hirdetés
hirdetés

Interjú Glattfelder Béla államtitkárral

A turizmusirányítás aktuális kérdései

Exkluzív beszélgetés keretében – kapcsolódva a Turizmus Világnapjához is – fogadta lapunk munkatársát Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár, aki a turizmus területét is irányítja.

hirdetés

A Nemzetgazdasági Minisztérium Szemere utcai épületében folytatott beszélgetés során megválaszolt kérdések összegzését adjuk most közre.

A parlamenti választásokat követően kissé átrendeződött a helyzet a turizmuspolitikában. A Minisztérium immár egymaga felügyeli a Magyar Turizmus Zrt. munkáját. Hogyan értékeli a helyzetet, és milyen konkrét folyamatok válhatnak ezáltal egyszerűbbé, le tud-e rövidülni néhány döntéshozatali út?

Most jutottunk el az igazán kívánatos struktúrához, amely éppen azért ideális, mert a döntéshozatali és működési hatékonyságot segíti. Nem újdonság egyébként a hazai gyakorlatban az, hogy a turizmus koncentrált felügyeletet kap, hiszen a Széchenyi terv megalkotásakor, 2000 és 2002 között is éppen a feladatok előkésztésének és végrehajtásának érdekében alakított ki a kormányzat egy egyszerű, átlátható és egyértelmű hierarchiát.

Változott a vezérigazgató személye is, amelynek hátteréről éppen csak most értesült a szakma. Mit tudhatunk az új csúcsvezetőről, mennyiben lehet meghatározó alakja a következő évek turizmuspolitikájának, elsősorban a marketingmegjelenéseket és kampányokat tekintve?

Több szempontot tartottunk szem előtt a személyi kérdések és kompetenciák áttekintése kapcsán. Egyfelől a folytonosságot, ami abban áll, hogy a helyettes vezérigazgató, Horváth Gergely továbbra is a terület szakmai vezetőjeként dolgozik. A Turizmus Zrt. és az Agrármarketing Centrum egy cégben, de önálló szervezeti egységként működik a jövőben is. A másik meghatározó szempont az volt, hogy a HITA-tól érkező új csúcsvezető, Dr. Faragó Péter, aki komoly nemzetközi tapasztalattal rendelkezik és már be is mutatkozott a szakmának, még inkább összehangolja a két terület promóciós tevékenységét, ugyancsak a hatékonyság érdekében.

Lesz-e érzékelhető változás e döntés következtében, a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységét megalapozó gazdasági hátteret illetően, könnyebben tud-e majd tervezni a cég, biztosabban juthat-e majd az anyagi forrásokhoz? Korábban előfordult, hogy bizonyos kampányokat nem sikerült időben elindítani, mert a fedezet nem volt előre látható.

A most kinevezett vezérigazgató feladatai közül az egyik legfontosabbat említette, igen, tulajdonképpen két elvárás fogalmazódott meg. Az egyik, hogy a költségvetési törvényben meghatározott kereteket a cég betartsa, a másik, hogy a rendelkezésre álló forrásokat és eszközöket a lehető leghatékonyabban költse el a szervezet. Az MT Zrt. működésének gazdasági hátterét és keretrendszerét tehát a költségvetési törvény garantálja.

Glattfelder Béla (Fotó: Bódis Krisztián)
Glattfelder Béla (Fotó: Bódis Krisztián)

Egy éve majdnem, hogy elindult a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetése, amely 2013. év végén le is zárult. Számos szervezet, civilek és magánszemélyek is vaskos és jól átgondolt véleménycsomagot juttatott el a helyettes államtitkárság által megadott címre. Mely pontokon véglegesítették már a koncepció tartalmát, vannak-e még változó témakörök?

Ma is meghatározó és fontos dokumentumnak tekintjük a Koncepciót, és minden tekintetben komolyan is kell vennünk. Az egyeztetések újabb fordulóit azonban megelőzi az Unióval folytatott tárgyalások sora, illetve a pályázatok véglegesítésének menetrendje. Fontos a tisztánlátás a felhasználható források terén, hiszen a stratégia prioritásrendszerét és tartalmát is ezekhez kell igazítanunk. Olyan fontos témákat és területeket kell tehát nevesítenünk, amelyek mögé képes az Unió odaállni. A fenntarthatóságot nézve, nem pusztán a GINOP meghatározott kereteiből, de például az energiahatékonysági támogatások terhére is képesek leszünk olyan turisztikai projekteket finanszírozni, amelyek a működési költségeket tudják csökkenteni. A KKV-k működési költségeinek egyharmada az energiafelhasználást fedezi, ha a szállodákat nézzük, mondjuk.

Az előző kérdéssel összefüggésben, mikorra várható az a Turizmustörvény, amelyre a szakma jó pár éve, sőt évtizede vár, és amely szabályozná a turisztikai menedzsment szervezetek hatásköreit és felelősségét is egyben. Hogyan kívánja a minisztérium koordinálni és összefogni a TDM szervezetek felől érkező igényeket, javaslatokat és véleményeket?

A lehetőségeket semmiképpen nem kívánja a tárca korlátozni vagy szűkíteni, sőt inkább megteremteni annak érdekében, hogy ez a dinamikus ágazat még összefogottabban és összehangoltabban működjön. Egy dolgot azonban mindenki megfogalmazott a Turizmustörvény kapcsán. Ez pedig nem más, mint az IFA kérdése, annak szabályozása. Véleményem szerint ez nem turisztikai kérdés elsősorban, hanem adóügyi, így ezt az adótörvények kapcsán lehetne és kellene rendezni.

Megszűnt az Országgyűlés Sport- és Turizmus Bizottsága, mint önálló intézmény, a Gazdasági Bizottság vette fel ezt a munkafolyamatot is. Ez egyfelől jó, mert a szakma mindig is úgy értékelte, hogy a turizmus nem valami marketinges szemfényvesztés, hanem kőkemény profitot termelni képes gazdasági szektor, a legrövidebb idő alatt megtérülő befektetések egyike. A döntés azonban úgy is értelmezhető, hogy a turizmus kevésbé fontos a kormányzat számára. Ön hogyan látja ezt a kérdést?

Nem lenne helyénvaló az, ha a kormányban helyet foglaló államtitkár kommentálná a kormányzat munkáját felügyelő szerv, vagyis az Országgyűlés bizottságainak szervezetét, elnevezését. Az azonban mindannyiunk számára garancia és megnyugtató, sőt még előremutató is, hogy Bánki Erik elnök úr személyében a legjobb kezekben van a terület és az érdekérvényesítő képesség sem csorbul.

Ha nem is csökken a turizmus szektor érdekérvényesítő képessége, a szakma úgy ítéli meg, hogy bizonyos kérdéseket évek, vagy évtizedek óta szajkóz, még sincsenek igazi átütő előrelépések. Ilyen például a már említett IFA-szabályozás, amely főleg a fővárosban jelent problémát, hiszen a látványos és eredményes turisztikai marketingre gyakorlatilag nem jut forrás. 2011-ben elindult egy tartalmas együttműködés az akkori BTH/BTSZK/BTDM és az MT Zrt. között, amely nem igazán látható, szinte semmi nem folytatódott azóta, hogy a források elapadtak, és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, a jogutód, csak bizonyos feladatokra tud koncentrálni, de átfogó marketingstratégia nincsen.

Azzal kezdeném, hogy Budapest abszolút meghatározó tényező a kormányzat gondolkodásában. Nézzük meg az elmúlt időszak belvárosi beruházásait, a Várkert Bazárt, a megújult Ferenciek terét vagy a Nemzet Főterét, a Kossuth teret. Az infrastruktúra fejlesztésével a vonzerejét is képes növelni a főváros és az ország. Ehhez jönnek még a nagyrendezvények, mint a Sziget vagy a kulturális fesztiválok mindegyike. De visszakanyarodva a kérdéshez, az önkormányzati választásokat követően áttekintjük a lehetőségeket abban az értelemben is, hogy mit és mely területeken lehet elvégezni a hatékonyabb kommunikációs tevékenység érdekében a fővárosban.

450 millió forinttal toldotta meg a kormányzat a Turisztikai Célelőirányzatot a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból. Összesen mintegy 13 850 milliárd forint kerül így szétosztásra. A TC kipótlására szánt összeg az „Egyéb működési célú kiadások” rubrikában szerepel a Magyar Közlönyben. A 2014-es TC-t 9 996 milliárd forintra lőtték be a 2012-es 11 (mely végül 12,264 milliárdra nőtt), illetve a 2013-as 12 498 milliárd után. A 2014-es TC-ből 6 milliárdra számíthatott a Forma-1, valamint a szúnyogírtásra is a TC-ből terveztek költeni. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) tavaly reklamálta, hogy a fentiek miatt kevés jut a Magyar Turizmus Zrt. működésére illetve turizmus marketingre. „A 2014. évi turisztikai marketing költségvetésének tervezett, rendkívül alacsony szintje veszélyezteti a válságból éppen kilábaló magyar turizmus növekedését” - hívta fel a figyelmet állásfoglalásában a szövetség. Mire lesz elég tehát ez az összeg?

A költségvetés megalkotásának joga az Országgyűlést illeti. A TC-kiadások nevesítése a költségvetési törvényben a legfontosabb: olyan törvényt szeretnénk megalkotni, amelyben ténylegesen láthatóak a költségek. Abban hiszek, hogy a turisztikai támogatások hatékony felhasználása mind a beutazó, mind a belföldi turizmus marketing megjelenéseit képes lesz fedezni. A küldőpiacokon végzett aktív munka, rendezvények és események már most a látogatószám és a bevételek bővülését hozzák, az ez irányú marketingtevékenységre továbbra is fokozott figyelmet fordítunk. A belföldi turizmus élénkítésének fő eszköze pedig a SZÉP Kártya, amely folyamatos sikereket könyvelhet el: nemrégiben adtuk át az egymilliomodik kártyát, népszerűségét emellett jól mutatja, hogy az idei év augusztusáig a mind a feltöltés, mind pedig a költés összege 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Ez a népszerűség – amely egyébként a turizmus növekedése mögött továbbra is erőteljesen felfedezhető – annak is köszönhető, hogy a munkáltatók számára a SZÉP Kártya a legkevesebbe kerülő béren kívüli juttatás. Ha a számokat nézzük, mindez azt jelenti, hogy tavaly az állam közel 40 milliárd Ft adó és járulékbevételről mondott le a turizmusgazdaság fejlesztése, az emberek egészsége és jólléte érdekében. Én ezt egy kiváló befektetésnek tartom, ugyanis ezzel nemcsak a turizmus fejlődik, de a növekvő forgalom generálta fogyasztásbővülés és a létrejövő új munkahelyek révén az elengedett adóbevétel is busásan megtérül az államnak.

Egy pár éve készült tanulmány szerint, amelyet a World Economic Journal publikált 144 országot vizsgálva, hazánk turisztikai infrastruktúrája az első harmadban végzett, a kormányzat elkötelezettsége a második harmadban, míg a turizmusmarketing hatékonysága az utolsó harmadban helyezte el hazánkat. Melyek az ön személyes és konkrét tervei és elképzelései? Hogyan látná szívesen 4-5 év múlva az ágazat teljesítményét, versenyképességét?

E-mailek tucatja érkezik akár egy munkanapomon is, azzal kapcsolatban, hogy mit lehetne és kellene fejleszteni. Egy kicsit mindenki turisztikai szakértő, mintha csak a foci világát látnánk magunk előtt. Az én meglátásom az, hogy nagyobb teret kell adni az érdekelteknek: a külpiaci marketing akkor lesz hatékonyabb, ha a reklámtevékenységbe a turizmus szereplőinek saját kezdeményezése is felszínre juthat.

Melyek lesznek az új helyettes államtitkár legfőbb feladatai? Milyen szakmai kérdésekkel kíván elsősorban foglalkozni, melyek a legsürgetőbb tennivalók? Melyek a legfőbb céljai?

Dr. Ruszinkó Ádám néhány napja érkezett csupán, de az egészségturizmus-politikában már dolgozott 2000 és 2002 között, hiszen akkor a fejlesztéseket koordinálta. Egyértelmű, hogy az ágazatért közvetlenül ő felel. Ismét megerősíteném, hogy túlszabályozásban nem gondolkodunk, viszont azokat a folyamatokat, amelyek az imázsunk, vagy a kínálat piacra juttatásban akadályozó tényezőkként jelennek meg, biztosan visszaszorítjuk. Az anyaghatékonyság és a fenntarthatóság az a két fogalom, amely jól jellemzi majd a közeljövő elképzeléseit, hiszen az élhetőbb világunk, az élhetőbb desztinációink kialakítása ezeket feltételezi. Nem csak az egészségturizmus, vagy a fürdőturizmus kap most különleges figyelmet azzal, hogy gyakorlott egészségturisztikai szakember került az NGM-hez, hanem valamennyi terület, amelyet egy gyakorló idegenvezetői múlttal is rendelkező kolléga a lehető legjobban ismer vagy átlát. Nem tagadhatjuk le, hogy a jövedelmezőség az egészségturisztikai szektorban igen jó szinten áll, sőt azt sem, hogy maga a szektor is növekedési pályán mozog. Nemzetközileg is versenyképesek vagyunk ebben a témában, ezt 10 éves brüsszeli tartózkodásom során is tapasztaltam. Az olyan területeken, ahol nincs állami finanszírozás, igen magas bevételek realizálhatóak, ilyenek például a rehabilitációs programok mellett végzett fogászati, plasztikai, csípő- és gerincműtétek is.

Bódis Gábor, Hungary NEXT Tourism Destination Marketing
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai