Elbúcsúzhatunk az egyszer használatos műanyagoktól
2021. július 1-től megváltozik a hulladékgazdálkodás szabályozása az Európai Unióban, és hazánkban is életbe lép az egyszer használatos műanyagokról (SUP -Single Used Packaging) szóló kormányrendelet. Ennek következményeként kivonják a forgalomból a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat. A rendelet célja elsősorban az egyszer használatos műanyag tárgyakból származó hulladék megelőzése és csökkentése. A magyar jogszabály – túlteljesítve az uniós előírást – kiterjed az egyéb műanyag italtartó poharakra és műanyag zacskók használatának korlátozására is.
Az új szabályozás jelentős előrelépés a jelenlegi állapothoz képest. Jelenleg ugyanis Magyarországon semmilyen korlátozás nincs a műanyag zacskók forgalmazására, - mivel a Termékdíj fizetési kötelezettség nem jelent komoly terhet („ZÖLD ADÓ”) - valamint az úgynevezett „lebomló” zacskókon sincs termékdíj. Az új jogszabály értelmében betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat (pl.: uzsonnás zacskók, kutyapiszok piszok szedésére szolgáló zacskók). A 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett „kiflis zacskók” termékdíját hússzorosára emelik: a jelenlegi 57 Ft/kg helyett 1900 Ft/kg-ra. Az úgynevezett „lebomló” zacskókra pedig bevezetik az 500 Ft/kg-os termékdíjat
Milyen változásokat jelent ez a mindennapokban?
A rendelet értelmében tiltólistán szereplő termékeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni. Könnyebbséget jelent, hogy számos árucikknek mára már létezik természetes anyagból készült megfelelője. Ilyenek például az evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák), tányérok és az italkeverő pálcikák is, készülhetnek fából, ami megújuló erőforrás. Ha ragaszkodunk a szívószálhoz, ma már találhatunk környezetbarát anyagból készült pl. papírból. A fültisztító esetében is beszerezhetünk tartós használatra készült, illetve természetbarát pálcikákat. A listán olyan termék is szerepel, aminek hiányát jóformán nem is fogjuk érezni, ilyen a léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák.
Július 1-től a rendelkezés érvényes továbbá az expandált polisztirolból – közismertebb nevén hungarocellből - készült ételtároló edényekre, például dobozok tetővel vagy anélkül; az italtárolókra, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is; illetve az egyszer használatos műanyag italtartó poharakra, beleértve azok tetejét és fedelét is.
Azoknál a termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használatuk korlátozásán lesz.
Miért jó ez hosszútávon?
A röviden csak SUP (Single-Use Packaings) irányelvként emlegetett szabályozás alapvető célja a műanyagtermékek környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra való átmenet elősegítése. A körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás az elmúlt években az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzésévé vált.
„Jelenleg a társadalmi és fogyasztói rendszerünk nem fenntartható. Európa évente 25 millió tonna műanyaghulladékot termel és ennek csupán 30%-a kerül újrafeldolgozásra. Ha ez nem változik, akkor 2050-re a műanyagok gyártása lehet felelős az olajfogyasztás 20%-ért, az üvegházhatású gázkibocsátás 15%-ért, és valószínűleg ekkorra már több műanyag lehet majd a tengerekben mint hal” - mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.
Milyen célokat kell Magyarországnak teljesítenie az EU csomagolási irányelveknek megfelelően?
Hazánkban a szabályozással nem csak a műanyaghulladék mennyiségét kell csökkenteni, hanem a települési hulladék, azokon belül különösen a csomagolási hulladékok újrahasznosításának mértékét is növelni kell hosszútávon. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint Magyarországon 2025-ig a települési hulladék legalább 50%-át szükséges újrahasznosítani, 2035-ig pedig el kell érnie a 60%-ot. Jelenleg ez az érték csupán 40%. A célok elérését elősegíthetjük az italos kartonok szelektív gyűjtésével is.
2024 közepéig a SUP műanyag italtartályok csak akkor engedélyezettek a piacon, ha a kupakjuk és a tetejük is rögzítve van, de 2025-ig kötelesek lesznek ezek 77%-át és 2029-ig 90%-át begyűjteni. Különleges intézkedés vonatkozik a PET-palackokra, amelyeknek 2025-re már 25%-ban, 2030-ig pedig minimum 30%-ban újrahasznosított műanyagból kell készülniük.
A fenti megállapítások így kihatnak a hulladéklerakókban található települési hulladékok mennyiségére is. Míg az unió többi országában 2035-ig kitűzött cél, hogy a települési hulladék mindösszesen 10%-a kerülhet a lerakókba, addig Magyarországnak az elérendő cél 25%.
A felsorolt célok teljesítéséhez elengedhetetlen az ehhez szükséges
- magyar jogszabályi háttér megteremtése,
- a folyamatos szakmai egyeztetések,
- és jól megfogalmazott lakossági szemléletformálás, iskolai oktatás.
Mert ne feledjük, ha a körülöttünk lévő „műanyag” világ változik, nekünk is változnunk kell!
