ízérzékelés cikkek

Ezért nem mindegy, milyen színű tányéron szervírozunk
A felfedezésnek végső soron a válogatós emberek lehetnek a legnagyobb „haszonélvezői” - írja a Store Insider.

Az íz hatalma
Van, aki édesszájú, van, aki inkább a sós ízeket szereti. Az arányok teljesen megegyeznek Európában – derül ki a Coca-Cola megbízásából készült friss felmérésből*, amelyben tíz ország vett részt. Sokan kezdik a reggelt édességgel, de este kétszer annyian kívánják. Szívesen próbálunk ki újdonságokat, de ebben döntő szerepe van annak, hogy gasztroélményeinket megosszuk másokkal a közösségi oldalakon. Az európaiak 66%-a nem tudja, hogy hány alap íz van.
Az ízérzékelés az első ezer napban alakul ki
Az új tanévvel a menzareform is elindult: az egészségesebb ételek, a drasztikusan lecsökkentett só- és cukormennyiség vegyes fogadtatásra talált az érintettek körében. Sok gyerek nehezen barátkozik meg az új ízekkel, ezért inkább ott hagyják az ételeket, ami különösen a bölcsődés és óvodás korosztály esetében aggasztó, hiszen ők napközben az intézményben kapott étkezésekre vannak utalva. A szülők nagyon sokat tehetnek azért, hogy a gyerekek ne utasítsák el a reformételeket: az ízpreferenciánk nem a születésünkkor dől el, hanem az étkezési szokásaink alakítják folyamatosan. Már rövidtávon is eredményesek lehetünk, több zöldfűszer használatával például rövid idő alatt meg lehet szerettetni, el lehet fogadtatni a kevesebb sóval készült ételeket. A kisgyermekkorban kialakuló tudatos étkezés más szempontból is meghatározó szereppel bír: az élet első ezer napjában megvalósított táplálás és a rögzülő táplálkozási szokások nagy szerepet játszanak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás.
Az ízérzékelés az első ezer napban alakul ki
Az új tanévvel a menzareform is elindult: az egészségesebb ételek, a drasztikusan lecsökkentett só- és cukormennyiség vegyes fogadtatásra talált az érintettek körében. Sok gyerek nehezen barátkozik meg az új ízekkel, ezért inkább ott hagyják az ételeket, ami különösen a bölcsődés és óvodás korosztály esetében aggasztó, hiszen ők napközben az intézményben kapott étkezésekre vannak utalva. A szülők nagyon sokat tehetnek azért, hogy a gyerekek ne utasítsák el a reformételeket: az ízpreferenciánk nem a születésünkkor dől el, hanem az étkezési szokásaink alakítják folyamatosan. Már rövidtávon is eredményesek lehetünk, több zöldfűszer használatával például rövid idő alatt meg lehet szerettetni, el lehet fogadtatni a kevesebb sóval készült ételeket. A kisgyermekkorban kialakuló tudatos étkezés más szempontból is meghatározó szereppel bír: az élet első ezer napjában megvalósított táplálás és a rögzülő táplálkozási szokások nagy szerepet játszanak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás.

Az étel hangja javíthat az ízén?
Egy új tanulmány most bebizonyítja, milyen fontos szereppel is bír az ételek hangja, amikor beléjük harapunk, írja a Time.