Itt a balatoni turizmus 7 éves terve
A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén tárgyalta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó lakosainak és az itt tartózkodó turisták utazási magatartásának kutatásának eredményeit és az ehhez kapcsolódó tervezési tevékenységeket. A HelloVidék ennek kapcsán kérdezett rá többek között a fenntartható mobilitás megvalósíthatóságára, az itt élők és a turisták prioritásaira, a felelősségteljes utazással kapcsolatos stratégiák lehetőségeire, illetve a környezetbarát közlekedési rendszerek elterjesztésének gyakorlatára.
Még 2018-ban indult a Balaton-partján az a DESTI-SMART betűszóval fémjelzett projekt, amelyben nyolc ország vesz részt. Ennek egyik legfontosabb pontja a fenntartható turizmus megvalósítása az Európai Unió üdülőterületein az alacsony szén-dioxid kibocsátású innovatív közlekedési lehetőségek figyelembevételével, valamint a mobilitás és a felelősségteljes utazás alternatíváinak megismerése. A Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén tárgyalt projekt a turisztikai és közlekedési ágazatok fokozott együttműködését, innovációját és integrációját célozza meg a projektpartnerek által képviselt országokban. Hogy hogyan? Olyan kiemelt fontosságú, kulcsfontosságú témakörökön belül, amelyek várhatóan hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez a fenntartható mobilitás és a hozzáférhetőség révén. A balatoni ötletek kiemelt területei a következők:
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerekbe való beruházás és a látogatók utazási szokásainak megváltoztatása:
áttérés a személygépkocsi használatról a fenntartható mobilitási módokra
elektro-mobilitás, keresletre érzékeny közlekedés.
Infrastrukturális és intermodális szolgáltatások a látogatók igényeinek megfelelően – információs és kommunikációs technológiák alkalmazása (például mobil applikációk)
Megközelíthető turisztikai attrakciók: hozzáférhetőség biztosítása a közlekedési nehézségekkel küzdő turisták számára
Kerékpározás és gyalogos közlekedési lehetőségek a turisták számára, kerékpáros turizmus és a „zöldutak” fejlesztése.
Az állandó lakosok és az itt tartózkodó vendégek, illetve turisták utazási magatartását kérdőíves vizsgálat során figyelték meg. Bár a Balaton térségében élők mindennapos közlekedése vegyes képet mutat, alapvetően a gépjárműves és a gyalogos közlekedés életszerű keveréke. A helyeiket leginkább az ösztönözné a tömegközlekedés sűrűbb használatára, ha késésmentes menetrend mellett növekedne a járat és a megállóhely sűrűség, kerékpár használat kapcsán a kerékpárutak minősége és kiépítettsége. Ez utóbbi a gyalogosközlekedés növelésének is egyik sarkalatos pontja. A gyakran használt közlekedési eszközök jellemző indokai az egyszerűség és a kényelem köré csoportosulnak, ahol tetten érhető az egészségtudatosság és az egészséges életmódra törekvés, de számos esetben kényszerhatások, vagy más praktikus okok eredménye.
A környezetérzékenységgel kapcsolatban világosan látszik, hogy a többség érzékeli az éghajlatváltozással összefüggő jeleket. Ez a felismerés tevőleges akaratban is megjelenik, ha a szén-dioxid kibocsátás vagy épp a légszennyezettség csökkentéséről van szó. A helyeiket leginkább az ösztönözné a tömegközlekedés sűrűbb használatára, ha késésmentes menetrend mellett növekedne a járat és a megállóhely sűrűség. A válaszadók pozitívumként értékelték az üdülőkörzet számos pontján, de különösen a Balaton parti sávjában kibontakozó fejlesztéseket és beruházásokat, viszont a negatívumokat is látják. Utóbbiak között említették a megnövekedett áthaladó gépjárműforgalmat, a Balaton beépítettségének emelkedését, az egyre magasabb árakat, a környezeti állapotok romlását, valamint a parkoló kapacitások csökkenését.
Most lássuk pontosan, hogy mik a Balaton-part mentén élők és az oda érkezők legfontosabb prioritásai:
bel- és külterületi utak, járdák fejlesztése,
kerékpáros fejlesztések folytatása,
a tömegközlekedés lehetőségeinek fejlesztése,
parkolókapacitások növelése,
parkosítás, zöldterület növelés,
elkerülő utak, körforgalmak építése,
az árak mérséklése,
az áthaladó gépjárműforgalom csökkentése,
a rendezvények zaj- és fényszennyezésének mérséklése,
a balatoni vendéglátóhelyek éttermi kínálatának alapanyag minőségbiztosítása,
többnyelvű tájékoztató táblák,
online applikációk fejlesztése,
kerékpár- és e-bike kölcsönzők létesítése,
idegen nyelvet beszélő személyzet,
a bankkártyás fizetési lehetőségek bővítése,
köztisztaság növelése.
A turisták elsősorban a természet, a környezet, illetve a táj szépsége, a Balaton tava, a tó környékének klimatikus viszonyai, a pihenés, a rekreáció, a strandolás és fürdés miatt vágynak a térségbe. Az utazási elérhetőség kevésbé releváns szempont, ahogyan a kifejezett vízi, vagy szárazföldi sportturizmus sem domináns tényező. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére látogató belföldi és külföldi vendégkör jellemzően szabadidős utazások keretében többedmagával, családja vagy partnere társaságban érkezik.
A felmérés eredményei szerint nagyon fontos, hogy a külföldi turisták relatív többsége teljesen új vendég, először járt a térségben, miközben közel negyedük még csak a második utazását töltötte itt, a rendszeresen visszatérő külföldiek aránya alig harmada az összes külföldinek. Ezzel szemben a belföldi turisták esetében a visszatérő vendégek aránya eléri a 95 százalékot, akik okaik között leginkább a természeti vonzerőket, a táj szépségét, a látványpanorámát, a csendes és nyugodt, biztonságos nyaralást említik, de ezzel szinte egyező arányban mutatkozott a pihenés, a kikapcsolódás, a fürdőzés, a vitorlázás, a horgászat, a túrázás, és a rekreáció is.
Jó hír, hogy a kutatás eredményei most bekerülhetnek a 2021-2027 közötti időszakra tervezett programok közé. Hamarosan megvalósíthatósági tanulmány és cselekvési terv is készül, amely nem csak javaslatokat és jó gyakorlatokat gyűjti össze, hanem elemzi a Balaton Régió szempontjából a környezetbarát közlekedési módok gyakorlati tapasztalatait is.
