Ez az eredmény reményt jelent arra, hogy a világ koralljai (vagy legalábbis néhányuk) túl fogják élni a következő évtizedekben várható melegedést. Felmelegítettük a Nagy-korallzátonyról származó korallok vizét a nyári maximumhőmérséklet fölé egy fokkal, és néhány héten belül pusztulni kezdtek. Felmelegítettük a Vörös-tengeri Akabai-öbölből származó korallokat is egy fokkal, de nem látszott rajtuk semmi. Így még egy fokkal emeltük a hőmérsékletet. Bár erre már tényleg meg kellett volna halniuk, de ehelyett még boldogabbnak is tűntek. Aztán három fokkal melegítettük, és úgy éreztük, hogy ez már nevetséges. Azt gondoltuk, hogy ilyenkor már rég el kellett volna pusztulniuk, de a stressznek semmi nyoma nem látszott rajtuk. Így tovább melegítettük a vizet – idézi a kutatás vezetőjét, Anders Meibomot a Guardian.

Vagyis a kutatók, látva, hogy a korallok a vártnál sokkal jobban viselik a melegítést, szép lassan megfőzték őket. Az izraeli Eilati Egyetemmel közösen végzett kísérletben végül egészen a nyári maximum-hőmérsékletnél hét Celsius-fokkal melegebbre tudták hevíteni a korallok vizét anélkül, hogy nekik bajuk származott volna ebből. Ezek az eredmények megerősítik a Vörös-tengeri búvárok tapasztalatait. Noha a Vörös-tenger felszíni hőmérséklete a világtengerekkel azonos ütemben melegszik, onnan még sohasem jelentettek az ausztráliaihoz hasonló kifehéredési járványokat. Vagyis feltételezhető, hogy a Vörös-tenger koralljai jobban ellen fognak állni az éghajlatváltozásnak, mint a másutt tenyésző korallok.

Meibom így folytatta a szakmai értékelését. Rádöbbentünk, hogy, ez hihetetlen helyzet. Megtaláltuk a bolygó egyetlen korall-ökoszisztémáját, amelynek lesz esélye kibírni azt a 2-3 fokos többlethőt, amivel – és ez már tagadhatatlan – meg kell küzdenünk az évszázad végéig. Persze a Vörös-tengeri korallok túléléséhez az is kell, hogy a környező országok (amelyek nem mindig ismerik el egymás létezését) összehangolják a környezetvédelmi erőfeszítéseiket, és ne szennyezzék a tengert.