A közel 250 résztvevőt vonzó szakmai fórumon nemzetközi kutatók, kormányzati döntéshozók, vállalati vezetők és HR-szakemberek vitatták meg, hogyan reagálhat Magyarország a munkaerőhiányra, a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra, valamint a mesterséges intelligencia és az automatizáció által generált átalakulásokra.

Évente 50 ezer fővel szűkül a munkaerőpiac

A konferencián elhangzott adatok szerint a magyar munkaerőpiac ugyan továbbra is alacsony munkanélküliséggel működik, a háttérben azonban komoly strukturális problémák rajzolódnak ki. 

A hazai munkaerő-állomány évente mintegy 50 ezer fővel csökken, ami négy-öt éves időtávon akár negyedmilliós munkaerőhiányt eredményezhet.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy Magyarország az Európai Unió sereghajtói közé tartozik a felnőttképzésben való részvétel tekintetében, miközben a technológiai fejlődés minden korábbinál gyorsabb készségfejlesztést követel meg a munkavállalóktól.

Zakor Sándor, a Prohuman Csoport vezetője szerint Magyarország túllépett azon a fejlődési szakaszon, amelyet elsősorban az olcsó és bőséges munkaerőre épülő összeszerelőipari modell jellemzett.

A szakember hangsúlyozta:

a következő évtizedek kulcskérdése már nem az lesz, hogyan talál elegendő embert a gazdaság, hanem az, hogyan lehet a rendelkezésre álló munkaerőt magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre felkészíteni.

A mesterséges intelligencia és az automatizáció korában ugyanis egyre inkább az határozza meg a vállalatok sikerét, hogy munkavállalóik milyen kompetenciákkal rendelkeznek, mennyire képesek tanulni, illetve milyen hatékonyan tudják alkalmazni a technológiai eszközöket.

A rendezvényen Naderi Zsuzsanna, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára a szakképzés és a felnőttképzés megújításának szükségességéről beszélt.

Kiemelte, hogy újra kell definiálni a felnőttkori tanulás fogalmát, és a képzési rendszert a teljes életpályára kell kiterjeszteni. Az államtitkár szerint a vállalatoknak tanuló szervezetekké kell válniuk, ahol a folyamatos kompetenciafejlesztés a szervezeti kultúra részévé válik.

Vendégmunkások nélkül több ágazat működése kerülhet veszélybe

A munkaerőhiány kezelésének egyik lehetséges eszközeként a konferencián ismét napirendre került a harmadik országbeli munkavállalók szerepe.

Ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezetője szerint bizonyos termelési területeken a külföldi munkavállalók jelenléte jelenleg nélkülözhetetlen. Véleménye szerint a demográfiai folyamatok miatt Magyarországnak hosszabb távon is szüksége lehet egy szabályozott és rugalmas vendégmunkás-rendszerre, különösen azokban a munkakörökben, amelyek iránt a hazai munkaerő érdeklődése folyamatosan csökken. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a következő években akár egymillió fővel is csökkenhet az ország népessége, ami új megoldásokat követel a munkaerőpiacon.

Dani Rodrik: a jövő munkahelyei egyre inkább a szolgáltatásokban jönnek létre

A konferencia kiemelt nemzetközi előadója Dani Rodrik, a Harvard Kennedy School professzora volt, aki a humántőke és a gazdasági fejlődés kapcsolatáról tartott előadást.

Rodrik szerint a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés következtében a jövőben a foglalkoztatás bővülésének jelentős része már nem a feldolgozóiparban, hanem a szolgáltatási szektorban történik majd.

A professzor hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához nem elegendő kizárólag iparpolitikai eszközökre építeni. A versenyképesség javításához olyan magas hozzáadott értékű munkahelyekre van szükség, amelyek széles körben képesek növelni a társadalom jólétét és erősíteni a középosztályt.

Az AI korában a kreativitás válhat a legértékesebb készséggé

Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi Egyetem kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia megjelenésével az emberiség történetében először nem biológiai eredetű intelligencia alakítja a gazdaságot és a társadalmat.

A szakember szerint a technológiai változások sebessége miatt rendkívül nehéz előre jelezni a jövő munkaerőpiacát, ugyanakkor egyre valószínűbb, hogy az emberi kreativitás, problémamegoldó képesség és innovációs készség lesz az a terület, ahol az emberek tartós versenyelőnyt őrizhetnek meg az AI-rendszerekkel szemben.

A „skills-first” szemlélet lehet a következő évtized HR-stratégiája

A konferencia egyik visszatérő üzenete volt, hogy a hagyományos, pozícióalapú HR-gondolkodást fokozatosan felválthatja a készség- és kompetenciaalapú megközelítés.

A szakértők szerint a jövőben a munkavállalók értékét egyre kevésbé a végzettség vagy a korábbi pozíciók, és egyre inkább a tényleges készségek, a tanulási hajlandóság, valamint az alkalmazkodóképesség határozza meg.

A Prohuman szakértői a robotizáció és a humanoid robotok terjedése kapcsán egy új munkaerőpiaci modellt is felvázoltak, amelyet „robotszendvicsként” jellemeztek: a rendszer felső szintjén a magasan képzett szakemberek irányítják a folyamatokat, középen automatizált rendszerek és robotok végzik a munkát, míg az alsó szinten kisebb létszámú, támogató feladatokat ellátó munkaerő működik.