A tudósok arra jutottak, hogy 2009 és 2018 között a világ mintegy 11 700 négyzetkilométernyi korallzátonyt veszített el. Ez több, mint amennyi korall jelenleg Ausztráliában él

Az "óceán Amazonasára" bukkant egy nemzetközi kutatócsoport egy Fülöp-szigeteki tengerszorosban, a térségben ugyanis olyan szuperkorallok nőnek, amelyek jól gyarapodnak a tengervíz magas szén-dioxid-szintje ellenére.

A Nagy-korallzátony koralljai nagyon érzékenyek a környezeti tényezők csekély megváltozására is. Az Ausztrália keleti partjai mentén élő korallállatok már a nyári hőmérsékletnél 1 Celsius-fokkal melegebb víz hatására is elkezdenek kifehéredni, ami a pusztulásuk előjele. Viszont a vörös-tengeri korallok sokkal jobban bírják a tengervíz melegedését – derül ki a Lausanne-i Egyetem kutatásaiból.

Eljött végre az idő, amikor a különlegesre kíváncsi utasoknak nem kell több ezer kilométer repülés után több száz kilométert buszozni, hogy eljussanak Egyiptom legújabb gyöngyszeméhez, Marsa Alamhoz; a Kartago Tours sokévi előkészületet követően, magyar piacon idén elsőként indít charterjáratot közvetlen leszállással a szinte még érintetlen üdülőhelyre. Ahol nem mellesleg a dugonggal szintén ismerkedhetnek. Róla majd később!

Nyolcvan kőkorallt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren egy román állampolgár csomagjában.

Tömegesen pusztulnak a korallok Délkelet-Ázsiában és az Indiai-óceánban - ausztrál tengerkutatók szerint a helyzet több mint egy évtizede nem volt ennyire súlyos.

Egy apró tengeri csiga tetemes károkat képes okozni a korallzátonyokon – állapították meg új-zélandi kutatók. A pusztítás mértéke meghaladja az éghajlatváltozás vagy a korallfehéredés okozta rongálást.