Befejeződtek a régészeti feltárások a Bakonybél-Szentkút lelőhelyen. Az ásatás során a szakemberek többek között feltárták azt a sziklaüreget, amely a legenda szerint a magyar történelem első vértanújaként számon tartott Szent Gellért velencei bencés szerzetes lakhelye volt bakonybéli remetéskedése idején.

Digitális tárlatvezető applikációt hoztak létre Mátraverebély-Szentkúton, hogy a látogatók a kegyhely teljes területét önállóan is bejárhassák, ugyanakkor teljeskörű információt kapjanak a bazilika műemlékeiről.

Átadták a megújult mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet szombaton. Az ünnepi szertartás keretében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek felszentelte az új szabadtéri oltárt és megáldotta a felújított zarándokházat, valamint az újonnan épített közösségi tereket.

Tízezren is lehettek a múlt század elején azok a zarándokok, akik ellátogattak egy-egy csicsói búcsúba. Az egykori remeteség által őrzött misztikus templom és kegykép, valamint - a legenda szerint – a csodás gyógyulásokat hozó Szentkút már több mint 250 éve rejtőzik egy különleges szépségű domboldalon. A leromlott állapotú épületegyüttest Hőgyész Nagyközség Önkormányzata a közmunkaprogram, a Hőgyészi Értékőrző Egyesület pedig pályázati segítséggel közel tízmillió forintból együtt újította fel.

Hazánkban egyre több egyházi intézményben arra törekszenek, hogy bekapcsolódjanak a turizmusba  - hangsúlyozta kedden Gyöngyösön egy szakmai konferencián dr. Dávid Lóránt, a Károly Róbert Főiskola Turizmus, Területfejlesztési és Idegennyelvi Intézetének vezetője. Azt is hozzátette, hogy az utóbbi időben országszerte jelentős fejlesztéseket valósítottak meg a vallási turizmus területén.

Ideiglenesen a fővárosba kerül a mátraverebély-szentkúti kegyszobor.