Egy év alatt átlagosan több, mint harminc százalékkal növelte a munkavállalói béreket a vállalat.

A Budapest Airport vezetősége a jelenlegi gazdasági helyzetet mérlegelve rendkívüli, 10 százalékos béremelés mellett döntött, amely már 2022 októberétől érvénybe lép a BUD csoport munkavállalói esetében.

A repülőtér-üzemeltető februárban sikeresen megállapodott az üzemi tanácsokkal és szakszervezetekkel az idei bérfejlesztés mértékéről. Így átlagosan 13 százalékkal magasabb bérrel számolhatnak a BUD csoport dolgozói 2022 márciusától, egyes területeken pedig a béremelés mértéke a 15 százalékot is eléri.

Tízből hét cégnél emelték a fizetéseket 2021-ben, és ugyanekkora azoknak a vállalatoknak aránya, ahol ez idén is kilátásban van. 2022-ben a béremelés jellemzően egész cégre kiterjedő lesz. A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók – derül ki a Profession.hu friss, januári kutatásából, ami során több mint 500 cég mondta el véleményét és terveit.

Az elmúlt év negyedik negyedévében 1441 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9 százalékos növekedést jelent a 2020 hasonló időszakában tapasztalt 1322 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval mérsékeltebb ütemben változtak a bérek: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2020 negyedik negyedévéhez képest 4,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A nyári hónapokban hirtelen megnőtt a forgalom a szálláshelyeken, munkaerőt viszont alig találni. A magasabb bérek jelenthetik a mézesmadzagot, bizonytalan azonban a bevételek növekedése. Ördögi körben a szakma.

A járványhelyzet és az ebből adódó járványügyi korlátozások a szállodákat nem csupán a hirtelen bezuhanó kereslet és az ebből következő bevételkiesés miatt érintették negatívan. Meghatározó problémának bizonyul a szektort érintő bizonytalanság kapcsán kialakult munkaerőhiány, mely a fővárosban érzékelteti leginkább a hatását. A szállodák üzemeltetői béremelésekkel és átcsoportosításokkal törekednek a helyzet megoldására.

Kolumbiától az Egyesült Államokon át Japánig, Olaszországtól Németországon és Belgiumon át Angliáig sztrájkolnak ma a gyorséttermi dolgozók és az ételfutárok – adta közre mások mellett a BBC.

A munkavállalók véleményét kéri a légitársaság a fizetési javaslatról, hogy véget vessen a sztrájknak.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint a többi ágazatnak is fel kellene zárkóznia a turizmushoz, különben eltorzul a munkaerőpiac, a már most is jelentős létszámválság pedig több területen fokozódhat.

Januártól az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók, az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá - olvasható a Magyar Idők oldalán. 

A szállodások közgyűlésén Kovács István, az MSZÉSZ főtitkára ismertette azt a felmérést, amely a tagság körében vizsgálta a munkaerőhelyzetet. A reprezentatív felmérésre a tagság 25%-a válaszolt. Általánosnak tekinthető a munkaerőhiány, és a béremelés sem biztos, hogy mindenkinek segítséget jelent - derült ki.