A háromcsillagos Hotel Opálban tartott tartott találkozót a veszprémi Pannon Egyetem és Károly Róbert Főiskola közösen szervezte. A konferenciára szakembereket, önkormányzatokat, egyházi képviselőket és civil szervezeteket hívtak meg. Bevezető előadásában dr. Raffay Ágnes, a Pannon Egyetem docense az Európai Unió által támogatott úgynevezett Recultivatur vallásturisztikai projekt tapasztalatait értékelte, amely nyolc uniós és nyolc unión kívüli ország együttműködésével valósul meg és idén júniusban zárul. Ám azt követően is új programok indításával folytatódik az együttműködés.
A Recultivatur ötletét az adta - mutatott rá az előadó -, hogy Európa kiemelkedően gazdag vallási örökségben, amelyet a turizmussal párosítva szeretnének bemutatni, illetve közelebb hozni az érdeklődőkhöz. Ennek szellemében vették számba a különböző vallási értékeket, esettanulmányokat készítettek és konferenciákat rendeztek. Kiemelte, hogy a hazai vallási turizmusban kiemelkedő szerepet játszik Székesfehérvár, Pannonhalma, Zirc, Veszprém és Tihany. Ezért fontos, hogy zarándokutakat szervezzenek, az érdeklődő turisták látogatásait felkarolják és ösztönözzék.
Gyöngyös egyházi értékei
A Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét átfogó észak-magyarországi turisztikai régió gazdag történelmi múlttal és hagyományokkal rendelkezik - emelte ki előadásában Domjánné dr. Nyizsalovszky Rita, a Károly Róbert Főiskola docense. A 2007-2013 közötti években jelentős vallásturisztikai fejlesztéseket valósítottak meg a régióban. Ebben fontos szerepet kapott Gyöngyös, amely jelentős egyházi értékekkel rendelkezik. A hat római katolikus templom mellett református, ortodox, illetve a megújításra váró nagy zsinagóga is van, melyre jelentős tervek készültek. A mátraaljai városban - amely püspöki település - kiemelkedő a központban található Szent Bertalan templom, amelynek kincstárát hamarosan új helyen nyitják meg. Ezt hazánk második leggazdagabb egyházi kincstáraként tartják nyilván.
Ezután Major-Kathi Veronika, a Károly Róbert Főiskola munkatársa, a Sagittarius projekt koordinátora beszélt a program jelentőségéről. Ez nemzetközi szinten a kulturális örökség feltárásával és ezzel kapcsolatban a helyi vállalkozások beindításával foglalkozik. Ennek érdekében nyolc országból húsz partner fogott össze. Hazánkban például az örökségvédelmi helyszíneket fűzték össze Debrecentől Pécsig. A hároméves projekt május végén zárul, de civil szervezeti formában tovább folytatódik.
A Duna-Limes projektről dr. Bujdosó Zoltán, a Károly Róbert Főiskola tanára számot be. Céljuk a Duna vonalán Magyarországon fellelhető római kori értékekhez kapcsolódó turisztikai termékek létrehozása és bemutatása. Az adottságokat figyelembevéve elsősorban a gyógyvizekhez, a borokhoz és a gasztronómiához kapcsolódó szakmai ajánlatokat tesznek. A projekt jelentőségét és eddigi eredményeit júniusban Almásfüzitőn, a római táborban nyílt nap keretében ismerheti meg az érdeklődő közönség.
Szentkút és a Mária Út szerepe
A konferencia második felében Dénes Anita, a Nógrád megyében levő Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése projekt munkatársa beszélt. Kiemelte, hogy a pályázati támogatással megvalósuló 2,5 milliárdos forintos program keretében a barokk templom és környezete a jelenlegi állapotában marad meg. Az úgynevezett liturgikus tér viszont teljesen megújul, konyhát és éttermet, konferenciatermet is építenek, továbbá szálláshelyeket nyitnak, illemhelyeket és ajándékboltot is létesítenek. A fejlesztéstől azt várják, hogy a Szentkúton évente megforduló nagyszámú érdeklődő zarándok hitét jobban elmélyítő környezetet alakítsanak ki.
A továbbiakban Szarvas Zoltán, a Mária Út Egyesület koordinátora a különleges, vonalas utat, mint attrakciót méltatta, amely országokat köt össze. Jelenleg a Gyöngyös-Abasár- Mátraverebély között építik ezt. Az egyesület pedig kézikönyvbe foglalt információkkal segíti a Mária Úton résztvevőket. Végül a résztvevők kerekasztal beszélgetést folytattak a vallás és a turizmus kapcsolatáról, valamint a vallási turizmus jelentőségéről.