Súlyos válság fenyegeti a brit sertéságazatot, miután a kelet-európai munkavállalók kivándorlása henteshiányhoz vezetett.

A hazai termelők hónapok óta veszteségesek, a szektorban eluralkodott a kilátástalanság. A Kínában megjelent afrikai sertéspestis és a brutálisan megemelkedett takarmányárak felbolygatták a globális és az európai piacot.

Az ünnepek közeledtével ismét indul az immár hetedik éve zajló a sertéshús fogyasztást népszerűsítő kampány. Ezen időszaka alatt 7-8 kilogrammal nőtt Magyarországon az egy főre jutó sertéshús fogyasztás.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) sertéshús fogyasztásösztönző kampányának részeként szervezett mai „Merre tovább sertéságazat?” konferencián elhangzott: a kedvező piaci folyamatok, az export és a beruházási kedv élénkülése, valamint egyes szabályozói döntések, mint például az áfacsökkentés eredményeként kedvező irányba mozdult el a hazai sertéságazat.

1990 tavaszán mindösszesen 198 mangalica volt az országban, a tenyésztés újraindítása után mostanra évente 60 ezer hízót vágnak le, ami a teljes sertésállomány 2 százaléka. Napjainkban az egyik legnagyobb gond a hamisítás: míg a szürke marhából készült termékek körében működik az eredetigazolási rendszer, a mangalica sertésre nincs ilyen terméktanúsító - hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

Már hat vállalkozás szerezte meg az új, Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy használati jogát. Az új védjeggyel a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a magyar sertéshús magas minőségét kívánja garantálni. A védjegy használatának jogát olyan cégek kapják meg, amelyeket a bíráló bizottság erre alkalmasnak minősített, és számukra a VHT elnöke odaítélte a jogot.

Ebben az évben 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre a sertésprogramra - közölte Horváth István, a program végrehajtásáért felelős miniszteri biztos április 15-én, Budapesten – adta hírül az MTI.

A vidékfejlesztési stratégia kiemelten fontos része a „Fogyasztói szemléletformálás program”, amely több társadalmi és gazdasági célt ötvöz, főként a magyar élelmiszerek fogyasztásának növelése érdekében. A stratégia része egyebek között a genetikai állomány javítása, a termékek piacra jutási feltételeinek könnyítése, a kiváló magyar sertéshúst jelölő védjegy kidolgozása, és még számos intézkedés, amely a magyar sertéságazat helyzetét hivatott javítani.

A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy garantálja ezentúl, hogy az ezzel a jelzéssel ellátott sertéshúsok és sertéshús készítmények megbízható, felelős magyar gazdaságból származnak, előállításukat rendszeres, szigorú és folyamatos ellenőrzés kísérte, útjuk pedig az élőállattól a vásárlásig nyomon követhető. A KMS védjegy segíti a fogyasztókat abban, hogy átlagon felüli minőségű, hazai terméket választhassanak. Ezt alátámasztja az Ipsos Piac- és Véleménykutató Intézet magyar lakosság körében végzett kutatása, amelyből kiderül, hogy a vásárlók 63%-a bizalommal fordul a minősítő védjegyek felé, vásárlásai során keresi azokat és hajlandó lenne akár 8%-kal is többet fizetni a védjeggyel ellátott termékért. A Kiváló Magyar Sertéshús védjegyet a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából 2014 márciusától a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezeti be.