hirdetés
hirdetés

Gigabeuházás ellen tiltakoznak Tihanyban

5,4 hektáron 22 épületben hatalmas lakó- és turisztikai fejlesztést terveznek a Tihanyi-félszigeten a lakosság heves tiltakozása ellenére.

hirdetés

A Kenderföldek egy 22 hektáros terület a Tihanyi-félsziget déli, valóban elvadult csücske, ami pár évtizede még egy mocsaras vidék volt, most már összefüggő erdő. Tulajdonjogilag igen tagolt a környék, van állami, önkormányzati és magántulajdonú része, mindegyikben közös, hogy szinte valamennyi területre van fejlesztési koncepció. A közeli Club Tihany munkásszállójánál 2400 négyzetméteren 3 emeletes lakóházakat; egy szomszédos 5,4 hektáros területen ingatlanfejlesztők 22 épületben 388 lakásos lakóparkot és egy 120 szobás wellnessszállodát; a volt Lovarda helyén 2200 négyzetméteren körülbelül 110 lakást, valamint mélygarázsokat, mólót, illetve a Balaton Kapuja projekt keretében (ezt a civilek lényegében nem kifogásolják) látogatóközpontot és parkolókat alakítanának ki az erdős területen - írja a 24.hu.

Civilek: a fejlesztés agyonnyomná a falut

Augusztus 14-én a szervezők szerint mintegy 450 ember gyűlt össze a tihanyi révnél, hogy az úgynevezett Kenderföldeken tervezett beruházás ellen tüntessen. A demonstrációt a Révbe Érünk Egyesület szervezte, egy fiatal, párhónapos formáció, ami a szívén viseli e terület sorsát.

A Révbe Érünk Egyesület elnöke, D. Molnár György szerint Tihany mindegyik része megsínylené, ha lakótelepeket építenének a faluba, erre az egyetlen szabad terület jelenleg ugyanis épp egy összefüggő erdőség. „Ha tök üres lenne, akkor is rizikós lenne a beruházás” – mondja a 24.hu-nak a szervezet elnöke, aki szerint az összes projektet egybeszámítva legalább 500 új lakásról lehet szó, miközben Tihanyban 800-1000 állandó lakos, és 1500-2000 üdülőtulajdonos lehet.

A beruházáshoz a szabályozást: kabáthoz a gombot

A legnagyobb építkezés a Félsziget Resort Kft. tulajdonában álló 5,4 hektáros ingatlanon lenne, ahol egy 340 lakásos lakóparkot terveznek, mélygarázzsal, szállodával. Az érintett területen 10,5 méteres építménymagasságot engedélyeztek, tehát akár négyszintes házakat is felhúzhatnak majd. A projekt tíz év alatt, több lépcsőben valósulna meg. A szóban forgó 1841/23. helyrajzi számú ingatlan korábban az önkormányzaté volt, aztán egy cégbe apportálták azt, végül 2018-ban eladták. Az önkormányzat évek alatt, többször módosította a helyi építési szabályzatot, 20-ról 30 százalékra ugrott a beépíthetőség, 55-ről 40 százalékra csökkent a zöldfelület a területen. A terepszint alatti maximális beépítettség a tervezett mélygarázs miatt 20 százalékról 30 százalékra ugrott.

Tósoki Imre, Tihany fideszes polgármestere augusztus 12-i videoüzenetében arról beszélt, hogy a magántulajdonú területeken az építési és környezetvédelmi hatóságok döntik el, mi épülhet. D. Molnár György, szerint a polgármester jogilag nem is tud mit tenni. Az építési engedélyt a megyei kormányhivatal adja ki. A polgármester a 24.hu-nak írásban kifejtette, a beruházóban „van készség az egyeztetésre, a kompromisszumok keresésére”. Szerinte a Kenderföldek egy „lepusztult, elhanyagolt” térség most, ráadásul Tihanynak nagyon jó lenne egy egész évben működő, színvonalas szálloda, ennek jobban is örülnének, mint az apartmanoknak.

A civilek azt szeretnék, ha kétéves építési moratóriumot rendelnének el, és ezalatt döntenének arról, mi legyen a terület sorsa. A Félsziget Resort a 24.hu-nak kiemelte, hogy a telek több évtizede építési teleknek számít, ahol minden szabályozást betartva fognak építkezni. „A tervezés még folyamatban van, a tervekről az önkormányzattal és az illetékes hatóságokkal is konzultálunk” – írták.

Az utolsó szalmaszál a helyieknek

A lakóparkot egy olyan területen át lehetne megközelíteni a Balaton felől, ami most egy önkormányzati tulajdonú mocsár, Tósoki Imre polgármester szerint nem védett. D. Molnár György szerint viszont ez egy védett nádas, aminek átminősítésére elindítottak bár egy eljárást, a civilek azonban ezt megakasztották. Bíznak benne, ha a közvetlenül partmenti területet sikerül megvédeniük, az egész lakópark eladhatósága csökkenne, és ez önmérsékletre sarkallhatná a beruházót. Így összegezte a helyzetet a Révbe Érünk Egyesület elnöke: "Abban bízunk, hogy a beruházók olyan emberek, akik nemcsak a profitmaximalizálásban érdekeltek, hanem abban is, hogy amit ők csinálnak, arra évtizedek múltán is büszkék tudnak majd lenni."

 
 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai