Biztató, hogy minden régióban nőtt a foglalkoztatotti létszám, és jövőre is bővítést terveznek a legtöbben. Az ágazatban az átlagkereset bruttó 2,3 millió forint/év bruttó járulékok nélkül. Nyugat-Magyarországon magasabb az átlagbér, és eléri a 2,7 millió forintot, míg Budapesten is valamivel kevesebb ennél (2,64 millió). Ez az összeg 25%-kal kevesebb, mint a mint a nemzetgazdasági átlag!
A megkérdezettek 2/3-a alkalmaz szervízdíjat, és ennek 10% az átlagos mértéke. Béren kívüli juttatásként főleg térítésmentes étkezést és karácsonyi jutalmat adnak a munkáltatók, mást nem nagyon.
Mindezen után nem is csoda, hogy a válaszadók 93%-a munkaerőhiányt tapasztal! Főleg szobatakarítók, pincérek, szakácsok, recepciósok hiányoznak. A munkaerőhiányt jövőre részben több gyakornok foglalkoztatásával igyekeznek megoldani. Gond viszont, hogy nincs elég tanuló, mivel kevés a mestervizsgával rendelkező oktató a szállodákban.
A közelmúltban bejelentett jövő évi adószabályok értelmében 5%-os járulékcsökkentés mellett a minimálbér 15%-os emelése, valamint a szakmai bérminimum 25%-os emelése lép életbe 2017-ben. Ez többek szerint elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára jelent majd nehézséget, míg a nagyvállalatok könnyebben ki tudják majd gazdálkodni a magasabb béreket.
Csak a pénz?
Tényleg csak a pénz számít? – tette fel a dolgozók megtartásával kapcsolatban a kérdést a hallgatóságnak Meszlényi Zsolt tréner. Előadásából kiderült, hogy a dolgozói elégedettség legalább annyira fontos, mint az anyagi megbecsülés, és a vezető felelős azért, hogy milyen légkör alakul ki a munkahelyen. A dolgozók megtartása azért is lesz egyre fontosabb, mert egyre kisebb létszámúak az iskolából kikerülő korosztályok, akik között ráadásul egyre magasabb a speciális nevelési igényűek aránya.
A mostani általános iskolások 12%-a olvasási, írási vagy számolási problémákkal küzd, ők nehezen fognak nyelvet tanulni és pénzkezelő munkakörök sem nekik valók lesznek. Ezért kell megbecsülni a meglevő dolgozókat, el kell beszélgetni a kilépőkkel, meg kall próbálni visszatartani őket, vagy legalább kiszedni belőlük, mi a távozásuk oka, mit kellene változatni a szervezeten belül.
Hiányzó munkaerő
Az előadás után kerekasztal-beszélgetés kezdődött a munkaerőhiányról. a büki Hotel Caramellt igazgató házigazda Glázer Tamás elmondta, hogy komoly problémák vannak helyileg, még országos átlagnál is nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Ausztria elszívó hatása működik, de már Kelet-Magyarországról sem lehet hozni megfelelő munkaerőt. „Fizetjük a bejárást már Vas megyén kívülről is” – mondta az igazgató, de igény esetén szolgálati szállást is biztosítanak.
Fazekas Lajos, a szállodát is üzemeltető Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy elképzelhető, hogy sok helyen, főleg Kelet-Magyarországon a 4 órás foglalkoztatást hozza magával a szakmunkás bérminimum bevezetése, miközben több pénz megy majd feketén a borítékba. A debreceni repülőtér fejlődése a turizmusra gyakorolt rendkívül pozitív hatásai mellett egy másik aspektusból is érdekes: a helyi munkaerő külföldre történő kiáramlása sokkal könnyebb, gyorsabb és egyszerűbb lett: „A kifutóról küldi az sms-t a kolléga, hogy nem jön be dolgozni, mert már úton van London felé!” A probléma az alacsony bérszint - hangsúlyozta Fazekas Lajos.
Virga Csaba, a Hunguest Hotels üzemeltetési és humánpolitikai igazgatója szerint azért nem lehet az ország keleti feléből Nyugat-Magyarországra dolgozókat csábítani, mivel „ennyi erővel elmehet Ausztriába is akár, és el is megy”.
Az Accent Hotels ügyvezetője, Csordás Imre arra hívta fel a figyelmet hogy dominóeffektust indít el a minimálbár emelése, emiatt rendezni kell más dolgozók bérét is. A költségek növekedése végigmegy a rendszeren, és komoly megterhelést jelent majd a hoteleknek. Befolyásolni fogja az eredményességet is, várható emiatt az árak emelkedése is.
Baldauf Csaba, az alsópáhoki Kolping Hotel igazgatója szerint annyira kevés tanulót bocsátanak ki az utóbbi időben a szakiskolák, hogy a szállodák akár nem túl tisztességes eszközökkel is versenyeznek a tanulókért!