Magyarországnak 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szüksége, nagyságrendileg ennyi a stabil növekedést biztosító beruházások munkaerőigénye - ismerteti a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

A Deloitte Big Quit felmérése arra kereste a választ, hogy mekkora önkéntes felmondási hajlandóságot mutatnak a magyar munkavállalók jelenleg, mely munkavállalói csoportok a legérintettebbek, melyek a felmondáson való gondolkodás fő okai, és hogyan kapcsolódik ez a hibrid munkavégzéshez.

A munkáltatók többsége béremelést tervez az idén, és erre számítanak a munkavállalók is a jelentős áremelkedések miatt. Az a vállalat, amelyik az inflációnál kisebb béremelést ad, a fluktuáció növekedésével nézhet szembe, a Wyser munkaerőpiaci szolgáltató felmérése szerint.

A következő egy évben a nagyvállalatok több mint 10 százaléka számol a munkatársak létszámának növelésével, sőt, majdnem kétharmaduk 10 százaléknál nagyobb létszámbővítésben gondolkodik. Derült ki a K&H felméréséből. A megfelelő alkalmazottak felkutatása azonban kihívást jelenthet az egyre feszesebbé váló munkaerőpiacon.

Annak ellenére, hogy a vállalatok nem igazán bíznak a gazdasági helyzet rövid távú stabilizációjában, egyre többen tervezik új munkaerő felvételét Magyarországon is. A Regus Business Confidence Index kutatás szerint a hazai cégek körében egyre inkább nő az igény a rugalmas formában foglalkoztatott munkavállalók iránt.

Az év végéig már nem várhatók különösebb változások a magyar munkaerő-piacon a Manpower friss Munkaerő-piaci Felmérése szerint.

Május elsején az utolsó régi tagállamok, Németország és Ausztria is feloldják munkaerőpiacuk korlátozását az új tagállamok munkavállalói előtt. Andor László szerint Németországnak csakis előnye származik a lépésből, mindez a szakképzett munkaerő elvándorlása miatt inkább az új tagállamokban okozhat problémákat.