A végtelennek tűnő zöld táblák, a vízből kikandikáló növények, a napsütés és a békés, alföldi táj látványa azonnal lelassítja az embert. A rizsföldek tökéletes hátteret adnak ahhoz, hogy egy kicsit közelebb kerüljünk ahhoz, honnan is indul el az a rizsszem, amely végül a tányérunkra kerül.

A Békés vármegyei Szarvason alapította még a nyolcvanas évek legelején Valentinyi Károly a családi vállalkozást, azóta is itt, a Körösök mentén terem a magyar rizs.

Eredetileg rizstelepek tervezésével foglalkozott, így ismerkedett meg a rizsgabonával, majd valamivel később Árvai Zsuzsanna és Molnár Orsolya támogatásával belevágott a rizstermesztésbe. A minőség iránti elkötelezettségüknek köszönhetően később megépült a saját feldolgozóüzem is, amely 2002-től kezdve a vállalkozás fontos részévé vált.

A vállalkozást ma már Valentinyi Károly és lánya, Fruzsina közösen vezetik.

A Körös vidéke az Alföld klímája és a víz közelsége miatt kiváló a rizstermesztésre. Többek között ennek is köszönhető, hogy a lassan fél évszázados családi vállalkozás a lehető legjobbat hozza ki:

prémium minőségű, gluténmentes gabonát állítanak elő, környezettudatos szemlélettel.

Valahol Szarvas és Gyomaendrőd között járunk. Tari László rizstermesztő, a Valoryz egyik beszállítója első körben az „indiai rizsnél” és a bio rizsföldeknél megállva bemutatta a különböző vetési és árasztási módszereket.

„Régen, a hatvanas évek környékén, Magyarországon még 50-60 ezer hektáron termesztettek rizst. Úgy tűnt, hogy ez egy jó irány, de a privatizációk után visszaesett a terület, és ma körülbelül 3000 hektáron termelünk rizst az országban.” – derült ki, ahogy az is, hogy a rizs nem új növény Magyarországon. A török hódoltság idején jelent meg, és először Temesvár környéki mocsarakban kezdték termeszteni. 

Világszinten az egyik legfontosabb gabona

A föld lakosságának nagy része a „rice is life” szlogennel él – számukra a rizs maga az élet, magyarázta. Magyarországon viszont a termesztés mennyisége kicsi, a termesztési módszerek ellenben nagyon sokszínűek.

„A mi gazdaságunkban a nagyapám kezdett el rizst termeszteni kisebb területen. Saját tapasztalatai alapján alakította a módszereket, ezek nálunk mára egy teljesen egyedi rendszerré fejlődtek.”

– halljuk, majd megtudjuk, hogy a rizst többféleképpen is lehet vetni: gabonavetőgéppel a földbe szórva és utána elárasztani, vagy közvetlenül vízbe vetni.

Nem csak a vetési módszerek különbözőek, sok egyéb technológiai eltérés is van. Ami közös mindegyikben, hogy a rizstermesztés árasztásos körülmények között zajlik.

Sokan azt hiszik, hogy rengeteg víz kell hozzá, de valójában hatékonyan és takarékosan gazdálkodunk a vízzel

- mondja.

A víz az alapja mindennek, és látjuk, hogy távolabb, merre folyik a Körös, ahonnan az árasztóvizet veszik. A magasabban fekvő árracsatornából juttatják a vizet a rizsföldekre, míg a túloldalon találhatók a lecsapoló csatornák, amelyeken leengedik a felesleges vizet.

Az elfolyó víz tisztább, mint amikor bejött, mert a rizstelep természetes szűrőként működik

– teszi hozzá.

Így néz ki egy rizstelep 

Minden rizstelep kisebb egységekből áll: egy-egy rizstábla általában öthektáros „kockákra” van osztva. Ezeket külön lehet elárasztani vagy lecsapolni így, ha probléma van, csak egy-egy kis egységet kell kezelni.

A rizs vetése után kelesztőárasztást végeznek, ami azt jeleni, hogy egy tocsogós, iszapos állapotot hoznak létre, amiben a rizs csírázik. Amint kibújik és elér egy 10 centiméteres magasságot, kezdődhet az első árasztás, és onnantól kezdve folyamatos vízborítás alatt van a növény, egészen a betakarításig.

Az olyan biogazdálkodóknál, mint László, a vízgazdálkodás az egyik legfontosabb eszköz a kártevők és a gyomnövények ellen, mint a pajzsosrák, ami bár nem károsítja közvetlenül a rizst, azzal, hogy a víz alatti iszapot túrja, ki tudja ásni a rizs gyökerét. „Ilyenkor gyors lecsapolással védekezünk, mert a rákok nem bírják a szárazságot.”

A rizs igazán munkaigényes növény.

Minden rizstelepen van egy-két ember, akik folyamatosan figyelik a vízszinteket, árasztanak, lecsapolnak, és karbantartják a gátakat, de a gyenge minőségű földeken, mint amilyenek ezek is, a rizs az egyik legjobban hasznosítható növény.

Valentinyi Fruzsinától megtudjuk, hogy saját rizstermésük és Tari László mellett négy másik helyi termelőtől szerzik be rizst, így összesen hat termelőtől származó rizst dolgoznak fel az üzemükben.

A hagyományos, közepes szemű magyar fajtát, az M-488 magyar fajtát termeljük, mert jó a főzési tulajdonsága, nem esik szét, jó állaga van. Létezik még az M-225 vagy a Fruzsina nevű fajta is, amit itt helyben nemesítettek

– magyarázza, és hozzáteszi, hogy termelésük 90 százaléka exportra megy, főként Németországba, Horvátországba, Ausztriába, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, de most Kína is képbe került.

Magyarországon sok helyen inkább az olcsóbb, gyengébb minőséget keresik. Nálunk a bolti ár egy kiló rizsre körülbelül 800 forint, webshopban is nagyjából ennyi, míg egy diszkontáruházban (áfával) 450 forint körül van. Itt nálunk ennyiért nem lehet rizst adni, mert magasabb a termelési költség

– feleli, a kérdésre, hogy miért nem a magyar piacon értékesítik termékeik nagy részét.

A biorizsföldön Tari László elmondja, hogy a bio termesztés sokkal több munkával jár, több talajmunkát igényel, drágább eszközöket használunk, és kisebb a hozam is.

Viszont a végeredmény a jobb minőségű rizs, amiért megéri.

„A bio területeket folyamatosan karban kell tartani, lézervezérlésű gépekkel simítjuk el a földet, hogy teljesen egyenletes legyen a vízállás”, teszi hozzá.

Kiderül, Magyarország a rizstermesztés északi határán fekszik, de az Alföldön, különösen Szarvas és környéke, ahol a kedvező éghajlat, a sok napsütés, a vízzáró talajréteg, valamint a Tisza és a Körösök bőséges vízutánpótlása nem csak a rizsnek biztosít ideális körülményeket, hanem a rizsföldek mocsaras környezete gazdag élővilágnak is otthont ad, és védett vízi madarak számára biztonságos élőhelyet teremt.

A napot számos gasztronómiai élmény is gazdagítja, mind az itt termesztett rizsből készülő ételek: Sajben Csaba Nasi Gorengje, Huszár Krisztián paellája és Várvízi Péter maracujás, fehércsokis tejberizse.  

Irány az üzem

Eleinte nem volt saját üzemük, bérmunkában történt a tárolás, tisztítás, szárítás és maga a feldolgozás is, egyedül az alapanyag beszerzését végezték személyesen, de idővel meg kellett hozni a döntést, és létrejött a saját rizsfeldolgozó üzem.

„A kapacitásunkat fokozatosan kellett bővítenünk, ahogy egyre nagyobb megrendelések érkeztek”

– meséli Fruzsina -„Miután kinőttük ezt a bérelt üzemet, 2018-ban megépítettük a saját szárító-, tisztító- és tárolóüzemünket.

Megtudjuk, hogy az új üzem 2023 elejére készült el. „Itt megdupláztuk a kapacitásunkat, és kialakítottunk egy olyan minőségbiztosítási rendszert, amely megfelel a külföldi és hazai partnerek szigorú elvárásainak. A gyár energiafelhasználásának 68 százalékát megújuló energia biztosítja: részben a napelemek, részben pedig a geotermikus rendszer, amely a fűtést is ellátja.

Az üzem teljesen automatizált, a folyamatokat egy kicsi, ötfős, de annál lelkesebb csapat irányítja. A partnerek maguk választják ki a rizs silóját, amelyet szigorú vizsgálatoknak vetnek alá. „Ellenőrizzük a szermaradványokat, toxinokat, nehézfémeket és mikrobiológiai tisztaságot. Már a héjas rizsnél kiszűrjük a problémás tételeket, így garantálva a valódi bio minőséget.” – mondja a tulajdonos.

Az üzemben semmi nem vész kárba – minden mellékterméket hasznosítunk, a teljes folyamat átlátható, tiszta és precíz.

A szakmai nap végén Szász Máté biológus„Toxikultúra” címmel tartott előadáson többek között a vegyszerek túlzott használatáról és arról is beszélt, hogy miért veszélyesek az Ázsiából származó gabonák. Elmondta, hogy a globális rizstermelés 90 százalékát Kína és India adja, míg a legmagasabb arzéntartalmú rizsek Bangladesh, Tajvan, Kambodzsa, Vietnám, Thaiföld és Kína egyes részeiről származnak. 

Ennek oka, hogy ezeken a területeken felületesebb az élelmiszerbiztonsági kontroll, illetve mivel messzebbről érkezik- hosszabb ideig tárolják; így vagy több lesz benne a mérgező vegyület, vagy több növényvédőszert alkalmaznak.

Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági szabályozása világviszonylatban is szigorúnak számít, de a Valoryz analitikai profilja még az elvártnál is sokkal részletesebb, és határérték választásuk sem átlagos- minden érték a bébiételhez viszonyított, valamint minden silót bevizsgálnak, amely szintén nem szokványos. Ugyanakkor nagyon fontos, emelik ki, hogy a fogyasztók tudatosabban válasszanak, és figyeljenek arra, honnan származik az étel és az összetevő, ami a tányérra kerül.