Budapest félig-meddig alkalmas az olimpia megrendezésére
Budapest szívvel-lélekkel az olimpiai pályázat mellett van, mert Magyarországnak minden szempontból megérné a 2024-es nyári játékok megrendezése - jelentette ki Tarlós István a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért program keretében megrendezett konferenciasorozat első, budapesti rendezvényén szerdán.
A főpolgármester hozzátette: korábban még szkeptikus volt a rendezést illetően, de az Agenda 2020 elfogadása, valamint Thomas Bach NOB-elnök nyilatkozata után most már egyértelműen olimpiapárti lett.
Tarlós István idézte a NOB-elnököt, aki egy áprilisi nyilatkozatában azt mondta:, "Magyarország nagyot lépett előre a sport infrastruktúra területén. Az utóbbi években a sport nagy szerepet játszik az oktatásban, az iskolákban. A magyarok imádják a sportot és a sportolókat, tehát Önöknek megvan minden hozzávalójuk egy erős pályázathoz." Kifejtette, Budapest már jelenleg is félig-meddig alkalmas a játékok megrendezésére, és az olimpiától független fejlesztések miatt 2024-re még inkább alkalmassá válik.
Megvalósult és leendő fejlesztések
A már elkészült létesítmények között említette a Ludovikát, a Zeneakadémiát, a Groupama Arénát, a Tüskecsarnokot, a győri és a debreceni csarnokot, a leendőek között pedig a Puskás Ferenc Stadiont és a Dagály mellett felépítendő vizes sportkomplexumot. Hangsúlyozta, hogy ezzel párhuzamosan az olimpia egyéb feltételei is teljesülnek. 2020-ig olyan létesítmények is elkészülnek, amelyek az olimpiától függetlenek. Itt a 4-es metrót, a kibővített villamosvonalakat, a közmű- és árvízvédelmi beruházásokat, a Margitszigetet, illetve az útfelújításokat emelte ki. "Budapest és Magyarország kész arra, hogy joggal és eséllyel pályázzon a 2024-es olimpiára" - fogalmazott a főpolgármester.
Tarlós István bejelentette azt is, hogy a MOB-döntést követően a Fővárosi Közgyűlés június 23-án, a nemzetközi olimpiai napon határoz majd az olimpiai pályázatról, s nincs kétsége afelől, hogy milyen döntés születik majd. "Bizonyos vagyok benne, hogy a közgyűlés az olimpia támogatása mellett fog dönteni, és abban is, hogy a magyar parlament is támogatni fogja az olimpia rendezését" - jelentette ki Tarlós István.
Összefogás kell a sikerhez
A főpolgármester végül összefogást kért, mert úgy érzi, Magyarország megérdemli az olimpiát, és minden szempontból megérné a rendezés, nem is beszélve arról az élményről, amit az embereknek nyújtana. "Az olimpia érzelmi értéke felbecsülhetetlen. A sok frusztráció után végre lenne sikerélményünk, lenne a nemzetnek önbizalma, és egy új életet hozhatna. Tegyünk mindent meg érte, mutassuk meg, hogy ez az ország egy nemzet" - fűzte hozzá a főpolgármester.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpiai és paralimpia megrendezésnek lehetőségét.
A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB.
Rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben?
Merült fel kérdés még márciusban is, és ha igen, akkor megoldható-e ez nagymértékű költekezések nélkül – ezekre az alapvető kérdésekre kereste a választ a KPMG tanácsadó cég tanulmánya, melyről mi is beszámoltunk ebben a cikkünkben.
Az elemzés az alábbi kérdéseket járja körül:
• Van-e Budapestnek reális esélye megnyerni az olimpiai játékok rendezési jogát?
• Képes-e Budapest megrendezni egy ilyen léptékű globális sporteseményt?
• Mik a lehetséges előnyök és kockázatok Budapest és Magyarország számára?
Mennyibe fog ez nekünk kerülni?
Végezetül szóba kerül a pénz kérdése, vagyis hogy mennyibe fog ez fájni nekünk. „A budapesti olimpiai játékok közvetlen költségei 500 és 1000 milliárd forint közé várhatóak. Feltételezhető, hogy a költségek 50 százalékát a NOB hozzájárulása és a NOB partnereihez nem tartozó magánvállalatok hozzájárulása tenné ki, míg a maradék 50 százalékot a magyar államnak kellene előteremtenie. Az államra eső részesedés nagyságrendjét tekintve megállapítható, hogy a szorosan az olimpia megrendezésére fordított járulékos beruházások összege a játékokat megelőző hétéves felkészülési időszakban évente átlagosan a (2014-es) GDP 0,1-0,2 százalékát tenné ki.”
Az anyag végül arra a következtésre jut, hogy „Az „Olympic Agenda 2020” program megnyitja a kaput a kisebb városok előtt, hogy bemutathassák pályázataikban, hogyan lehet megrendezni az olimpiai játékokat az elmúlt években látott nagymértékű költekezések nélkül. Bár az új feltételrendszernek köszönhetően Budapest és Magyarország meggyőző érveket tud felsorakoztatni maga mellett, pályázni csak abban az esetben szabad, ha az olimpiai játékok megrendezése nem csupán önmagában cél, hanem egy fontos mérföldkő egy hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervben.”
