Ahogy mi is beszámoltunk róla, januártól az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók, az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá - mondta Hülvely István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) ügyvezető elnökségének tagja. 

A hírre reagált a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) is.  Buday Pálné, a KASZ alelnöke, a Magyar Időknek elmondta, hogy a turizmusban tervezett, 240 ezer forintos bérminimummal sokkal vonzóbb lesz rengeteg olyan dolgozónak, aki kiábrándult a kereskedelemből, és a jövedelme még mindig nem versenyképes.

Mint mondta, ezért reprezentatív szakszervezetként kezdeményezik a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság összehívását annak érdekében, hogy – hasonlóképpen a szállodásokhoz, illetve a vendéglátósokhoz – külön megállapodás születhessen a szektorban dolgozók legalacsonyabb juttatásának emeléséről.

"A többi ágazatnak is fel kellene zárkóznia a turizmushoz, különben eltorzul a munkaerőpiac, a már most is jelentős létszámválság pedig több területen fokozódhat. Eddig az ipar és a külföldi munkalehetőségek szívták el a boltokból, áruházakból a szakembereket és már a képzettség nélküli dolgozókat is. Arra is fel kell készülni, hogy – akár rövid átképzés után – jövőre a turizmusban helyezkednek el azok, akikre itt volna szükség" – fejtette ki Budayné. 

Az alelnök vázolta, hogy a kiskereskedelemben nincs ágazati kollektív szerződés; korábban készült ugyan egy tervezet, az azonban inkább a munkavégzés szabályaival volt kapcsolatos. Szavai szerint nagyon időszerű lenne a bérek rendezése, akár úgy, hogy egységesen szabályozzák, mivel például az eladások nagy részét bonyolító láncok – közülük is a legnagyobb foglalkoztató, a Tesco – nem hajlanak rá, hogy nagyobb bérfejlesztésekkel tartsák ezen a területen a munkavállalókat.