalási felületek biztosítása. Az árérzékeny szegmenst valószínűleg elveszítjük, de meg- felelő kínálat mellett ez a veszteség kompen- zálható. Továbbra is kiemelt termékként kell kezelni az egészségturizmust, de jóval na- gyobb hangsúlyt kell fektetni a két-három he- tes gyógykúrák promóciójára, illetve az orvosi turizmusra. Bár az egészségügyi ellátás hely- zete jobb, mint Ukrajnában, az orvosi turizmus egyik legfontosabb küldőpiaca Oroszország. Azonban a kommunikációt a piac változásai- nak megfelelően át kell strukturálni. Budapest mint kulturális desztináció a másik nagy lehe- tőségünk, de csak a magas színvonalú szol- gáltatókra építve, a nem árérzékeny, hanem minőségi szolgáltatást kereső szegmenst megszólítva. Itt még inkább építeni kell a B2C- kommunikációra. Ebben a folyamatban óriási előrelépést jelenthet, ha Oroszországban is megtörténik a vízumkérelmezés kiszerve- zése, és vidéken minél több városban lesz vízumközpontunk.
