Az on-­line uta­zá­si iro­dák hon­lap­ja­it el­vi­leg azért ta­lál­ták ki, hogy a le­en­dő ügy­fél meg­me­ne­kül­jön több­ki­ló­nyi pros­pek­tus be­gyűj­té­sé­től és bön­gé­szé­sé­től, más­részt, hogy friss in­for­má­ci­ók­hoz jus­son. Nem hát­rány per­sze a fi­ze­tés és az ügy­in­té­zés meg­könnyí­té­se sem. A bő­sé­ges adat­bá­zis mel­lett az át­te­kint­he­tő­ség és a lát­vány sem mel­lé­kes.

A He­ti Tu­riz­mus­tól bú­csú­zó fő­szer­kesz­tő. (Ugyan­is az ál­ta­la szer­kesz­tett leg­kö­ze­leb­bi lap­szám, amit ja­nu­ár ele­jén vesz­nek majd kéz­be, már a 2heti Tu­riz­mus cí­met vi­se­li.) Va­gyis a rend­szert és pe­ri­o­di­kát vál­tó fő­szer­kesz­tő port­ré­ja kö­vet­ke­zik, e ro­vat tör­té­ne­té­ben elő­ször, a kol­le­gi­a­li­tás okán, te­gez­ve.

Az ötcsillagos Parádsasvári Kastélyszálló jelmondatát egy királyi látogatásnak köszönheti. (1917-ben IV. Károly és felesége, Zita királyné szállt meg itt.) A szlogen: Ahol valaha a király volt a vendég, ma a vendég a király!

„Éle­tem a cso­dák so­ro­za­ta. S ez át­se­gít a leg­na­gyobb ba­jo­kon is. Sőt, ma már tu­dom, hogy ha va­la­mi rossz tör­té­nik ve­lem, ar­ról ké­sőbb majd ki­de­rül, hogy csak va­la­mi jó­nak a kez­de­te.”