Tunézia: évezredek kultúrái és a modern világ találkozása

Tunézia mai területén háromezer év alatt számos civilizáció élt és virágzott, a különböző területeket egymástól hódították el az ide érkező népcsoportok, amelyek mind máshogy formálták az ország kultúráját. Ennek eredményeképp a mai Tunézia is rendkívül színes és változatos, nyitottsága pedig szinte páratlan az arab országok között.

Tunéziát először a berber törzsek lakták, akik ma már viszonylag kis számban élnek az országban. A föníciaiak letelepedését követően a mai Libanon területéről ide vándorolt nép a Kr.e. 8. században megalapította Karthágót, amely hamar a térség központja és rendkívül fontos kikötőváros lett, de a harmadik pun háború során a Római Birodalom elfoglalta a várost. A 7. században Tunéziát arab muszlimok hódították meg, az ország az egyes dinasztiák irányítása alatt sokáig virágzott. A következő időszakban az országot az Almohádok, majd a berber Hafsida-dinasztia hódította meg. Az 1500-as évek negyedik negyedében Spanyolország néhány tengerparti várost megszerzett, de a törökök erősebbnek bizonyultak, és visszaszerezték az elfoglalt területeket. Később az ország meggyengült, és az 1880-as évek elején francia fennhatóság alá került. Tunézia végül 1956-ban szerezte vissza függetlenségét, az akkori elnök, Habib Bourguiba pedig komoly változásokat indított el az országban mind társadalmi, mind politikai téren.

Több ezer év alatt tehát számos civilizáció formálta Tunéziát: a berberek, a föníciaiak, a rómaiak, a vandálok, az arabok, az oszmánok, a franciák, a mórok és végül a zsidók, eszerint pedig az ország mai képe is rendkívül sokszínű és érdekes. Ma a lakosság 98%-a arab, így természetesen ez a hivatalos nyelv is, de a francia befolyás miatt a legtöbben franciául is beszélnek.

A nyugati hatás erőteljesen jelen van a mai Tunéziában: a popzene, a legfrissebb divat, a gyorsételek ugyanúgy hozzátartoznak az ország mindennapjaihoz, mint ahogy az évezredes kultúrák lenyomatai, ami különösen érdekes a külföldi turisták számára, így az észak-afrikai ország egy kulturális olvasztótégelynek számít, ahol többek között az arab és az európai hatások keverednek egymással. Ha csak néhányat akarunk kiemelni, akkor meg kell említeni a keleti fürdőkultúra részének számító hammamot, amely nem más, mint egy tradicionális gőzfürdő – itt szívesen időznek a helyiek, de a külföldi látogatóknak is részük lehet benne akár az egymást érő tengerparti szállodák egyikében. Avatatlan füleknek a tunéziai zene hallgatása is érdekes utazásnak számít, hiszen muzsikájukban arab, berber és andalúz dallamok vegyülnek, mely még a mai tunéziai popzenében is fel-felcsendül. A muszlim ünnepekhez kapcsolódóan fesztiválokat szerveznek a lakosok, és természetesen, ahogy a többi arab országban, úgy Tunéziában is tartják a Ramadánt, amely az iszlám vallásúak egy hónapos böjtidőszaka. A Ramadán nem csupán vallási, hanem társadalmi-kulturális esemény is, melynek során esténként összejönnek a családtagok és a barátok, hogy együtt vacsorázzanak.

A turisták az ország számos területén megcsodálhatják a tunéziai történelem mai napig megmaradt nyomait: Karthágó romjai, a rómaiak által a Colosseum mintájára épített El Dzsem amfiteátrum, a Bourguiba mauzóleum, a monastiri Ribat kolostor és erőd vagy a számos mecset mind-mind az egyes civilizációk létezéséről és virágzásáról árulkodnak. Nem csoda, hogy Tunéziában hét helyszín is az UNESCO világörökség részét képezi, a múlt tárgyi bizonyítékait pedig számos népszerű múzeum őrizte meg az utókor számára.

Tunézia ma az arab országok közül az egyik legnyitottabbnak számít: a külföldieket rendkívül szívesen látják, a többi arab országhoz képest jóval erőteljesebben van jelen a női egyenjogúság, és az életszínvonal is magasabb a többi, hasonló államban, a nagyvárosokra pedig szinte minden téren egyre inkább jellemző az európai norma.


BGYH: kevesebb bevétel és vendég, több kedvezmény a budapestieknek

BGYH: kevesebb bevétel és vendég, több kedvezmény a budapestieknek 

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) a 2025. évi tervben a tavalyi forgalomhoz hasonlóan megközelítőleg 4 millió vendéggel számolnak.
Látogatási korlátozások a hazai nemzeti parkokban

Látogatási korlátozások a hazai nemzeti parkokban 

A ragadós száj- és körömfájás terjedésének megelőzése érdekében vezetik be a szigorító intézkedéseket.
Új látványosságok a szarvasi makettparkban

Új látványosságok a szarvasi makettparkban 

Hét új látványossággal gazdagodik a szarvasi Mini Magyarország makettpark húsvétkor.
Iparművészek találkozója a pesti Belvárosban

Iparművészek találkozója a pesti Belvárosban 

Kortárs iparművészek munkái a FIKSZ-en.
Költészet napja a Madame Tussauds Budapestben

Költészet napja a Madame Tussauds Budapestben 

Ferenc pápa, Marilyn Monroe és Lady Gaga is papírra vetette gondolatait.
Futóverseny miatt lezárások Budapesten

Futóverseny miatt lezárások Budapesten 

Ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a hétvégén Budapest több kerületében a Vivicittá futófesztivál miatt.
Több napon át a költészeté a főszerep Debrecenben

Több napon át a költészeté a főszerep Debrecenben 

Idén öt napon keresztül több mint negyven program várja az irodalomkedvelőket a Debreceni Költészeti Fesztiválon.
Hová kerülhet idén a „Virágos Magyarország” cím?

Hová kerülhet idén a „Virágos Magyarország” cím? 

Kizöldülnek a hazai települések ‒ elindult a jelentkezés az idei versenyre.
 Húsvéti Nyuladalom Siófokon

Húsvéti Nyuladalom Siófokon 

Nagypéntektől egészen húsvét hétfőig családi- és gyermekprogramokkal, gasztrovásárral, futóversennyel, valamint neves zenekarok fellépésével várják a látogatókat Siófok szívében.
Tulipánnapok a szegedi füvészkertben

Tulipánnapok a szegedi füvészkertben 

A füvészkertben mintegy negyven nemesített tulipánfajtát mutatnak be a látogatóknak.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.