Bár júniusban már elkezdett felpörögni a hazai turisztikai szektor, a vezető szállodás cégek egyelőre nem kezdték el nagyüzemben visszavenni a korábban elküldött alkalmazottakat, ennek az is az oka, hogy nagyon nehezen találni szakképzett munkaerőt. A statisztikai hivatal adatai szerint az idei első negyedévben 50 ezerrel kevesebben dolgoztak a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén, mint egy évvel korábban. "A bizonytalanság az, ami most is sokakat visszatart attól, hogy a turizmus vagy a vendéglátás területén vállaljanak munkát" - nyilatkozta a G7-nek Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének júliusban megválasztott elnöke. Szerinte azoknak, akik az elmúlt másfél évben elhagyták a szakmát, a 95 százaléka nem is akar visszatérni. Ez alsó hangon 30-35 ezer embert jelent, ennyi alkalmazott biztos hiányzik most az ágazatból. A hiány teljesen általános, lényegében minden területre kiterjed.
A kialakult helyzet a szektoron belüli konfliktusokat is élezik. A szállodások nehezményezik például, hogy az étteremnyitást követően olyan vendéglátósok csábították el a leállás idején általuk fizetett alkalmazottaik egy részét, akik a járvány kezdetén az első pillanatban elküldték szinte minden munkatársukat. Emellett egyfajta Budapest-vidék verseny is kibontakozóban van. Ahogy a 25 legnagyobb cég adatiból is látszott, az előbb éledező vidéki szállodák a felvételeket is előbb kezdték meg, és ezek a vállalatok is tudtak alkalmazottakat elcsábítani a fővárosi hotelekből.
Mindez azt jelzi, hogy a hiány miatt rendkívül erős a verseny a szektorban a munkaerőért, különösen a jól képzettekért. Ez durván felhajtja a béreket, hiszen a cégeknek egymásra kell licitálnia az új munkatársakért. Nemcsak az új belépőknek kell azonban többet fizetni: ha a hotelek el akarják kerülni a bérfeszültséget, akkor a meglévő munkatársak fizetését is emelni kell. Különösen fontos ez egy olyan demoralizáló időszak után, mint amilyen a tavalyi járványhelyzet volt a szállodaiparban: a régi munkatársak nem érezhetik azt, hogy miután hónapokig kitartottak a leállás idején is munkaadójuk mellett, az kevésbé becsüli meg őket, mint a frissen érkezőket.
Baldauf Csaba a G7-nek azt mondta: masszív kétszámjegyű béremelkedés várható a szektorban. Az általa vezetett alsópáhoki Kolping Hotelben például már a júniusi nyitásnál 10 százalékos általános fizetésemelés volt, és ezt valószínűleg januárban is meg kell majd ismételniük. A most felvetteket azonban még így sem könnyű maradásra bírni, nagyon nagy a fluktuáció: a tapasztalatok szerint az új munkatársak kétharmada nem tölti ki a próbaidejét, és az első 3 hónapban kilép.
Ráadásul ez messze nem a folyamat vége. Ha Budapesten is jobban beindul a turizmus, akkor még nagyobb lesz a verseny a munkaerőért az országon belül, és ha jobban lehet mozogni Európán belül, tőlünk nyugatabbra kelet-európaiakkal próbálják majd betölteni az üres állásokat. Ez pedig Magyarországon tovább ronthatja a szállodák szempontjából amúgy is rossz munkaerőpiaci helyzetet, és még feljebb hajthatja a béreket.
"Emelkednek a bérek, hatalmas az igény a szakképzett munkavállalókra, viszont a bevételek ezzel egyáltalán nem növekednek arányos mértékben. Nagyon veszélyes spirálba sodródhatunk, átgondolt, hosszútávú felépülést szolgáló, külső segítségre lenne szükség" – mondta a G7-nek Blandl Judit, a Mellow Mood Hotels igazgatója.
A szektor számára a kormányzat tavaly adott olyan kedvezményeket és támogatásokat (még ha ezek jelentős része nem is iparágspecifikus volt), amelyek segítették a túlélést, a munkaerő-helyzet kezelésére azonban ezek nem elegendőek. Baldauf Csaba a G7-nek azt mondta: a szövetség szeptember 1-jei ülésén napirendre veszi ezeket a kérdéseket, és utána a kormányzathoz is igyekeznek majd eljuttatni álláspontjukat.
Forrás: G7
