Az Agrárszektor Bóna Szabolccsal, a Rábapordányi Mg. Zrt. vezérigazgatójával, Horváth Istvánnal, barbacsi tenyésztővel és Laczi Róberttel, a Pigmark Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgetett a kialakult helyzetről, illetve arról, mi jelenthetne megoldást a hazai sertéságazat megmentésére, és hogyan élhetnék túl a jelenlegi helyzetet a magyar sertéstartók.

A jelenlegi magyarországi sertéshelyzet elemzéséhez érdemes visszamenni egészen 2019-ig, amikor is nagyon jók voltak a felvásárlási árak hazánkban, köszönhetően annak, hogy Kínában megjelent a sertéspestis, elkezdték kiirtani az állatokat, és rengeteg sertést vásároltak fel Európából – mondta az Agrárszektornak Laczi Róbert. 2020 áprilisára azonban begyűrűzött a koronavírus-járvány a kontinensre, és őszre 20 százalékot estek a sertésárak. Ha mindez nem lenne elég, Németországban is megjelent a sertéspestis, ez pedig további 30 százalékos esést eredményezett, ráadásul Kína teljesen minimálisra csökkentette az európai exportot.

Az i-re a takarmányárak emelkedése tette fel a pontot, gyakorlatilag felrobbant a gabonapiac, emellett folyamatosan emelkednek a bérköltségek is. Jelenleg egész Európában és Magyarországon is veszteségeket termelnek a sertéstelepek, sokaknak már likviditási problémái vannak, és a kifizetések is nehézséget okoznak. A bankok egyre távolabb kerülnek, egyre óvatosabbak lettek, nem bíznak már úgy ebben az ágazatban, mint korábban. Nem jók a kilátások, és igazából nem tudjuk, hogy hol lesz ennek a vége – emelte ki a szakember. Kitért arra is, hogy az energiaválság, ami jelenleg van, 2022-ben újabb olaj lehet a tűzre, 2-3-szoros emelkedés van ugyanis a villamos- és gázárakban egyaránt. Mindezek óriási költséget jelentenek egy-egy sertéstelep életben, ami tovább nehezíti a gazdák életét.

Bizonytalanság az ágazatban

Bóna Szabolcs szerint az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy amikor Magyarországon először azonosították a sertéspestist vaddisznóban, automatikusan kizárásra kerültünk azokról a távol-keleti piacokról, ahol a magyar vágóhidak közül többen is jelen voltak. Ugyanakkor a jelenlegi hazai sertésállomány már nem lenne szabad, hogy exportpiaci függőséget okozzon, hiszen 2018 óta már „csak” önellátóak vagyunk sertéshúsból. A szakember hozzátette, a magyar sertéságazat helyzetére óriási hatással van a német piac alakulása, az európai ármeghatározásban ugyanis hatalmas szerepük van. Emellett Kínáról sem szabad megfeledkezni, ahol jelenleg nagyon magas a fagyasztott hús készlet, ami talán decemberre fog majd kiürülni, és ha ez így van, akkor ők ismételten vevőként legkorábban csak 2022 elején fognak megjelenni a külső piacokon, így Európában is. Addig az a hústöbblet, ami jelenleg Európában van, folyamatosan nyomni fogja a belső piacokat.

Hatalmas bizonytalanság van az ágazatban azzal kapcsolatban, hogy mikor indulnak újra a távol-keleti importok, mert az fogja megoldani az európai sertéstöbbletet. Az európai sertésipar 120-125 százalékon termel a felhasználáshoz viszonyítva, és ez a többlet jelenleg keresi a helyét. Bóna Szabolcs úgy látja, az egyik legnagyobb probléma jelenleg, hogy Magyarország nem tud elszakadni a német tőzsdei ártól.

Piacvédelmet szeretnének

Horváth István elmondta, annyira lent van most a sertés ára, hogy önköltség alatt vannak a termelők, és nem tudni, ki, meddig fogja ezt bírni. Hozzátette, az európai piacon most a spanyolok termelik a legtöbb sertést, jelenleg azonban ők sem tudnak szállítani a kínai piacra, ez pedig folyamatosan nyomja az európai piacot.

Ennél rosszabb dolog nincs, mint ami most történik a hazai sertéságazattal, itt már csak az segíthet, ha összefogunk, másképp ugyanis nem tudjuk megvédeni a hazai piacokat, és fél éven belül lenyelnek bennünket. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyekkel mindenki meg tudja védeni a saját piacát, és ne tudjon bejönni a disznó külföldről Magyarországra. Muszáj, hogy normális árat kapjunk a sertésért, és habár tudom, hogy az élelmiszer-áremelés fájni fog, de másképp nem tudunk működni.

Horváth István kiemelte, új jogszabályokra lenne szükség, jelenleg ugyanis Magyarországra bárki hozhat be húst, ezt azonban nagyon keményen szabályozni kellene, a hazai termelők ugyanis nem tudják felvenni a versenyt az olcsó import hússal. Hozzátette, ha ez így megy tovább, egyre több termelő fogja feladni, mert szép lassan elfogy majd az anyagi forrás mindenkinél.

Túlélési lehetőségek

A túlélés csak úgy lehetséges, ha az ágazat valamilyen úton-módon kap egy nagyon komoly tőkeinjekciót. Emellett mindenképpen szükséges lenne a szektorban egy forgóeszközhitelre, ami nem egyszerű történet, hiszen nehéz egy olyan ágazatot finanszírozni, amelyik 2021-ben eddig az év minden napján veszteséges volt. Úgy gondolom, a termékpálya jövedelemelosztását is valamilyen szinten szabályozni kellene, hiszen ha ebben nem történik valamilyen előrelépés, akkor igen nagy probléma lesz– közölte Bóna Szabolcs.