A munkaadói oldal tervezett vállalása szerint a januári országos emelés mellé úgynevezett garantált bérkiegészítést rögzítenének az ágazati kollektív szerződésben.
A foglalkoztatottak javára szóló, tízezrekben jelentkező nettókereset-emelkedésről szóló megállapodás mindenkire érvényes lesz, aki a kétoldalú bizottságban képviselteti magát, illetve aki önként csatlakozik.
A kormány hozhat döntést a szociális partnerek párbeszédfórumán megkötött kollektív szerződés kötelező kiterjesztéséről az egész ágazat számára, ezt a párbeszédbizottság kezdeményezni is fogja - mondta Hülvely István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) ügyvezető elnökségének tagja.
A jelentős fizetésemelés nem csupán az újonnan érkező szakmunkásokat érintené. Így például a területen alkalmazott bérpiramis szerint az, aki már teremfőnökként dolgozik, a következő évben arányosan többet kell kapjon, mint az új kollégák vagy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak - hangsúlyozta.
Hülvely István szerint a jövedelmek kifehérítését célzó, drasztikus ágazati béremelés azért is lesz fontos versenyképességi tényező, mert rövid időn belül helyzetbe hozza a tisztességes adófizető cégeket a turizmusban köztudottan széles spektrumú szürkezóna szereplőivel szemben.
"Habár a munkaerőpiac a nyitott határoknak köszönhetően az elmúlt évtizedek során alaposan átalakult, Magyarország számára mégis új jelenség, hogy az egyes ágazatokban nincs elegendő munkaerő. Mivel a nyugat-európai gazdaságokhoz képest a hatékonyság szempontjából van még hová fejlődnünk, ezt a munkaerő-kihasználtság tekintetében is figyelembe kell venni" – fogalmazott.
Elmondta, hogy a hazai szálláspiac, de főként a vendéglátóipar erősen a szürkegazdságban mozog, ami a munkaerőpiacot nem jó irányba tereli. Kiemelte, hogy manapság azoknak a munkaadóknak, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezáltal versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak.
A szállodaszövetségnél úgy látják, itt az ideje, hogy fehéredjen a stratégiai ágazat, mert hiába bővül a tiszta piac és javulnak a turisztikai eredményeink, ezzel párhuzamosan nőne a szürke- és feketezóna is, azonban annak kiszolgálására nem áll rendelkezésre kellő számú munkaerő.
"Az nem megy tovább, hogy miközben mintegy 30 százalékkal több munkavállalóra lenne szükségünk, adóelkerüléssel is versenyben lehet maradni. Ez torzítja a nemzetgazdaság teljesítményét, ezért a kormányzat részéről felesleges luxus megengedni a szürkefoglalkoztatást" – mondta.
A szálloda- és vendéglátóipar jelentős része ezt vallja, ezért az MSZÉSZ több javaslatot dolgozott ki, amelyeket a Magyar Turisztikai Ügynökség elé terjesztettek.
Miként januártól a vendéglátás áfája öt százalékra csökken, az éttermi tevékenységhez számos esetben szorosan kapcsolódó szálláshely-szolgáltatásnál is az egységesített, 5 százalékos forgalmi adót tartjuk optimálisnak 2018-tól.
Az egyik oldalról ugyanis fontos, hogy olyan mértékű legyen az áfakulcs, amit nyugodt szívvel be lehet ütni a pénztárgépbe, azonban nem akarunk a költségvetésnek sem kárt okozni. Emellé, akárcsak a vendéglátósok, januártól a szállásadók is vállalnák az állami fejlesztésekre szánt, 4 százalékos központi turisztikai hozzájárulás megfizetését. Így a garantált béremeléssel és más, szakmai szempontból is indokolt javaslatainkkal együtt az áfacsökkentés a büdzsének nullszaldós eredményt hozhatna – vázolta.
Forrás: Magyar Idők
