A vi­lág tu­riz­mu­sa hét­szá­za­lé­kos emel­ke­dést köny­velt el ta­valy, kö­zel öt­venmil­li­ó­an kel­tek út­ra vi­lág­szer­te. A leg­gyor­sab­ban a Tá­vol-Ke­let és a csen­des-óce­á­ni tér­ség fej­lő­dik. Az el­múlt év­ben az erős dol­lár és a gyen­ge euró ha­tá­sá­ra min­den ed­di­gi­nél több ame­ri­kai uta­zott Eu­ró­pá­ba, a leg­töb­ben Sváj­cot és Né­met­or­szá­got vá­lasz­tot­ták. A tu­risz­ti­kai si­ker­rel pár­hu­za­mo­san el­kez­dő­dött és min­den ed­di­gi­nél na­gyobb mér­té­ket öl­tött az uta­zá­si iro­dák fú­zi­ó­ja. Ma már nem meg­le­pő, hogy ma­rok­nyi sze­rep­lő ural­ja az eu­ró­pai or­szá­gok uta­zá­si pi­a­ca­it.

Jor­dán si­ke­rek

Egy­más­ra tor­nyo­zott pa­pír­do­boz­ok kö­zött ülünk; csak két sza­bad szék akad a la­kás­ban. Egy köl­tö­zés ké­pei. A köl­tö­zés­ről – a ha­za­köl­tö­zés­ről – egy le­vél is hírt adott: jó né­há­nyan kap­ták meg a na­pok­ban. Sugataghy Ani­kó, ahogy ír­ja: „az örö­kös nemecsek” húsz év után bú­csút vesz a szak­má­tól.

Ki ne ta­lál­ko­zott vol­na He­gyes­ha­lom­nál vagy más ha­tár­ál­lo­má­son zsú­fo­lá­sig meg­ra­kott, nem ép­pen a leg­újabb év­já­ra­tú au­tók vé­ge­lát­ha­tat­lan ka­ra­ván­já­val? Ilyen­kor a mé­di­á­ban is, száj­ról száj­ra is fu­tó­tűz­ként ter­jed a ri­a­dó­val fel­érő jel­zés: jön­nek (vagy ép­pen men­nek, mi­kor hogy) a ven­dég­mun­kás­ok. Mi­fe­lénk fő­leg a „ju­gók”, meg a tö­rö­kök, akik­nek a szá­ma pél­dá­ul Né­met­or­szág­ban köz­is­mer­ten ha­tal­mas.

Vál­to­zá­sok az uta­zá­si vál­lal­ko­zók mű­kö­dé­si fel­tét­ele­i­ben (II.)

Ér­de­kes mó­don alig a fe­lé­be ke­rül, ha a kül­föl­di tu­ris­ta Ma­gyar­or­szá­gon vá­sá­rol­ja meg az úti­könyv­ét, mint­ha ugyan­ezt ott­hon ten­né, leg­alább­is ez de­rült ki, mi­kor a Blue Guide so­ro­zat Bu­da­pest cí­mű ki­ad­vá­nyá­ról be­szél­get­tem an­nak szer­ző­jé­vel, Bob Denttel. Az író-új­ság­író ti­zen­öt éve él Ma­gyar­or­szá­gon, s a ne­vé­hez ed­dig két Hun­ga­ry és két Bu­da­pest kö­tet fű­ző­dik.

„Én még lát­tam dol­goz­ni az öre­ge­ket, akik át­ad­ták ne­künk a sztenderdjeiket. Ma ez meg­vál­to­zott, ezért nem lá­tom ki­küsz­öböl­he­tő­nek a vi­lág szál­lo­da­ipa­rát át­fo­gó sza­bá­lyo­zást. Ez­zel együtt is, az el nem ké­szült dok­to­ri dis­­szer­tá­ci­ó­mat az Em­ber­ről ír­tam vol­na, az Em­ber­ről, aki meg­őr­zi ven­dé­gét.”

A Né­met Tu­risz­ti­kai Köz­pont (DZT) im­már 27. al­ka­lom­mal ren­dez­te meg a Germany Travel Marktot, ahol a kül­föl­di tu­risz­ti­kai szak­em­be­rek mé­lyít­het­ték el üz­le­ti kap­cso­la­ta­i­kat az or­szág szol­gál­ta­tó­i­val. Idén a Raj­na-men­ti Köln, Düs­sel­dorf és Bonn fo­gad­ta a vi­lág min­den tá­já­ról ér­ke­ző szak­em­be­re­ket. Azért esett a vá­lasz­tás ép­pen Köln­re, mert idén Né­met­or­szág tu­riz­mu­sá­nak leg­fon­to­sabb té­má­ja a romanika, s ez a vá­ros büsz­kél­ked­het az or­szág­ban a leg­több ro­mán stí­lu­sú temp­lom­mal.

Egye­dül nem megy (… az Eu­ró­pai Uni­ó­ban egy kö­zös tu­riz­muspo­li­ti­ka ki­ala­kí­tá­sa.)

1977-ben Carter ame­ri­kai el­nök ír­ta alá azt a szer­ző­dést, mely­nek alap­ján a csa­tor­nát 1999. de­cem­ber 31-én át­ad­ták a pa­na­ma­i­ak­nak. Pa­na­ma szá­má­ra most az a kér­dés, ho­gyan tud­ja hasz­no­sí­ta­ni az örö­költ ame­ri­kai ka­to­nai lé­te­sít­mé­nye­ket, és mi­vel tud­ja pó­tol­ni azt az évi 350 mil­lió dol­lá­ros be­vé­tel­ki­esést, amely az ame­ri­kai ka­to­nák, tiszt­vi­se­lők, nyug­dí­ja­sok és csa­lád­ja­ik tá­vo­zá­sa után ke­let­ke­zett a csa­tor­naöve­zet­ben. Mos­tan­ra már lát­szik, hogy az or­szág ve­ze­tői a tu­riz­mus­ra sza­vaz­tak, és bíz­nak Pa­na­ma ter­mé­sze­ti tá­ja­i­nak von­ze­re­jé­ben.

1997 szep­tem­be­ré­ben szü­le­tett meg a Ma­gyar Tu­riz­mus Rt. bé­csi nem­ze­ti tu­risz­ti­kai kép­vi­se­le­té­nek kon­cep­ci­ó­ja, amely­ben az 1998–2000-ig ter­je­dő há­rom év­ben „Hó­dít­suk meg együtt Ausztriát” jel­szó­val biz­tat­ta ak­tív auszt­ri­ai pi­a­ci rész­vé­tel­re a ma­gyar fé­rő­hely­gaz­dá­kat, prog­ra­mo­zóiro­dá­kat, ré­gi­ó­kat, tu­risz­ti­kai vál­lal­ko­zó­kat.

Egy­más­nak né­me­lyest – oly­kor pe­dig hom­lo­ke­gye­nest – el­lent­mon­dó elő­re­jel­zé­sek lát­nak nap­vi­lá­got a né­me­tek uta­zá­si szo­ká­sa­i­ról. A Bunte ma­ga­zin Volker Böttchert, a né­met utaz­ta­tá­si ma­mut (TUI) egyik nagy­fő­nök­ét kér­dez­te a 2001-es uta­zá­si tren­dek­ről. Böttcher úr nem ér­zé­kel vis­­sza­esést; sze­rin­te az idei há­rom do­bo­gós Mal­lor­ca, Flo­ri­da és Tö­rök­hon lesz.

Gye­rek­men­tes szál­lo­dák

Az uta­zás ame­ri­kai tör­té­ne­té­nek év­köny­vé­be 2000 az elé­ge­det­len uta­sok éve­ként vo­nul­hat be. Az USA Köz­le­ke­dé­si Mi­nisz­té­ri­u­má­nak fel­mé­ré­sei sze­rint a lé­gi­tár­sa­ság­ok uta­sa­i­nak pa­nasz­men­­nyi­sé­ge re­kor­dot dön­tött, az uta­sok szá­ma is re­kor­dot dön­tött, és a mun­ka­las­sí­tó sztráj­kok mennyi­sé­ge is re­kor­dot dön­tött. Két ki­sebb lé­gi­tár­sa­ság ment csőd­be, en­nek kö­vet­kez­té­ben vi­lág­szer­te 3000 dü­hös utas­nak kel­lett más já­ra­tot ta­lál­nia a ha­za­té­rés­re.

Eu­ró­pa fej­let­tebb ré­sze­in hos­­szabb ide­je meg­szo­kot­tá vált, hogy kis­re­pü­lő­gé­pek­kel bo­nyo­ló­dik a lé­gi köz­le­ke­dés egy­re na­gyobb szá­za­lé­ka. A ten­den­cia már Ma­gyar­­or­szá­gon is érez­he­tő, hi­szen EU-tag­sá­gunk szem­pont­já­ból sem mel­lé­kes: mi­ként kö­ze­lít­he­tő meg lé­gi úton Ma­gyar­or­szág. Ami a leg­fon­to­sabb: meg­in­dult re­pü­lő­te­re­ink egy ré­szé­nél a nél­kü­löz­he­tet­len inf­rast­ruk­tú­ra ki­épí­té­se.

2001. ja­nu­ár 1-én lép ha­tály­ba a biz­to­sí­tó­in­té­ze­tek­ről és a biz­to­sí­tá­si te­vé­keny­ség­ről szó­ló 1995. évi XCVI. tör­vény mó­do­sí­tá­sát je­len­tő 2000. XCVIII. tör­vény. Ezt a mó­do­sí­tást az uni­ós jog­har­mo­ni­zá­ció in­do­kol­ta. Az uta­zá­si iro­dá­kat és a biz­to­sí­tó­kat a tör­vény ügy­nö­kök­re vo­nat­ko­zó pont­jai érin­tik. Hor­váth Pé­ter, az At­lasz Biz­to­sí­tó Rt. utas ága­zat igaz­ga­tó­ja ki­emel­te, az egyes ügy­nö­kök egy tár­sa­ság­nak dol­goz­nak majd, de a tár­sa­ság min­den ter­mé­két ér­té­ke­sít­he­tik az utas­biz­to­sí­tás te­rü­le­tén. A töb­bes biz­to­sí­tá­si ügy­nök több biz­to­sí­tó­val áll kap­cso­lat­ban. Az egyes és töb­bes ügy­nö­ki te­vé­keny­ség fel­té­te­le az, hogy a Cég­bí­ró­ság előtt mó­do­sít­sa ne­vét, pél­dá­ul így: Pe­ga­zus Uta­zá­si Iro­dák Kft. Egyes ügy­nök. A rö­vi­dí­tett név­ben en­nek nem kell sze­re­pel­nie.

Az ide­gen­ve­ze­tői szak­ma presz­tí­zse a rend­szer­vál­tás után meg­gyen­gült, leg­aláb­b­is így ér­té­ke­lik a szak­ma kép­vi­se­lői. A ma­gyar ide­gen­for­gal­mi pi­ac át­ren­de­ző­dé­sé­vel en­nek a nagy fel­ké­szült­sé­get, tár­gyi tu­dást és ki­tű­nő kom­mu­ni­ká­ci­ós ké­pes­sé­ge­ket igény­lő fog­lal­ko­zás­nak a mű­ve­lői ki­szol­gál­ta­tot­tá vál­tak, és a meg­fe­le­lő ér­dek­ér­vé­nye­sí­tő ké­pes­ség hi­á­nyá­ban hely­ze­tük fo­lya­ma­to­san rom­lott. No­ha a Ma­gyar Ide­gen­ve­ze­tők Szö­­vet­sé­ge 1989-ben ala­kult, va­lós ér­dek­kép­vi­se­le­ti szerv­ként meg­fe­le­lő tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zás nél­kül nem iga­zán tud­tak funk­ci­o­nál­ni. 1997-ben, tá­vol­lét­ében a MISZ el­nö­ké­vé vá­lasz­tot­ták Bá­lint Zol­tánt, aki­nek a meg­vá­lasz­tá­sá­ban dön­tő sze­re­pet ját­szott, hogy az ál­ta­la ko­ráb­ban szer­ve­zett Ide­gen­ve­ze­tő Tár­sa­ság „ön­szer­ve­ző­dé­se” már bi­zo­nyos ered­mé­nye­ket tu­dott fel­mu­tat­ni. Nem ke­vés fel­adat várt rá: a jo­go­su­lat­lan ide­gen­ve­ze­tés kér­dé­se, a meg­ol­dat­lan kép­zé­si és to­vább­kép­zé­si ne­héz­sé­gek, az egy­sé­ges ta­ri­fa­rend­szer, de leg­fő­kép­pen az is­mert­ség és el­is­mert­ség hi­á­nya, hogy csak né­há­nyat em­lít­sünk a prob­lé­mák kö­zül (ame­lyek­kel egyéb­ként a jö­vő­ben fo­lya­ma­to­san fog­lal­koz­ni kí­vá­nunk – a szerk.).

Békés rejtett kincsei

Nem csak cég- országérdek is a beutaztatás

“Falra hányt” panziósötlet

Az aranyszarvastól napjainkig

Osztrák vacsoraest a Taverna iskolában

Fő siker a főszezon

Hongkong lendületben

Nem jönnek a jachtok

Utazási irodák a nemzetközi turizmusban

Felmérés az amerikaiak utazási szokásairól

Bécsi fesztiválkörkép

Vezetőváltás a Fischernél

Hongkong lendületben

Internet a felhôk felett

Turizmus a Rajna mentén

Múlt és jövõ Szicíliában

Sikeresek a békéltetõ testületek

Üzletasszonyok a szállodákban

Nem jönnek a jachtok

Kihasználatlan lehetõségek a ökoturizmusban

GM-jutalom rendőröknek

Elkésett-e Gyula?

Tavaszi Fesztivál 2001

A főszezon a kereskedelmi szálláshelyeken

Magyar szálloda Murauban

A német főváros számos, a turisták számára érdekes újdonsággal és rendezvénnyel készül 2001-re. Ezekből gyűjtöttünk csokorba néhányat.

A Közép-Dunavidék arculata

Internet kontra utazási irodák

A vi­dék­fej­lesz­tő gyógyturizmus

Bevált a nonstop

Ki­ürült a gö­rög tá­mo­ga­tá­si kas­­sza