Németországnak csakis előnye származik munkaerő-piacának teljes megnyitásából, az eddigi korlátozások május elsejei eltörlését Németországnak nem fenyegetésnek, hanem esélynek kell tekintenie - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásáért felelős tagja a Berliner Zeitung című német lap hétfői számában megjelent interjújában.

Szerinte a munkaerő-piacait már korábban megnyitó  tagországok példája bizonyítja, hogy az intézkedés semmifajta zavart nem okozott, sőt gazdaságaik profitáltak  az új munkaerő beáramlásából. Andor László kijelentette: Németország esetében a bizottság mintegy 100 ezer új munkavállaló bevándorlásával számol. Mindez nem okozhat gondot, sőt a szakképzett munkaerő hiánya és a lakosság elöregedése miatt még kívánatos is lehet - fogalmazott a magyar biztos, aki szerint a korlátozások megszüntetése a német munkaerő-piacon semmilyen torzulást nem fog eredményezni.

Az interjúban Andor László utalt ugyanakkor a munkaerő szabad áramlásának másik oldalára, illetve konkrétan arra, hogy mindez problémát okozhat az új tagállamok számára. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy sok kelet-európai ország már most orvosokat, illetve más egészségügyi alkalmazottakat veszít, azaz olyan munkaerőt, amelynek kiképzése sok pénzbe került.

A biztos szerint az ilyen torzulások ellen az érintett országoknak valamit léphetnének. Andor László szerint azonban csakis ösztönözni lehet például a fiatal orvosokat arra, hogy az hazai egészségügyi szektorban dolgozzanak. Kényszeríteni azonban nem szabad őket az otthonmaradása - fogalmazott a magyar biztos, aki ezzel összefüggésben a szabad áramlást az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányának nevezte.

Az úgynevezett régi tagállamok közül Ausztria mellett Németország korlátozta a leghosszabb ideig - pontosan hét évig - munkaerő-piacára való bejutást a 2004-ben csatlakozott keleti tagországok, köztük Magyarország munkavállalói előtt. A korlátozok május első napjától végérvényesen megszűnnek.